Pesti Srácok

A buszok nem a magyar határhoz, hanem vissza Belgrádba viszik az onnan elindult migránsokat

A buszok nem a magyar határhoz, hanem vissza Belgrádba viszik az onnan elindult migránsokat

Negyven kilométert gyalogoltak Belgrádból, ám az esőzések, a hideg és a fáradtság miatt feladták a magyar határ felé való gyaloglást a kedden útra kelt migránsok, így a hatóságok autóbuszokkal szállították őket vissza a szerb fővárosba szerdán.

A mintegy 300 fiatal férfi kedd délelőtt indult el a belgrádi autóbusz-pályaudvarról a 200 kilométerre fekvő szerb-magyar határ felé. A migránsok a magyar határ megnyitását követelő, kézzel írt papírlapokat lengettek. A megterhelő gyaloglás miatt azonban csak egy körülbelül 50 fős csoport tartott ki éjszakáig. Ők a vajdasági India (Indjija) egyik benzinkútján töltötték az éjszakát, a többiek visszaindultak a szerb fővárosba, illetve néhányan taxival folytatták az utat.

Ivan Gerginov, a szerb menekültügyi főbiztosság munkatársa a sajtónak reggel elmondta: a migránsok nem akarják folytatni a gyaloglást, hanem autóbuszt kértek, amely Szabadkára szállítaná őket. Ebben azonban a főbiztosság nem segít nekik, mert Magyarország félreérthetné a szándékukat. Szerinte a férfiak a gyaloglással csak rontanak a helyzetükön, hiszen nem is tehetnék meg, hogy dokumentumok nélkül sétáljanak Szerbia területén. Hozzátette: az is elfogadhatatlan, hogy gorombáskodnak és eldobálják a kapott élelmiszert.

Július közepén szintén több száz migráns indult útnak gyalog a magyar határ felé a szerb fővárosból, akkor is egy nap után adták fel a 200 kilométeres gyaloglást, és vonattal, valamint autóbuszokkal folytatták útjukat a szerb-magyar határig. Az illegális bevándorlók szinte kivétel nélkül Afganisztánból, Pakisztánból vagy Irakból érkeztek. Szerbia március óta többször is szigorított határellenőrzésén, és a vezető politikusok kijelentették: a nyugat-balkáni ország sem fogadhat be olyan bevándorlókat, akik később nem tudnak Nyugat-Európa felé továbbmenni. A nem háborús övezetből érkezők gazdasági bevándorlóknak minősülnek Szerbiában is.

PestiSracok facebook image

A szerb belügyminisztérium munkatársai szerdán 71 illegális bevándorlót, valamint két embercsempészt fogtak el a kelet-szerbiai Zajecarban, valamint két embercsempész-hálózatot lepleztek le. A hivatalos adatok szerint 6-7 ezer migráns tartózkodik jelenleg az ország területén, a befogadóközpontok megteltek, nincs lehetőség további emberek befogadására. A bevándorlók Nyugat-Európába szeretnének jutni, többször is elmondták, nem akarnak Szerbiában maradni, ám a magyar határon nem tudnak átjutni. A magyar hatóságok naponta 30 bevándorló menedékkérelmét veszik át.

MTI

Fotó: Reuters

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.