Pesti Srácok

Budapest után az agglomerációra vetett szemet a baloldal, de van ellenszer - Biatorbágy Fidesz-KDNP-s polgármesterjelöltje a Mi kérdezünkben

A 2019-es sikereken felbuzdulva a baloldal új csatatere az agglomeráció lett, Budapest után ezt szeretnék elfoglalni, de van ellenszer - mondta a PS Mi kérdezünk című műsorában Nánási-Kézdy Tamás, a Fidesz és a KDNP biatorbágyi polgármesterjelöltje, aki amellett, hogy szeretné megőrizni a rendszerváltás óta fennálló helyi kereszténydemokrata-konzervatív irányítást, sok mindenben újítana is. Csapatával - melynek újdonsült lokálpatriótaként Dezse Balázs kollégánk is tagja - éppen ezért nyitnak a zöld gondolat és a közösségi politizálás felé. Emellett elkötelezték magukat, hogy egyetlen négyzetméternyi új lakóövezetet nem jelölnek ki Biatorbágyon, ami persze nem jelentheti a magántulajdon törvénytelen korlátozását, így a baloldallal ellentétben nem rendelnének el építési tilalmat a meglévő lakóingatlanokon.

Nánási-Kézdy Tamás polgármesterjelölt, a Magyar Nemzet korábbi gazdasági rovatvezetője Huth Gergellyel beszélgetve kitért rá: az agglomerációs politizálásban felül kell vizsgálni a már meglévő sémákat, s át kell venni a sikeres recepteket mindkét oldalról. Szerinte jó példa erre Dunakeszi, ahol a valóságos közösségi politizálás hozott nagy sikert a jobboldalnak. Ezekben a kertvárosi övezetekben olyan emberek élnek, akik részt szeretnének venni a helyi közélet formálásában, beleszólnak az őket érintő döntésekbe és erre nyitottnak kell lenni. Országosan a Fidesz mindig is ezt tette, de helyben szükséges még jobban odafigyelni a polgárok rezdüléseire, igényeire.

Kérdésünkre, hogy ha elnyeri a választók bizalmát, hogyan tud majd ellenállni az óriási ingatlanbefektetői nyomásnak, Nánási-Kézdy Tamás kifejtette:

PestiSracok facebook image

Huth Gergely a témában indult hecckampányra is reflektálva jelezte: az újságírószakmával mindig is összeférhetetlen volt az aktív politizálás, de ez alól a rendszerváltoztatás óta kialakult közmegegyezés alapján kivételt képez a lokális érdekek képviselete, azaz az önkormányzatban való részvétel. Dezse Balázs műsorvezető-újságíró kollégánk így új lakóhelyén, Biatorbágy lakóparki övezetében méreti meg magát.

– mondta Dezse Balázsról Nánási-Kézdi Tamás a PestiSrácok.hu műsorában.

Nézze meg a teljes beszélgetést!

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.