Tizenegy éves fegyházbüntetésre ítélte első fokon az éjszakai élet egykori rettegett figuráját, Tanyi Györgyöt a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet ügyében szerdán a Fővárosi Törvényszék. Tanyi két testvére, János és József nyolc-nyolc, míg a negyedrendű vádlott négy évet kapott. A bíróság hangsúlyozta, Tanyiék szerepe már a több mint húsz évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény után is felmerült, ám akkor még túlságosan összezárt az alvilág, így az eljárást meg kellett szüntetni. Az áldozatot három helyen is találat érte és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy túlélte a támadást, bár a bírónő szerint Tanyi mindent megtett, hogy megölje Lakatos Csabát.
A vád szerint még 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csaba sértettet, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfire. Tanyi és vádlott-társai (köztük két testvére, János és József) előre megbeszélt szerepe az volt, hogy neki a merénylethez figyelést biztosítsanak, illetve kocsijaikkal a menekülésben segítsék. Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak – őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el, – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál – az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Tanyi Györgyöt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolják, míg három társa a vád szerint bűnsegédként vett részt a cselekményben. Az ügyész perbeszédében fegyházbüntetést kért a vádlottakra, míg a védelem a felmentésüket indítványozta.
Tizenegy év Tanyi Györgynek
A Fővárosi Törvényszék Varga Gabriella vezette tanácsa szerdán előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete miatt első fokon tizenegy év fegyházbüntetésre ítélte Tanyi Györgyöt. Két testvére, József és János egyaránt nyolc évet kaptak, míg az eljárás során együttműködő B. Lászlót négyévi szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék. A vádlottakat több évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A tanácselnök indokolásában hangsúlyozta, hogy a Lakatos Csaba elleni merényletkísérlet is része volt a „sajátos kis magyar bandaháborúnak”, Tanyiék szerepe pedig már a bűncselekmény elkövetése után felmerült, de az akkori alvilág még összezárt, így a nyomozást meg kellett szüntetni. Fordulat az ügyben azután következett be, hogy a szakértői véleményeket, híváslistákat kiegészítették azok a vallomások, amelyek a húsz év után újraindított eljárásban keletkeztek. Ezek közé tartozik a V. Róbert vallomása, aki saját állítása szerint – kényszerből – részt vett a gyilkossági kísérletben. A rendőrséggel együttműködő férfit 2015-ben egy elkülönített eljárásban (tárgyalásról lemondás) két év, négy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság.
Kipakolt az egyik vádlott-társ
V. Róbert lényegében hasonló tartalmú vallomást tett, mint az ügy negyedrendű vádlottja, B. László. Ő a tárgyaláson felolvasott nyomozati vallomása szerint V. Róberttel együtt „megfélemlített állapotban követte el a bűncselekményt”. Hangsúlyozta, hogy őt a gyilkossági kísérlet napján Tanyi egy találkozóra hívta, ahol jelen volt még két testvére, János és József, V. Róbert és egy, azóta már meghalt társuk. Tanyi itt közölte, hogy meg fogja ölni Lakatos Csabát”. B. László először tiltakozni kezdett, majd Tanyi kijelentette, hogy „ezt nagyon komolyan gondolja” és „már eltervezett mindent”. B. László állítása szerint azt is látta, ahogy Tanyi a közeli temetőben a sírok között eldugott zsákban tartott fekete sapkát, kesztyűt, puskát és lőszereket magához veszi, majd felkészül a merényletre és a tetőről célba veszi Lakatos Csabát. A bírónő kiemelte, hogy ugyan van eltérés a két vallomás között, de ez is csak azt erősíti, hogy egymástól függetlenül, összebeszélés nélkül mondták el a rendőrségnek azt, amit az ügyről tudtak.
Elfogadták Radnai vallomását
A tanácsvezető kecskeméti maffiaper egykori fővádlottját, Radnai Lászlót, akit több leszámolásos ügyben is meghallgattak már. Állítólag Tanyi György neki beismerte a bűncselekmény elkövetését. Radnai az egyik korábbi tárgyaláson előadta, hogy a merényletkísérlet napján, az esti órákban kapott egy telefont, hogy Tanyi egy „nagyon fontos ügyben szeretne vele beszélni”. A férfi nem sokkal később megjelent a volt keresztapa leányfalui háza környékén és “bepánikolva” elmesélte neki, hogy Portikék kérésére csinált egy „nagy hülyeséget” és rálőtt Lakatos Csabára. Radnai kérdésre előadta, hogy az elsőrendű vádlott azért fordult hozzá, mert tudta, neki nagyon jó rendőri kapcsolatai vannak, így meg tudja érdeklődni, „hogyan áll az ügy”, „mennyire van képben a rendőrség”. Radnai szerint Tanyi azt is elárulta, hogy Portiktól kapta a merényletkísérlethez használt fegyvert.
A kórházban is likvidálták volna a sértettet
Az indoklásban elhangzott, hogy ugyan nem derült ki a bűncselekmény motívuma, nem derült ki, miért törtek a hajtó életére, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne felelősöket megnevezni. A bírónő utalt rá, az eljárás során felsejlett a felbujtó kiléte is, hiszen tanúvallomások szerint a támadás indítéka az lehetett, hogy Prisztás József meggyilkolása után Lakatos a rendőröknek elkotyogta, hogy Portik Tamásnak állhatott érdekében a milliárdos vállalkozó eltüntetése. Ez az információ valahogy visszajutott az Energol-vezérhez, így már Lakatos lett a következő célpont, aki vallomásában megerősítette, hogy a vele jó viszonyban lévő egykori operatív főnyomozó, Sándor István „Papa” is figyelmeztette, hogy valami készül ellene. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy amikor Lakatos kórházba került, az olajos alvilág katonájaként és Jozef Rohác bűntársaként ismert Zsóvár Imre informálta egyik rendőri kapcsolatát, hogy végezni akarnak a hajtóval. A rendőr megnyugtatta a férfit, hogy őrzik a sértettet, mire Zsóvár azt mondta, hogy a támadók majd nem a főbejáraton mennek, hanem „be fog köszönni a nagypapa, aki nem rokon, hanem egy vállról indítható rakéta”.
Nem jogerős
A bírónő megjegyezte azt is, hogy nem fogadta el a vádlottak tagadó vallomását és nagy szerencse, hogy Lakatos Csaba nem halt meg, bár „Tanyi György a maga részéről mindent megtett, hogy a cselekmény befejezett legyen”. Hozzátette: Tanyi szándékosan tört a hajtó életére. Kiemelte továbbá, hogy bizonyítható az előre kiterveltség is, hiszen a támadás előtt a vádlottak igazolhatóan terepszemlét tartottak és leosztották egymás között a szerepeket. A tanácselnök szerint csak a negyedrendű vádlott volt az, aki bocsánatot kért a sértettől és őszintén megbánta tettét, így ennek, valamint a beismerő vallomásának köszönhetően, társaihoz képest jóval enyhébb büntetést kapott. A döntés nem jogerős, mivel az ügyészség és a védelem is fellebbezett. A vádhatóság emellett indítványozta Tanyi és két testvére előzetes letartóztatásának elrendelését, de a bíróság ezt elutasította, így Tanyiék házi őrizetben maradnak, a negyedrendű vádlott pedig szabadlábon védekezhet. Tanyi az ügyészség kérésére reagálva utalt a Jakubinyi-ügyre, miszerint senki nem gondolja komolyan, hogy ő megszökne azok után, hogy korábban már visszautasított egy ilyen lehetőséget. Kadlót Erzsébet, Tanyi védője a PestiSrácok.hu-nak elmondta, hogy meg van döbbenve azon, hogy ilyen „szedett-vedett” módon el lehet ma ítélni embereket Magyarországon. Szerinte nem volt elég bizonyíték ügyfele ellen, az ítélet indokolásában pedig túl sok volt a feltételezés.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS