Bűncselekmény hiányában megszüntette a rendőrség a veronai buszbaleset ügyében indított nyomozást

Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a veronai buszbaleset ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – válaszolta megkeresésünkre az ORFK sajtóosztálya. Korábban egy üzemorvost gyanúsítottak meg az ügyben a magyar rendőrök, akinek a terhére azt rótták, hogy vezetésre alkalmasnak találta a súlyos alvászavarral küzdő, Olaszországban nemrég tizenkét évre ítélt buszsofőrt.

Emlékezetes, az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, mikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait a franciaországi sítáborból hazaszállító busz balesetet szenvedett. A jármű nekicsapódott a sztrádakorlátnak, majd onnan egy felüljáró pillérjének, utána pedig kigyulladt. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a két sofőr. Egy súlyosan megégett sérült Budapesten, a Honvédkórházban halt bele a sérüléseibe. A tragikus baleset után nem sokkal derült ki, hogy a buszsofőr kóros alvászavarban, súlyos alvási apnoéban szenvedett a baleset idején és a korábbi csaknem húsz évben, ennek ellenére az üzemorvos vezetésre alkalmasnak találta V. Jánost. Az orvost ezért 2019 elején foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával hallgatták ki a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, ám kérdésünkre az ORFK sajtóosztálya szerdán azt a tájékoztatást adta, hogy a nyomozást, mivel a cselekmény nem bűncselekmény, július 21-én megszüntették.

A buszsofőrt tizenkét évre ítélték Olaszországban

V. János ellen végül az olasz hatóságok emeltek vádat. A vád szerint a sofőr elaludt a tragédia előtti pillanatokban, ám a katasztrófához hozzájárult emellett az autópálya nem megfelelő kivitelezése és karbantartása is. így a vádlottak padjára került öt olasz szakember is. Az olasz államügyész V. Jánosra 18 év szabadságvesztést kért, ám a gépkocsivezető úgynevezett rövidített eljárást kért, ami az olasz jogrend szerint azt jelentette, hogy a maximálisan indítványozott 18 év helyett maximum 12 évet szabhattak ki rá. Ezt a bíróság idén júniusban nem jogerősen meg is tette.

Az Index.hu korábbi tudósítása szerint a hozzátartozók nyilvánosságra hozták azt a baleseti jegyzőkönyvet, amely szerint a magyar diákokat szállító buszt 2003-ban ötvenhárom üléssel helyezték forgalomba, később viszont pótüléseket szereltek be a járműbe, így azon ötvennyolc utas is elfért. Nem ez volt az egyetlen engedély nélküli átalakítás a buszon. A műszaki szakértői véleményben is szerepel, hogy a buszba pótüzemanyag-tartályt szereltek be, holott a Pizolit Kft., a buszt üzemeltető cég üzemanyag-tartály gyártására nem volt jogosult, és az autóbusz részecskeszűrőjét is engedély nélkül szerelték ki. Az igazságügyi műszaki szakértő szerint a beszerelt póttartály a busz menetstabilitását nem befolyásolta, feltéve, hogy a csomagtérben az egyéb csomagok is megfelelően voltak elhelyezve. A jármű viszont el sem indulhatott volna, az engedély nélkül beszerelt pótüzemanyag-tartály és a kiszerelt részecskeszűrő miatt ugyanis közúti közlekedésre alkalmatlan volt. A tűz terjedésének oka a szakértő szerint a jobb oldali üzemanyag-tartályban található nagy mennyiségű gázolaj meggyulladása volt, amely a tartály roncsolódása után az utastérben akadálytalanul égett. A Nemzeti Nyomozó Iroda a baleset után több helyszínen, így a Pizolit Kft. kiskunfélegyházi telephelyén is házkutatást tartott, ahol három másik buszban is engedély nélkül beszerelt póttartályokat találtak, de előkerültek olyan üzemanyag-tartályok is, amelyeket az ellenőrzés miatt szerelhettek ki a járművekből.