Pesti Srácok

Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve

null
Mester Ákos / Forrás: Fortepan.hu

Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.

Február végétől kapható, de addig is előrendelhető A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely olvasmányos formában, de kutatói alapossággal bemutatja, hogy hogyan nyúlta le – illetve tartotta meg – a szinte teljes magyar sajtót a posztkommunista hálózat. Az Erdélyi Szalon kiadásában megjelenő mű alapvetően három nagyobb részből áll.

Az elsőben a Reform, a Mai Nap és a Nap TV megszületését írtam meg korábban nem ismert részletességgel, bemutatva az amerikai-magyar maffiózó Bodnár György, a német-magyar szélhámos-médiamenedzser Josef von Ferenczy (Ferenczi József néven még katpolos tiszt) vagy éppen a hírszerzéshez sorolható, katonai agitproposként induló Vitray Tamás szerepét.

És persze Virág András (azaz Virág elvtárs), Tőke „Hidas titkosmunkatárs” Péter, Havas Henrik és a poltikai-gazdasági hatalom kulcsfigurái: Berecz József, Pozsgay Imre, Demján Sándor vagy éppen Békesi László is felbukkannak. És még sokan mások.

PestiSracok facebook image

A második rész Siklósi Norbert médiacárról és az általa irányított állambiztonsági hálózatról szól.

Benne a három leányvállalat-kiadóval, a Kapu mögött is álló Intereditionnel, a szépségkirálynő-botrányról és Molnár Csilla haláláról ismert Magyar Médiával és a Deltával. Utóbbi eddig ismeretlen volt, viszont a könyv írása közben még kikutattam, hogy az érdektelen kiadványok és folyóiratok mellett volt két nagyobb dobása is. A 168 Óra és a Tallózó.

Erről lesz ebben a cikkben szó.

A harmadik rész a vidéki sajtó lenyúlásáról és a német-magyar Springer Budapest létrehozásáról szól, amelynek története alátámasztja azt, hogy derék német barátaink jellemzően a posztkommunistákkal, a hálózat embereivel üzleteltek.

Könyvem a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető, és márciustól kapható lesz a könyvesboltokban. Ismerve a mai kiadói állapotokat – és azt, hogy több kiadó titkos történetét is megírtam –, ez már félsiker.

A médiacár és az állambiztonság

Könyvem egyik főszereplője Siklósi Norbert, a médiacézár, aki mindig szovjet kapcsolataival dicsekedett. A nyolcvanas évek végén még ő irányította a Pallas Kiadót (az egykori Lapkiadót), akkor, amikor a vezetésével megalapítottak három leányvállalatot (Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat, Interedition Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat, és a Delta Szaklapkiadó és Műszaki Szolgáltató Leányvállalat).

Mindhárom vállalatnak komoly szerepet szántak a vagyon- és hatalomátmentésben. Az Interedition vezetője maga Siklósi lett, a Magyar Médiát a később hírhedtté vált és ma is aktív Fodros István vezette, míg a Delta élére Siklósi jó ismerőse, a katonai szolgálat embere került.

Most egy olyan unikális történet kínálok csemegéül, amire tulajdonképpen a kötet írásakor, szerkesztésekor bukkantam rá.

Siklósi elvtárs / Forrás: Visszaemlekezesek.hu

Az MNVK-2.-es Delta a Háttér hátterében

Közvetve a 168 Óra című, ma is működő hetilap mögött is az állambiztonság, egészen pontosan a Delta állt.

Utóbbi ugyanis nem csupán benne volt a 168 Órát és a Tallózót elindító Háttér Kiadóban, hanem annak vezetője, Erdei Grünwald Mihály is ehhez a céghez kötődött. Egészen pontosan a Delta adta ki korábban az Erdei Grünwald által kitalált Háttér Sorozatot (amelyet a KISZ és az Úttörőszövetség is támogatott). Így elmondhatjuk, hogy Erdei Grünwald is a hálózathoz tartozott, hiszen nem csupán a beszervezett vagy bizonyíthatóan beszervezett embereket sorolom oda.

A lenti történetben felbukkanó, korábban MSZMP KB-munkatárs Agárdi Péter mai tudásunk szerint nem volt ügynök vagy szt-tiszt, viszont szolgalelkűen összedolgozott például az állambiztonsággal, amikor a Tiszatájt vagy a Mozgó Világot kellett „megrendszabályozni”. Így a hálózat embere volt.

A Tallózó és a foximaxis Andai elvtárs

A Háttér Kiadó nagy dobása kétségtelenül a 168 Óra és a Tallózó elindítása volt. Kezdjük az utóbbival. A Tallózó Andai György főszerkesztő elmondása szerint az ő ötlete volt. „<...> Annak idején ezt a lapot én találtam ki – mondta a Reformnak már 1990-ben.

De ugye az is érdekes, hogy egészen az elválásunkig egyáltalán nem volt szerződésem a Háttér Kiadóval. Tehát ha bármikor meggondolom magam és egyik napról a másikra felállok a főszerkesztői székből, semmit sem tudtak volna csinálni, legfeljebb a következő héten nincsen lap. De ami igazán az újsággal kapcsolatos probléma volt, az az, hogy nem volt a lap jól bevezetve. Ha ötször lemegy egy félperces reklámfilm, és ezzel kimerül a propaganda, az a kevésnél is kevesebb. <...> ha válaszra méltattak, ez úgy hangzott: a kiadónak sem apparátusa, sem pénze nincs ilyesmikre.

A marxizmus-leninizmus valódi értelme

A panaszkodó Andai baráti kapcsolatot említett. „1966–1968 között könyvesbolti eladóként dolgozott – írják róla. – 1968–1978 között a Műszaki Könyvkiadónál, az Aranypóknál, illetve a Budaflaxnál dolgozott.Egyetemi végzettséget a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem esztétika szakán szerzett 1970–1975 között. 1978–1980 között a Művelt Népnél propagandista, sajtó- és reklámfőnök volt. 1978–1981 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa, rovatvezetője, illetve főmunkatársa.”

De ne szaladjunk már ennyire előre. Ki volt az a titokzatos barát a Háttér Kiadónál? Nyilván Erdei Grünwald Mihály, a kiadó vezetője.

Andai nem tagadta, hogy a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre járt 1970 és 1975 között. Esztétika szakra. Mit csinált ekkoriban Erdei Grünwald? 1972-ben beiratkozott „esztétika szakra” az esti egyetemre. Csak azt felejtette el közölni önéletírásában, hogy ez nyilván ugyanaz, a hírhedt és ma már kínos „Foxi Maxi Egyetem” volt. Ott ismerkedhetett meg a két könyvesbolti eladóból lett későbbi kiadóvezető és főszerkesztő. Aki nem ismerné a Foxi Maxi iskolát: a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem 1952 és 1989 között működött. Nem csupán a vezető funkciót viselő MSZMP-pártagoknak volt tanácsos elvégezni, sok párton kívüli hallgatója is volt, akik profitálhattak belőle, ugyanis komoly előnyt jelentett akkoriban. Nem a megszerezhető tudás értelmében.

Nyilván itt találtak egymásra, hogy a rendszerváltozás hajnalán kiadják a Tallózót. Amit Andai a fenti siráma ellenére egészen 2001-ig vezetett.

Mester Ákos / Forrás: Fortepan.hu

Agárdi Péter, az MSZMP KB munkatársa

Erdei Grünwald a 168 Órát is egy hasonló figurával indította el. Meg persze Mester Ákossal. A kezdeti időkről maga Erdei Grünwald mesél „nekünk”:

Havas is az első számban / Forrás: Arcanum.hu

Bár Erdei Grünwald társa, Agárdi Péter a szócikkek szerint „irodalomtörténész”, ez ne tévesszen meg minket.

Valójában egy gátlástalan cenzor és pártkatona. Az ELTE elvégzése után az MTA-nál dolgozott, majd egy ideig a Látóhatárnál, de karrierje 1975 után indult be igazán. Akkor lett az MSZMP KB munkatársa, majd Aczél György egyik jobbkeze. Több olyan hírhedt ügyben benne volt, amelyben a Párt a mocorgó értelmiséget próbálta megfegyelmezni. Vagy inkább írjunk mozgolódót? Agárdi a Mozgó Világ és a Tiszatáj elleni akciókban is részt vett, az állambiztonsággal karöltve, amellyel így egyértelműen együttműködött.

Bozó László és Agárdi Péter 1985-ben / Fotó: MTI

Agárdi elvtárs tehát mindent megtett a Pártnak (és még ki tudja, hány hasonló ügyben), nem meglepő, hogy aztán a Rádióba ültették. A nyolcvanas évek végén már elnökhelyettesként tündökölt, amikor Erdei Grünwalddal elindították a 168 Órát.

Jónapot, Farkasházy az első számban / Forrás: Arcanum.hu

Erdei-Grünwald „hirtelen” mindent itthagyott

Látszólag minden sínen volt, de 1990-ben a kiadó vezetője mégis otthagyta, amit nehezen felépített. Csak úgy hirtelen Izraelbe költözött.

Szóval: feltornázod magad alulról, valahogy kikerülöd az állambiztonságot , elmész „esztétika” szakra, végre sikerül összehoznod egy kiadót, elindítanod egy nyilvánvalóan sikerre ítélt folyóiratot, aztán otthagyod, odadobod az egészet.

Ezt nyilvánvalóan meg kellett magyarázni:

„<...> voltak a rendszerváltozásnak olyan kísérő jelenségei – Csurka, agyagba döngölés satöbbi –, amelyek nekem nem tetszettek; lányom kivándorolt, nagyon tetszett neki ott; én is úgy döntöttem: elmegyek.

– Felszámolta a teljes itteni életét?

– Igen. A Háttér kiadót vezettem, de mi indítottuk útjára a 168 Órát és a Tallózót is. Amikor elmentem, a kiadót eladtam Murdochéknak. Eredetileg két évre mentem, aztán majdnem négy esztendőt voltam kinn.”

Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége: Erdei Grünwald Mihály mellett Márton Anna / Fotó: fortepan.hu, ADOMÁNYOZÓ Rádió és Televízió Újság

A magyarázat tipikus: az ébredő antiszemitizmus. Az antikommunisták elleni akkori legélesebb, ma már szerencsére kevéssé bevethető fegyver. De mi történhetett valójában? Bedőltek Siklósi hálózati leányvállalatai, miután túlzásba vitték a csempészést és az egyéb visszaéléseket.

A Delta Kiadó napja is leáldozott

„A Griff Kontinent napja hamarosan leáldozott. Dalmady György 1989 tavaszán megbukott, felfüggesztették, és eljárás indult ellene – foglalta össze kutatásában Borvendég Zsuzsanna a Hitelben.

A Delta végével új tulajt keresett a 168 Óra is

Szóval: 1989 tavaszán Dalmady megbukott, vizsgálat kezdődött. Az Interedition az év végén kiszállt a folyóiratok mögül, új tulajt keresett a Kapu és az Unió, ahogyan a Delta (Háttér) zászlóshajói, a 168 Óra és a Tallózó is. Éppen akkor, éppen ugyanakkor. Nehezen elképzelhető, hogy Erdei Grünwald addig akarta eladni a lapokat, amíg megtehette? Amíg kiszállhatott nyereséggel? Attól félve, hogy esetleg bedőlnek a vizsgálatok során? A kérdés alighanem költői.

Az is sokatmondó, hogy hova kerültek a Háttér lapjai.

A Tallózó például a Reformhoz. Azaz: Virág elvtársék köréhez. Íme, a saját farkába harapó kígyó. A 168 Órát pedig először a Mai Nap Kft. Vásárolta meg, ezután a Magyar Hitelbankhoz került. Amely könyvem egyik főszereplőjének és háttéremberének, Demján Sándornak az érdekkörébe tartozott.

De erről bővebben A média lenyúlásának titkos történetében, amely a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető.