1956-os forradalom és szabadságharc
Habár egy libanoni vállalkozás megpróbált beakasztani, Dézsy Zoltán bebizonyította, hogy a hírhedt pincebörtönök léteztek! (múltfeltáró cikk és dokumentumfilm)
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben nagylelkű engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után a PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani. Íme. Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel. „Megismertem a hazugságot a máig Népszavának hazudott Pártszavából” – Veszely Ferenc költő kalandos élete, 2. rész
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 ezer kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig – a fentiek okán – érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Második rész. 1956-ban világtörténelmet írtunk – mondta ünnepi interjúnkban Schmidt Mária, aki azt is elárulta: meglesz-e 2022? (a teljes videó)
Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem is elég nagy nagy kaland. Ma nem a brüsszeli elitnek való hízelgés, hanem a szuverenitás támogatása az igazi ellenállás, az ellenállók tehát mi vagyunk! – fejtette ki Schmidt Mária, aki az interjúban azt is elárulta: megúszhatja-e Karácsony Gergely, és meglesz-e 2022? 
