168 Óra
Álhírt terjeszt a 168 Óra, a közmédia nem forgat filmet az őszödi beszédről
A közmédia jelenleg semmilyen játék- vagy dokumentumfilmet nem forgat, és ilyen szerződése sincs egyetlen produkciós céggel sem – közölte hétfő este az MTVA Sajtó és Marketing Irodája a 168 Órának arra a cikkére reagálva, amely szerint már forgatja a közmédia az őszödi beszédről szóló filmet.
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
'95, a balliberális bosszú tetőpontja: a szomszédokos Horváth által elkezdett tisztogatást a naptévés Székely fejezte be
A Hornék által megrendelt "tisztogatás" már Horváth Ádámnak is sok volt. Amikor 1995 márciusában a Horn-Kuncze kormány úgy döntött, hogy a televízió létszámát 1000 fővel csökkenti, az ellen már az Alkotmánybíróság is fellépett. A szomszédokos Horváth visszavonta intézkedéseit és lemondott. Az MTV irányítását Székely Ferenc alelnök vette át, aki fokozatosan, lassú tempóban mégis végrehajtotta Hornék akaratát. Közben a balliberális újságírók és értelmiségiek folytatták a nemzeti oldal lejáratását. Nagy-Bandó András egyetlen kirúgott embert sem sajnált, Miklós Gábor megértőbb volt. Így történt, és az Öreg nem felejt, médiaháború, 26. rész.
Nem támogatja többé a baloldali médiát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
Nem támogatja többé a baloldali médiát az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – ezt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a HVG-nek adott interjúban jelentette be, hozzátéve, hogy a 168 Órát teljes egészében átadják Milkovics Pálnak, a Pesti Hírlap tulajdonosának, és a Klubrádióban meglévő kisebbségi üzletrészt is átadják Milkovicsnak.
Kirúgták Rózsa Pétert, a 168 Óra főszerkesztőjét
A Media1 információi szerint szerda reggel elbocsátották Rózsa Pétert, a 168 Óra című hetilap tavaly szeptemberben kinevezett főszerkesztőjét.
Átszervezés és felmondások a 168 Óránál
A Magyar Hang szúrta ki, hogy a minap teljesen kiürült a 168 Óra online kiadásának impresszuma. Megtudták, hogy a lapnál a 6 online munkatárs közül 3 felmondott. Azt sem lehet tudni, hogy most ki felel a tartalomért. A háttérben a kiadónál történt tulajdonosi változások állnak. A 168 Órát kiadó Brit Média Kft. a közelmúltban felvásárolta az ingyenes Pesti Hírlap nyomtatott napilap kiadóját, a Global Post Hun Kft.-t, a két szerkesztőséget pedig összeköltöztették, ami nem zajlott átszervezéstől és persze konfliktusoktól mentesen.
Nem bírnak leállni, most a 168 Óra kezdte kifigurázni a keresztényeket
Lehet, hogy humornak gondolják, de egyáltalán nem vicces az, amilyen módon egy református istentiszteleten készült felvételt tett közzé a 168 Óra. A balliberális lapban vasárnap jelent meg egy beszámoló "Nem fog ki a vírus a reformátusokon se" címmel, a cikkben a lelkipásztoron gúnyolódnak.
Antall eleinte nem vette komolyan a sajtót, utána már késő volt – Forró és társai, avagy a mikiegerek diadala (Stefka István a médiaháborúról, 5. rész)
Antall József egy úriember volt. Talán túlságosan is. Amikor Stefka István interjút készített a miniszterelnökkel, majd utána arról kérdezte, nem bántja-e az a sok bántás, kritika, amit a sajtótól kap (azzal vádolták, hogy arisztokratikus, lenézi az embereket, a horthysta korszakot akarja visszaállítani), csak legyintett, és azt felelte: „István, ezek mikiegerek”. Aztán kiderült, hogy a "mikiegereknek" együtt hihetetlen hatalmuk van. „Antall eleinte nem vette komolyan a sajtót. Utána meg már késő volt. Különböző tanácsok, sugallatok hatására Hankiss Elemért (egykori kártyapartnerét, beszélgetőtársát) nevezte ki a Magyar Televízió élére, a Magyar Rádió elnökének pedig Gombár Csaba közgazdászt kérte fel. Ezzel egyetértett Göncz Árpád, az SZDSZ-es köztársasági elnök is, aki a kinevezéseket boldogan aláírta. Hogy jól tette-e vagy sem azt a történelem dönti el. Mindenesetre sok fejfájástól megszabadult volna, ha másként dönt. A két intézményben ezek után elszabadult a pokol.” Folytatjuk Stefka István sorozatát a médiaháborúról.
A fotelben szervezkedő, egykori garázsmester Havas Henrik és az ÁVH-s Ipper Pál 168 órája – Stefka István a médiaháborúról (4.)
1990 tavaszán dőlt el, hogy nem lesz nagytakarítás a sajtóban. Vagyis ott sem. Nagy? Semmilyen. Az egykori hálózat, az élcsapat átmentette magát, és nekitámadt az MDF-kormánynak. Bár a liberális Magyar Hírlap 1990-es cikke szerint, Stefka Istvánék csak elképzelték a lövészárkokat, azok valóban léteztek. Stefka rádiósként pontosan látta a kulisszatitkokat, hogy hogyan lett Rózsa T. Endre "ellenség" a posztkommunisták szemében azért, mert feszegette a 168 óra című hetilap furcsa létrehozását. A 168 óra rádió adása mögött, amúgy Ipper Pál, az egykori ÁVH-s tiszt állt, ő hozta létre a Mester Ákos vezette élgárdát. Akkoriban, a nyolcvanas évek végén már az egykori garázsmester Havas Henrikék is szervezkedtek, aztán létre is jött a Nap-tv, amibe később Havas hozta be Gyárfást, és az ő amerikai magyar maffiózó partnerét, Bodnár Györgyöt. Stefka István folytatja médiaháborús sorozatát, azt, hogy hogyan látta belülről ezt az egyenlőtlen harcot.Ajánljuk még
A kérdéseket felvető doppingügy jogerős ítélete végleg lezárta Kenderesi Tamás pályafutását
A Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete alapján Kenderesi Tamás doppingolt, és érvényben marad 2027-ig szóló eltiltása.
Hihetetlen döntést hozott az MLSZ, nem emlékezhetnek meg a Puskás Arénában a szurkolók a lengyel–magyar barátságról (videó!)
A szurkoló nemcsak nézi a mérkőzést, szotyizik és kiabál valamit a pálya szélén, szorosan kötődik klubjához, a nemzetéhez, ennélfogva óriási lokálpatriotizmus és hazaszeretet jellemzi. Természetesen nincs ez másként azoknál a drukkereknél, akik rendszeresen látogatják meg a válogatott meccseket és a B-középben szurkolnak torkaszakadtából a nemzeti tizenegynek. A magyarsághoz és annak történelméhez pedig szorosan kapcsolódik a lengyelekkel közösen ápolt évezredes barátság, amelyre a magyar szurkolók méltóképpen emlékeznek meg évről évre. Sajnos idén ez elmarad, mert az MLSZ "politikai tartalmat lát" egy olyan drapériában, ami csak emlékezni akart volna erre a meseszép hagyományra.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
Tomboló magyargyűlölet Ukrajnában - A Vereckei Emlékművet is elpusztítanák a nacionalisták
A háború legsötétebb óráiban sem hajlandóak a békés együttélésre ukrán nacionalista csoportok. Bár egyes becslések szerint a 150 ezres kárpátaljai magyarságnak mára körülbelül egyharmada maradt Kárpátalján, azaz Ukrajnában és a belső menekültek által egyértelműen elindult egy rendkívül gyors és visszafordíthatatlannak tűnő elukránosodás, vannak, akiknek ez sem elég. Kárpátaljai olvasóink egy olyan blogra, illetve több tízezer követővel bíró Facebook-oldalra hívták fel a figyelmünket, amely a magyarok elleni uszítás, gyűlöletkeltés iskolapéldája, mégsem sért közösségi alapelveket, ukrán jogszabályokat, sőt mi több, a szóbeszéd szerint magasról támogatott is az oldal működése.
