Pesti Srácok

Boateng neki akart menni Dárdainak a Hertha edzésén (Videó!)

Nincsen túl rózsás helyzetben a Hertha BSC, amely jelenleg két győzelmének köszönhetően a tizennegyedik helyen van a német Bundesliga tabelláján. A legutóbbi edzésen már annyira feszült volt a hangulat, hogy Boateng neki akart menni a vezetőedző Dárdai Pálnak, aki az egymás elleni edzőmeccsen fújta a sípot. Szerencsére a csapat játékosai megakadályozták, hogy nagyobb probléma legyen.

A német fővárosban nem örülnek annak, hogy nem lehet a Hertha BSC csapatát összekalapálni úgy, hogy egy ütőképes Bundesliga-csapat váljon belőle. Most is érkeztek olyan igazolások, akiknek ki kellene húzni a csapatot a nehéz helyzetből, de sem Jovetić, sem pedig Kevin-Prince Boateng nem tud csodát tenni, mint ahogy Dárdai Pálnak is egyre nehezebb a helyzete. A Hertha ebben a szezonban két győzelemmel büszkélkedhet – a Fürth és a Bochum csapatai ellen sikerült nyerni –, ezeken kívül becsúszott öt vereség is. Ráadásul vannak nagy arányú zakók is ebben az öt találkozóban: a Lipcse hat góllal, míg a Bayern München öttel verte a berlinieket. Nem csoda, hogy kialakult egy feszültebb hangulat a Hertha háza táján, ami az utolsó edzésen majdnem tettlegességig torkollott.

Kevin-Prince Boateng: – Tehát a vitás esetekről nem is lehet beszélni? Nem? Fogadjunk mindent el? Dárdai Pál: – Én vagyok a játékvezető, miért vitatkozol velem?

K-P. B: – Akkor ezek után fújj nekünk! D. P.: – Nem fújok nektek.

PestiSracok facebook image

K-P. B: – Ja persze! Ha mindig csöndben maradunk, akkor nem is fog nekünk fújni. D. P.: – Igen, de ez már a második leshelyzet volt. Nem lehet, hogy nem fújom le. Ilyen egyszerű ez!

K-P. B: – Ez nem ilyen egyszerű... D. P.: – Dehogynem!

K-P. B: – Ha mindig csöndben maradunk, akkor persze, hogy állandóan ellenünk fújsz!

Jól hallható és olvasható is, hogy Boateng nem tisztelte Dárdai döntését egy leshelyzetnél, amit lefújt a bíróként ténykedő edző. Ezen vitatkozott össze a magyar szakember és a játékos. Azóta egyébként a Hertha nyilvánosságra hozott egy Twitter-posztot, amiben jelzik: minden rendben, Boateng szíve a berliniekért dobog.

A Hertha BSC legközelebb szombaton lép pályára Frankfurtban, ahol szükség lesz a fegyelemre és a nyugalomra, ugyanis, ha nem szerez pontokat Dárdai Pál csapata, könnyen a kieső zónában találhatja magát.

Vezető kép: MTI/EPA/Getty Images/Boris Streu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.