Miután megszűnt Czeglédy Csaba EP-választással átmenetileg megszerzett mentelmi joga, az ügyészség azonnal folytatni akarta a 2015 óta zajló büntetőügyet, a bíróság viszont ezt elutasította. Így az erősen átpolitizált eljárás egyszerűen elakadt – jelenteti diadalittasan a hvg.hu. Ahogy arról már korábban beszámoltunk: amint jogerőre emelkedett az EP-választás eredménye és ezzel megszűnt Czeglédy Csaba mentelmi joga, a Csongrád Megyei Főügyészség indítványt tett a Szegedi Törvényszéken, hogy onnan folytatódjon az eljárás, ahol tartott Czeglédy mentelmijog-szerzése előtt, vagyis a törvényszék rendelje el az eljárás folytatását, amelynek akadálya a mentelmi jog megszűnésével elhárult. A törvényszék a hvg.hu által idézett határozata nem vitatja, hogy az eljárás folytatható; mindössze abban van vita az ügyészség és a törvényszék között, hogy miként. Szanka Ferenc csoportvezető ügyész, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, fellebbeznek, és az ítélőtábla döntését tiszteletben tartva fognak eljárni. Az ő álláspontjuk szerint automatikusan kellene folytatódnia az eljárásnak, a bírósági szakaszban, hiszen már a vádemelésen túl szűnt meg az eljárás Czeglédy ellen a mentelmi joga miatt. A Szegedi Törvényszék szerint viszont meg kell ismételni a vádemelést. Addig is, míg az eljárásjogi vita tart, a többi vádlott ellen hétfőn elkezdődik a büntetőper a bűnszervezetben elkövetett hatmilliárdos költségvetési csalás ügyében. Czeglédy Csaba ezúttal nem ül a vádlottak padjára.
Először fordult elő, hogy köztörvényes bűncselekménnyel vádolt jelölt mentelmi jogát nem függesztette fel az NVB
Már önmagában az is komoly társadalmi visszhangot, felháborodást váltott ki, hogy a szocialista, újabban DK-s ügyvéd-politikus büntetőperét megszüntették. Ennek előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc pártja EP-képviselőjelöltséggel ajándékozta meg a régi hű barátot azzal, hogy feltette listája 36. helyére. Bár a Szegedi Törvényszék akkor kérte a jelöltséggel szerzett mentelmi jog felfüggesztését, a Nemzeti Választási Bizottság az ellenzéki delegáltak összefogásával – ide értendő a Mi Hazánk delegáltja is, akit ezért a párt vissza is hívott az NVB-ből – megtagadta azt. Akkor az ügyben még Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is megszólalt, kijelentve, hogy a bizottság politikai döntést hozott és ezzel megtámadta az igazságszolgáltatás függetlenségét. Korábban ugyanis az NVB-nek és az Országgyűlésnek is az volt a gyakorlata, hogy a köztörvényes bűncselekmények gyanúsítottjainak, vádlottjainak a mentelmi jogát felfüggesztette.
Czeglédy másodszor játszotta el a mentelmi jogos csiki-csukit
Ez történt még 2018-ban, az országgyűlési választások előtt is. Czeglédy Csaba ugyanis nem először próbál kibújni az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás és annak joghátrányai alól. Tavaly tavasszal független jelöltként gyűjtötte össze a kellő mennyiségű aláírást, hogy ezzel mentelmi jogot szerezzen és kiengedjék az előzetesből. Első körben sikerült is a terve, de a szabadságot csak egy napig élvezhette. Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett a mentelmi jog felfüggesztésére, amit akkor 4:2 arányban meg is szavazott az NVB. (A kettő nem szavazat egyike mellesleg annak az MSZP-delegált Litresits Andrásnak a szavazata volt, aki vélhetően nem is szavazhatott volna Czeglédy mentelmi joga kérdésében, ugyanis az ügyvédje). Mentelmi jog híján már a parlamenti képviselőjelöltség sem volt fontos Czeglédynek; azon nyomban vissza is lépett – persze a mai napig állítja, hogy ő akkor sem és most sem volt kamujelölt.
Egy éve az NVB álláspontja még az volt, hogy a büntetőeljárás tárgyát képező cselekmény az országgyűlési képviselő-választás kiírása előtt történt és nem áll összefüggésben a választási eljárással, ezért egy jelöltséggel szerzett mentelmi jog annak lefolytatását ne akadályozza. Bár az EP-választás egy évvel később volt és azzal aztán pláne semmilyen összefüggésben nem állt Czeglédy költségvetési csalási ügye, ezúttal az NVB már fontosabbnak tartotta, hogy a képviselőjelölt és a választás szabadsága ne sérüljön, a politikus-ügyvéd szabadon kampányolhasson, járhassa az országot, ezért a mentelmi jogát is megőrizte (nem mintha a büntetőeljárás Czeglédyt akadályozta volna a kampánymunkában, országjárásban, a tárgyalás ugyanis még el sem kezdődött, és szabadlábon védekezik).
Előre borítékolható volt: jogvita lesz és időhúzás
Az előre borítékolható volt, hogy mivel nincs teljesen egyértelmű jogi szabályozás arról, miként kell folytatódnia a büntetőeljárásnak a mentelmi jog megszűnése után, ha az már a vádemelés után, bírósági szakaszban volt, jogvita várható a kérdésben, amivel Czeglédy – ha mást nem is – időt és újabb, őt segítő sajtómegjelenéseket nyer, illetve eszközt a figyelemelterelésre. Véget ért a kampány, a választás, Czeglédyt a DK-lista 36. helyéről még a legelvetemültebb Czeglédy-fanok dicshimnusza sem repítette Brüsszelig, és jelen állás szerint a párt mind a négy mandátumot szerzett képviselője meg is tartja a helyét az EP-ben, így az eredmény jogerőre emelkedésével Czeglédy Csaba mentelmi joga is megszűnt.
Czeglédy szerint direkt arra a napra tűzték ki az előkészítő tárgyalást, amikor ő nem tud ott lenni
Időközben az előkészítő tárgyalás időpontját is kitűzte a Szegedi Törvényszék június 24-re. Czeglédy pedig a közösségi oldalán esett neki a törvényszéknek, amely szerinte nem biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogát; indítványukra nem zárták ki azokat a bírákat, akiket ki kellett volna, és különben is, direkt akkorra tűzték ki az előkészítő tárgyalást, amikor ő nem lehet ott… Egyébiránt pedig akár ott is lehetne, hiszen a Csongrád Megyei Főügyészség azt követően, hogy megszűnt a jelölt úr vádlott mentelmi joga, indítványozta is, hogy a Szegedi Törvényszék rendelje el a büntetőeljárás folytatását. Adta magát az eljárási mód, hiszen az ügy már bírósági szakaszban volt, jóval a vádemelés után, amikor megszüntették azt.
A Szegedi Törvényszék számára – úgy tűnik – nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ez magyarázatot ad arra is, miért nem kaptunk választ a Szegedi Törvényszék sajtóosztályára június 13-án elküldött megkeresésünkre, amelyben többek között azt kérdeztük, milyen módon folytatódhat Czeglédy Csaba korábban megkezdett büntetőeljárása, Czeglédy Csaba is újra vádlott lehet-e az előkészítő tárgyalás kitűzött idejére, avagy nélküle kezdik el tárgyalni az ügyet a többi vádlott ellen. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vélekednek Czeglédy Csaba őket érintő vádjairól, kritikáiról.
Csodák csodájára megint a HVG-nél landolt az ügyirat; már meg is fejtették, hogy kezdődhet minden elölről
A HVG már csütörtökön idézi azt a bírósági iratot, amelyet állításuk szerint Czeglédy Csaba szerdán kapott kézhez…
Gergely Zsófia, aki az elmúlt években számtalan cikket írt az ügyből Czeglédy szemszögéből, a hatmilliárdos költségvetési csalással vádolt politikust mentegetve, nyomozati iratokat, anyagokat lebegtetve hosszasan taglalja, hogy a Szegedi Törvényszék nem hibás; nem is tudott mit tenni, érdemben még csak nem vizsgálhatta az ügyészi indítványt, hanem csípőből vissza kellett dobnia azt, ugyanis egy joghézag miatt nincs konkrét rendelkezés arról, milyen szabályok szerint kell folytatni, lefolytatni egy mentelmi jog miatt korábban megszüntetett büntetőeljárást.
A Czeglédy Csabával szemben indult bírósági eljárás befejeződött, többé nincs vele szemben folyamatban büntetőügy
– idézi lelkesen a bírósági iratot, majd megjegyzi:
így mostantól az erősen átpolitizált közvéleményt évek óta foglalkoztató ügy megjelölését is meg kellett változtatni: már nem „Czeglédy Csaba és társai ellen” bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás szerepel a lapunkhoz eljuttatott hivatalos iratban, hanem a „Cs-né. I. J. és társai ellen” folyó büntetőügy.
Gyorsan megkereste Czeglédy vezető védőjét és magát Czeglédyt is. Hankó-Faragó Miklós – volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő – a HVG cikkében azt állítja, hogy most aztán mindent elölről kell kezdeni. A korábbi nyomozás legfeljebb mérvadó lehet, de a védencét újra meg kell gyanúsítani; kvázi az egész, több évig tartó eljárást újra kell kezdeni.
Az ügyészséget nem szólaltatták meg, de Czeglédyt igen, aki kijelenti: szét fog esni a vád
Czeglédy ennél is tovább megy: ő már kijelenti, hogy szét fog esni az egész vád, és politikai akarat miatt még évekig fognak meghurcolni embereket. Megjegyzi, hogy “szánalmas az ügyészség vergődése”, és hogy mennyire sajnálja a társait, akik miatta keveredtek az ügybe.
Érdekes, hogy korábban még azt hangoztatta a politikus-ügyvéd, hogy majd a bíróság előtt fogja bebizonyítani az ártatlanságát; ehhez képest minden létező lehetőséget, alkalmat, kiskaput kihasznál, hogy ne kelljen a bíróság elé állnia. Abban – úgy látszik – egyetértés van közte és az ügy több érintettje között, hogy társai miatta vannak ott, ahol… Ugyanis több terhelt, aki egyébként beismerő vallomást tett, úgy vallott, hogy Czeglédy Csaba utasítására és iránymutatásai alapján járt el. Ezért is szerepelt úgy Czeglédy az ügyben a gyanúsítás módosítása óta, mint felbujtó.
Czeglédy azt mondja – azaz írja -, hogy ennek az eljárásnak elkezdődnie sem lett volna szabad, de ha már igen, akkor majd most szétesik a vád. Ebben segítséget is kér. A HVG-től a jelek szerint meg is kapja.
19 vádlott ül a vádlottak padjára hétfőn Czeglédy-ügyben, Czeglédy nélkül
Egyelőre egy dolog tűnik biztosnak a folytatást illetően, hogy hétfőn a Czeglédy-ügy 19 vádlottja (egy fő esetében az ügy rá vonatkozó makói szálában már ítéletet hirdettek, eljárásjogi okokból összevontan; a nagy, összesen 21 vádlottas ügyben külön, már hetekkel ezelőtt kimondták a jogerős ítéletet) Czeglédy Csaba nélkül fog ott ülni a vádlottak padján. Az ügyészség szerint sokkal egyszerűbb a képlet, mint ahogy azt a HVG és Czeglédyék sejtetik.
Szanka Ferenc csoportvezető ügyész szerint mivel az eljárás lefolytatásának akadálya elhárult, azt abban a szakaszban kell folytatni, ahol tartott a megszüntetés előtt.
“Erről az ügyről több szempontból elmondható: ilyen még nem volt!”
Szanka Ferenc csoportvezető ügyész, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta: erről az ügyről több szempontból elmondható, hogy ilyen még nem volt. Ez igaz a jelenlegi helyzetre is. Valóban nincs olyan egyértelmű rendelkezés, ami kimondaná, hogy ilyenkor mi az eljárási rend, és bár hasonló ügyeket találtak, amiket hivatkozási alapul vettek, de kimondottan arra, ami a Czeglédy-ügyben történt – vagyis hogy egy bűncselekménnyel már megvádolt személy ellen képviselőjelöltséggel járó mentelmi jog miatt megszüntettek volna egy büntetőeljárást – nincs precedens. Álláspontjuk szerint ugyanakkor a hatályos jogszabály, az eljárási törvény úgy értelmezendő, hogy a mentelmi jog csak átmeneti akadálya az eljárásnak; megszűnése után az eljárás ugyanabban a szakaszban folytatható, jelen esetben a vádemelést követően a bírósági szakaszban.
Fellebbeztek; a Szegedi Ítélőtábla dönt, hogy újra vádat kell-e emelni
Hozzátette: azt a törvényszék sem vitatja, hogy Czeglédy esetében a büntetőeljárás megszüntetése nem ítélet volt, hanem akadálya volt az eljárásnak, ami a mentelmi jog megszűnésével elhárult. Ez azt jelenti, hogy megfelelő eljárásjogi lépések után folytatható. A törvényszék szerint ez az eljárásjogi lépés a vádemelés, azaz újra be kellene nyújtaniuk a vádat Czeglédy Csaba ellen. Szerintük viszont erre nincs szükség, hiszen már a bíróság előtt volt az ügy az eljárás megszüntetésekor, ezért a törvényszéknek saját hatáskörben kell elrendelnie az eljárás folytatását.
A Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be a Szegedi Ítélőtáblára. Szanka Ferenc azt mondta: döntésüket tiszteletben tartják, és ezen jogerős határozat szerint fognak eljárni.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS