Egy angliai buszmegállóban találták meg a brit királyi haditengerészet Defender nevű rombolójának fekete-tengeri útjáról készült előzetes kockázatelemzést. A megtaláló a más bizalmas katonai dokumentumokat is tartalmazó, eső áztatta iratköteget a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak adta át. A brit haditengerészet tudta, hogy konfliktusba keveredhetnek az oroszokkal, ha arra mennek. Az meg különösen bájos, ahogy ez nyilvánosságra került.
A Defender szerdán – a brit védelmi minisztérium akkori bejelentése szerint – rutinjellegű áthaladást hajtott végre az ukrajnai Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren. A tárca szerint a hadihajó nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, amelyet még aznap biztonsággal el is hagyott. Nem sokkal a londoni bejelentés előtt az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz partiőrség egy hajója két figyelmeztető lövést adott le a Defender felé, miután a brit romboló három kilométernyire behatolt az orosz területi vizekre a Fekete-tenger északnyugati térségében. A moszkvai bejelentés szerint a műveletben egy Szu–24M típusú orosz katonai repülőgép is részt vett, amely ugyancsak figyelmeztetésként négy bombát vetett a tengerbe a Defender nyomvonalában. A londoni védelmi minisztérium az orosz tájékoztatásra reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, az orosz fél tüzérségi gyakorlatot tartott a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívta a térségben hajózók figyelmét. A tárca közölte: nem észlelte azt sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.
Szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló orosz beszámolókat. Wallace közleménye szerint a Defendert rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik. A Defender fedélzetén tartózkodó BBC-tudósító ugyanakkor arról számolt be, hogy az incidens idején legalább húsz orosz katonai repülőgép húzott át kis magasságban a brit hadihajó felett, és az orosz fél folyamatosan, egyre fenyegetőbb, fegyverhasználatot is kilátásba helyező rádióüzenetekben követelte, hogy a hajó hagyja el az orosz területi vizeket. A Defender az incidens idején 19 kilométerre volt az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget partjaitól.
Boris Johnson brit miniszterelnök a történtek másnapján kijelentette: London továbbra sem ismeri el a Krím-félsziget elcsatolását Ukrajnától, és álláspontja szerint a brit hadihajó ukrán területi vizeken haladt. Az iratok tanúsága szerint a tárca fontolóra vett a Defender számára egy alternatív útvonalat is, amely jóval a vitatott hovatartozású területi vizeken kívül vezetett volna, és ebben az esetben elkerülhető lett volna a konfrontáció. A minisztériumi elemzők szerint azonban ezt Oroszország úgy értelmezhette volna, hogy a britek megijedtek és elszaladtak, emellett Moszkva arra a következtetésre is juthatott volna, hogy London elfogadta Oroszország igényét a Krím körüli területi vizekre. A brit védelmi minisztérium szóvivője a BBC megkeresésére csak annyit közölt vasárnap, hogy egy alkalmazott bejelentette bizonyos bizalmas védelmi dokumentumok eltűnését, de nem lenne helyénvaló, ha a tárca további kommentárt fűzne az ügyhöz.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg
Facebook
Twitter
YouTube
RSS