Pesti Srácok

Brexit – A britek többsége semmi különöset nem tervez a kilépés napjára

Brexit – A britek többsége semmi különöset nem tervez a kilépés napjára

Az Egyesült Királyság három nap múlva kilép az Európai Unióból, Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kormánya különféle rendezvényekkel, jelképes eseményekkel készül a példátlan esemény napjára, a legfrissebb felmérésből azonban kiderül, hogy a brit választók döntő többsége semmi különöset nem tervez péntekre.

A brit EU-tagság helyi idő szerint, pénteken este tizenegykor, közép-európai idő szerint, éjfélkor szűnik meg, ami történelmi jelentőségű pillanat lesz, mivel az EU és elődszervezetei történetében még nem volt példa teljesjogú tagország távozására. Boris Johnson hivatala a péntekre tervezett események egyelőre vázlatos menetrendjét ismertetve a napokban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Királyság a kilépés napján visszanyeri függetlenségét. A miniszterelnök pénteken televíziós beszédet is intéz a brit néphez, és a kilépés napján különlegesen tervezett, ötven penny névértékű Brexit-pénzérme is forgalomba kerül „Peace, prosperity and friendship with all nations” – Béke, jólét és barátság minden nemzettel - felirattal.

A britek nagy többségét azonban a Brexit napjának elérkezte meglehetősen hidegen hagyja, akik a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, három és fél éve várnak arra, hogy döntésük teljesüljön. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov kedden ismertetett felmérése szerint, a britek nyolcvan százaléka semmi különöset nem tervez péntekre szokásos napi rutinján túl. Arra a kérdésre, hogy szerveznek-e valamilyen különleges programot a kilépés napjára, a válaszadók huszonhárom százaléka úgy válaszolt, hogy valószínűleg nem, ötvenhét százalékos abszolút többségük ugyanakkor azt mondta, hogy biztosan nem. A megkérdezettek mindössze hat százaléka mondta biztosra, további hét százalék valószínűsítette, hogy valamilyen módon megemlékezik az alkalomról.

Az 1959 felnőtt állampolgár bevonásával elvégzett felmérés tanúsága szerint, még azoknak a nagy többsége sem készül látványosabb ünneplésre, akik a 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak. Ebből a szavazói körből a YouGov kérdésére huszonöt százalék nevezte biztosnak vagy legalábbis valószínűnek, hogy különleges programot szervez magának a kilépésre, hatvanhét százalékuk viszont biztosan vagy valószínűleg nem csinál semmi különöset aznap. A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI. Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.