Csíkszentsimon határában, a hét hektáron elterülő Szent László Gyermekvédelmi Központban tartott pünkösdi ünnepi szentmisét Böjte Csaba. A ferences szerzetes a Szentlélek kiáradása kapcsán arról beszélt, hogy a Szentlékek bátorsággal tudja eltölteni a szívünket, amiből erőt nyerhetünk az akadályok leküzdéséhez. A jó szülő annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermeke kiteljesedjen, önállóságra nevel – foglalható össze Csaba testvér prédikációja, abból a székelyföldi gyermekotthonból, amely ennek az egyik legjobb példája.
Itt, Csíkszentsimonban tizenhárom, nehéz körülmények között született, ma már kamasz gyermeket nevelnek. Fiúkat és lányokat, akiknek nemcsak szerető otthont biztosítanak, hanem megtanítják őket a családi gazdálkodás alapjaira, és lovas szakmákat is a kezükbe kaphatnak, amivel megállják majd helyüket a kinti világban.
A Szent László Gyermekvédelmi Központ Lovardája önellátásra képes, és nemcsak azért hasznos, mert ezen keresztül szerezhetnek az itt nevelkedő gyermekek életképes szakmát. A simoni gyerekek bizony lovagolnak is. Bár egyiküknek sem volt lovas múltja, lóháton sem ültek korábban, alig néhány év alatt úgy megtanulták, hogy profikat megszégyenítő módon állják meg helyüket a nyeregben is. A vasárnapi pünkösdikirály-választás alkalmával egy lovas színdarabot is bemutattak, amit lovas oktatójuk, Póra Erika tanított be nekik.
Erika maga is a Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedett, a tusnádi otthonban. Nyolc éves volt, amikor bekerült, mert a szülei között annyira megromlott a viszony, hogy az már helyrehozhatatlan volt. Egy évre rá el is váltak. Erika azt mondja, daccal indult az új élete, félelemmel és aggodalommal az új környezettől, aztán idővel rájött: bármennyire fájó a szüleitől távol felnőni, így kapott esélyt egy jobb életre.
Talán már nem is élnék, de biztosan nem tartanék itt, ahol tartok, ha Csaba testvér akkor nem fogad be
– jegyezte meg. Erika pedig sokra vitte: Székelyföld egyik legjobb lovasa lett, aki ma már nemcsak saját egyéni sportteljesítményéért küzd, hanem olyan gyermekekkel is foglalkozik itt, Csíkszentsimonban, akik ugyanazt az utat járják és ugyanazzal az élethelyzettel kell boldoguljanak, mint ami neki is kijutott. Azt mondja, egy éven át hívták folyamatosan, mire igent mondott, de ez volt élete legjobb döntése. Mert itt nemcsak munkát kapott, hanem azt, amire mindig vágyott: igazi családot.
A csíkszentsimoni Szent László Lovarda és Gyermekotthon létrejötte egyfelől egy adományozónak köszönhető, aki a hét hektáros területet az alapítványnak adta, másfelől pedig rengeteg befektetett munka gyümölcse. A telken ma korszerű istálló, egy fedett lovarda is található. A lakók gazdálkodnak is, többek közt tyúkokat tartanak, több élelmiszer a saját gazdaságból kerül az asztalra. Három lóval indultak, ma huszonkét lovuk van, amelyekkel dolgoznak, oktatnak és versenyeznek is.
Böjte atya rendre itt tartja a pünkösd vasárnapi misét, amikor megtelik a kicsit udvari kápolna előtti terület. A misére érkezők tudják, hogy ilyenkor az otthon életébe is bepillantást nyerhetnek. Az ünnepi misén Csaba testvér feltette a kérdést, hogy a feltámadást követően miért távozott Jézus, és hagyta itt tanítványaira mindazt, amit addig elért. Azért, hogy kiteljesedjenek, hogy teljesítsék önállóan a rájuk bízott feladatot.
Az ember nem akkor lesz szülő, ha mindent megcsinál a gyermeke helyett, megírja helyette a leckét, hanem akkor, ha megad neki minden segítséget ahhoz, hogy önmaga csinálja meg azt, amire képes. Vagyis, ha hozzá tudja segíteni, hogy kiteljesedjen.
Ahhoz, hogy többek legyünk, növekedjünk, sosem késő. Felnőttként is kell, hogy képezzük magunkat és még tovább fejlődjünk. Ezt a cél szolgálja az első felnőttképzés, amelyet csütörtökön indítanak el Kézdivásárhelyen. Böjte Csaba felismerte, hogy sokszor nemcsak a gyermekeknek, hanem a szüleiknek is segítségre van szüksége. Az egész család előbbre tudna jutni egy korszerűbb tudás, és az által a munka birtokában. Ehhez szeretnének hozzájárulni az első felnőttképző központtal.
Pünkösdhétfőn a gyergyószárhegyi gyermekotthont látogatta meg a szerzetes, itt tartott ünnepi misét, amelyen az otthon lakói mellett zarándokok és az alapítvány több régi barátja, támogatója is részt vett. Böjte atya második pünkösdi üzenetének központi témája a gazdagságról való lemondás volt, mint az üdvözülés feltétele. Felidézte a gazdag fiú példáját, aki követhette volna Jézust, ha lemond a gazdagságáról, szétosztja azt a szegények között.
Mindenkinek más a gazdagsága, amiről tudnia kell lemondani, ha növekedni akar. Bármi gazdagság, ami köt, mindaz, amit fel kell adni, ahhoz, hogy az ember tovább tudjon lépni. Gazdagság lehet a szabadság, a kötetlenség, hogy azt hiszed, azt csinálsz, amit csak akarsz. Ha el akarsz érni valamit, ahhoz tanulni kell, vagy napi két edzésre járni, a kötelességet választani a kényelem és a szabadság helyett.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS