Boros Imre szerint akkor indul meg a gazdaság felfelé, ha elég vakcina érkezik az országba. A közgazdász továbbá úgy véli, hogy Magyarország pénzügyi helyzete stabil: ha akarnának, se tudnának minket a hitelezők dróton rángatni.
Lassan már látni a válság végét, hiszen már mindenhol megkezdődtek az oltások. Igaz, a tempó lassabb a vártnál, de a lakosság minél nagyobb beoltása az előfeltétele a gazdaság újraindításának. Előbb azonban nézzük meg, hogyan is állunk a tavalyi évet tekintve.
Úgy tűnik, hogy egyedül Kína úszta meg a koronavírus-válságot, az adatok szerint 2020-ban 2–3 százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni. Ezzel szemben Európában komoly visszaesés volt, főleg az eurózónában. Gondoljunk csak arra, hogy Spanyolország –11 százalékot bukott, vagy Olaszország 9 százalékos visszaesést szenvedett el. Magyarország 5-6 százalék körüli mínuszra számíthat, bár hangsúlyozni kell, hogy még nincs végleges GDP-adat. De például Bulgária eléggé kicsivel megúszta, hiszen csak –4 százalékos recessziót produkált. Ezekből az adatokból két következtetés vonható le. Az egyik, hogy a nagy idegenforgalommal rendelkező országok, mint Spanyolország és Olaszország, nagyot estek. Másrészt észrevehető, hogy nem eurózónabeli országok védettebbek, és a GDP-jük általában kisebb mértékben esett vissza, mint az eurót használó országoké.
Ez volt a múlt. Mi várható, mikor kezdődik meg a felfelé menetel?
Most már az a kérdés, hogy melyik ország mikor és hogyan tud kikecmeregni a kátyúból. Nem akarok hencegni, de Magyarország ebben meglehetősen az élen halad. A kulcskérdés, hogy mikor és mennyi vakcina érkezik. Ebben jól állunk, mert a kormány időben kapcsolt és rájött, hogy a közös uniós vakcinabeszerzéssel valami baj van. Már megrendeltük az orosz és kínai vakcinát, amelyekkel összesen 3,5 millió embert lehet majd beoltani. Meg talán valamennyi nyugatról is becsorog, és így együtt elég lesz a nagyon veszélyeztetett társadalmi csoportok beoltásához. Ezután szépen fokozatosan el lehet kezdeni lazítani. Ez a gazdaság újraindításának előfeltétele.
Az európai vakcinabeszerzés meglehetősen bénára sikeredett, a nagy nyugati gyógyszergyárak csak vontatottan szállítanak oltóanyagot. Mit rontottak el?
Emlékszünk, hogy nem is olyan régen Angela Merkel német kancellár és Macron francia elnök közös videoüzenetben dicsérték a közös európai vakcinát. De úgy tűnik, hogy a brüsszeli bürokraták valamit elrontottak a gyógyszergyárakkal kötött szerződés kapcsán. De nem tudjuk, mit, mert még mindig nem hozták nyilvánosságra ezeket a szerződéseket. Pedig az unió a fejlesztésekre előre odaadta a pénzt.
Nincs gond az államadóssággal
Magyarország történelmében az államadósság mindig érzékeny pont volt. Sajnos 2019-ben megállt a csökkenő tendencia. Hogy állunk most, mit gondol az adóssághelyzetről?
Az egyik dolog az, hogy mennyi adósságtöbblet keletkezett, vagyis mennyivel lett nagyobb a magyar államadósság. Ebben nem is állunk olyan rosszul. A GDP-arányos államadósság-mutató az olaszoknál 160 százalék, vagy Görögország esetében 250 százalék. A németek 73 százalékon állnak, és mi is nagyjából ezen a szinten állunk. De vannak azért jobbak: Hollandia 59 százalék, de a lengyelek, csehek, szlovákok és románok is viszonylag jó helyzetben vannak. Ez azért fontos, mert azt mutatja, hogy melyik ország mennyire van a hitelezői markában.
Tehát úgy véli, hogy nincs miért aggódni az államadósság miatt?
Ma jól állunk a hitelbesorolásunk alapján, és ha ki akarnák menni a piacra, hogy mondjunk felvegyünk 5 milliárd eurót, akkor egy hét alatt megkapnánk. De nem akarunk kimenni a piacra. De az adósságnál nemcsak az számít, hogy mekkora a nagysága, hanem annak minősége is. Magyarország esetében a devizaadósság szintje elég alacsony, az összadósság 20 százaléka, a korábbi 50 helyett. Emiatt ha akarnának, se tudnának minket a hitelezők dróton rángatni.
Tavaly nyáron hatalmas csinnadrattával megegyezett az unió a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról. Azóta eltelt fél év és a pénz még sehol. Lesz ebből egyáltalán valami?
Lenni lesz belőle valami. Majd összeadják valahogy a pénzt, ettől ne féljen senki. Csak ugye a négy “fukar” állam azért nem annyira akarja ezt a közös adósságot. Persze az is igaz, hogy az alap kedvezményezettjei még tervet sem készítettek a segély felhasználására. Olaszországnak 200 milliárd euró járna, és még kormányuk sincsen. Majd most jön Mario Draghi, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt. A dolog lényege azonban az, hogy ezt a pénzt a baloldal szeretné szétszórni különböző politikai célokra. Ezt a jobboldal nyilvánvalóan nem szeretné.
Magyarország mire költené azt a 15 milliárd eurót, ami nekünk jutna a 750 milliárdos alapból?
Nekünk kész terveink vannak, amit már Orbán Viktor is megerősített. Magyarország az unió partnere kíván lenni a digitalizációban és a zöld gazdaság kiépítésében. Bár nekünk a helyreállítási alap pénzére túl nagy szükségünk nincsen. De a magyar kormány szolidáris a déli államokkal, és ha már belevágtunk, akkor olyasmire költünk, aminek van valami értelme. Kissé meglepő módon ebben a kérdésben Brüsszel és Budapest egyetért. Nekünk szimpatikus cél az elektromos autózás fejlesztése, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkentése miatt a lakások fűtésének korszerűsítése.
Még maradjunk Olaszországnál, ha kérhetném. Ennek a 750 milliárd eurós alap létrehozásának egy ki nem mondott politikai előfeltétele az volt, hogy meg kell menteni a baloldali olasz kormányt. De mire ez a pénz megérkezik oda, már nem nagyon lesz kit megmenteni.
Az Európai Egyesült Államok híveinek nagyon kedves volt a Conte-kormány. Ha azonban Olaszországban megfordul a politikai széljárás, Róma összekapcsolódik a V4-ekkel és egyből be fog még csatlakozni 4-5 további ország is. Így már kellő ellenerő lenne az Európai Egyesült Államok ellen. Draghi nehéz feladatra vállalkozott. Össze kell hoznia a világpénzügyi hatalmak érdekeit, hogy Olaszország be ne dőljön, mert akkor ezermilliárdokra lesz szükség, amit Európában nem lehet megszerezni. (Az olasz államadósság 2500 milliárd euró.) A bedőlés elkerülése érdeke az olasz jobboldalnak is, mert nem akarnának csődöt örökölni, ezért nem frontálisan támadják Draghit, hanem mintegy bizalmat is adnak neki. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ebbe miként fér bele a baloldal vágya, hogy a pénz az ő érdekeiknek legyen alárendelve. például, hogy alapjövedelmet osztogassanak. Draghit a jobboldal csak addig támogatja, míg a pénz tényleg országmentő célokra megy, de ezt nehéz lesz tartósan elfogadtatni a kormányon maradt balosokkal. Ez nem az, ami az ő pozícióikat erősíti. Ha meg csak a balosoknak kedvez, akkor meg könnyen megbukik, hiszen nincs szilárd többsége a baloldalnak a parlamentben, de ez még az EU-nak sem a szíve vágya. Talán őszig el lehet ezzel evickélni, tovább aligha.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS