Pesti Srácok

Botrány az USA-ban: demokrata politikusok akartak békét, de aztán megijedtek és letagadták

Botrány az USA-ban: demokrata politikusok akartak békét, de aztán megijedtek és letagadták

Katasztrofális káosz alakult ki az Ukrajnában zajló orosz–amerikai háború kezelésével és kommunikációjával kapcsolatban. A félidős választások előtt nem sokkal a progresszív demokraták levelet küldtek Joe Bidennek azzal kapcsolatban, hogy ugyan véget kellene már vetni a konfliktusnak és a békére lenne jó koncentrálni. Ez jól hangzik alapvetően; a bökkenő csak az, hogy a progresszív platform úgy tűnik, hibát követett el, és már másnap tagadták, hogy el akarták volna küldeni az írást az elnöknek. Egészen olyan, mintha a demokratáknak nem lenne érdeke az idejétmúlt békepártiság. Ez persze csak egy kérdés, nem állítás.

A Demokrata Párt progresszív platformjának képviselői aláírtak egy Joe Bidennek címzett levelet és el is küldték azt az amerikai elnöknek. Az írásban a képviselők elutasítják az orosz agressziót, valamint egy gyors és békés lezárásra, vagy valamilyen tűzszünet elérésére tettek javaslatot. Úgy tűnik, hogy a demokratáknak a félidős választások előtt néhány héttel nem jött jól a kiszivárgott levél, a progresszív platform vezetője, Pramila Jayapal ugyanis már kedden visszakozott, így próbálva menteni a helyzetet, és azt bizonygatta, hogy a levelet még júliusban írták, amikor az elnök maga is többet beszélt a békéről, de egyébként sem akarták azt elküldeni. A levelet egyébként még hétfőn küldték a Fehér Háznak, amelyet aláírt más neves személyiségek mellett Alexandria Ocasio-Cortez is, de kedden már vissza is vonták, majd a demokraták – nagy ijedtségükben – újra teljesen kiálltak a kormány Ukrajnát támogató politikája mellett.

A Fehér Ház egyébként megkapta a levelet és elutasította az abban foglaltakat, mert szerintük nem lehet semmilyen döntést meghozni Ukrajna bevonása nélkül, bár nem világos, hogy hogyan nincsen bevonva Ukrajna egy olyan ötletbe, hogy legyenek béketárgyalások, vagy tűzszünet. Szóval elég nagy a káosz.

A republikánus képviselők egy része egyébként már régóta arról beszél, hogy át kellene gondolni az USA szerepét és Ukrajna támogatását a jövőben, hiszen az Egyesült Államok és a világ gazdaságára nézve túl nagy károkat okozhat a háború, sőt, néhányan azt is megígérték, hogy ha többségbe kerülnek a republikánusok az alsóházban, akkor nem írnak alá több csekket az ukrán kormánynak.

PestiSracok facebook image

Kíváncsian várjuk, hogy végül mi lesz ebből.

Forrás: The Guardian, 444-hu; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.