1956-os forradalom és szabadságharc
Habár egy libanoni vállalkozás megpróbált beakasztani, Dézsy Zoltán bebizonyította, hogy a hírhedt pincebörtönök léteztek! (múltfeltáró cikk és dokumentumfilm)
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben nagylelkű engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után a PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani. Íme.Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.Miért nincs a szovjet megszállás áldozatainak egy rendes emlékműve? – Szakály Sándor a Plebejus Polbeatben (videó)
A Plebejus Polbeat vendége Szakály Sándor, magyar történész, az MTA doktora és a Veritas Intézet főigazgatója volt. Arról beszélgetett Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal, hogy milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére. Történelmi tény, hogy Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit, hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket.„Megismertem a hazugságot a máig Népszavának hazudott Pártszavából” – Veszely Ferenc költő kalandos élete, 2. rész
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 ezer kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig – a fentiek okán – érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Második rész.Láng Zsolt a Halhatatlanok napján: Nem engedhetjük, hogy összemossák a forradalmárt a hazaárulóval, a szabadságharcost a tömegbe lövetővel! (videó és galéria)
"Sajnos nem lehetünk büszkék. Mert 64 évvel nemzetünk világraszóló forradalma után nincsenek a helyükön kezelve a dolgok. A rendszerváltás óta megadatott szabadságunkban nem tettünk meg mindent azokért az eszményekért, amelyekért ezrek adták az életüket! Nincs benne a szívünkben és a vitás mindennapjainkban ’56 nemzeti egységének ereje, a magyarság közös céljainak mindenek felettisége" – mondta Láng Zsolt, a Fidesz budapesti frakcióvezetője a PestiSrácok.hu és a PestiTV Halhatatlanok napja című megemlékezésén, amelyen évről-évre azok előtt a hős szabadságharcosok, a "pesti srácok" előtt tisztelgünk, akik a hatalmas túlerő ellenére fegyvert fogtak és feltartóztatták a november 4-én beözönlő szovjet megszálló hadsereget. Az esőben is kitartó sokaság előtt felolvastuk Wittner Mária halálra ítélt szabadságharcos üzenetét. Varga János forradalmár beszámolt a november 4-e utáni reménytelen ellenállás mindennapjairól, sebesülésének történetéről. A Magyar Tartalékosok Szövetsége ’56-os hagyományőrzői pedig díszlövéseket adtak le a hősök tiszteletére.Halhatatlanok napja – Tisztelegjen velünk november 4-én este a Bem téren, a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt!
Varga János Corvin közi szabadságharcos és Láng Zsolt, a Fidesz budapesti frakcióvezetője beszédével, Wittner Mária szabadságharcos üzenetével, Pilhál Tamás Varga-Bíró Tamás által előadott Halhatatlanok című, Lazio-induló átiratával és a Magyar Tartalékosok Szövetsége '56-os Hagyományőrző Tagozatának díszlövésével tiszteleg a PestiSrácok.hu és a PestiTV szerkesztősége a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben fegyvert fogó forradalmárok, a pesti srácok előtt november 4-én, szerdán a II. kerületi Bem József téren és a közeli Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben. A megemlékezést a PestiTV élőben közvetíti és felvételről visszanézhető lesz a televízió és a PestiSrácok.hu oldalán. A rendezvény alatt a járvány elleni intézkedéseket maradéktalanul betartjuk, a megemlékezést esőben is megtartjuk. Várjuk olvasóinkat-nézőinket a Bem térre! Videónkban Vincze Emília és Huth Gergely beszélgetett a Halhatatlanok napjáról a PestiTV Bögre klub című adásában.Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren
Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.Kiakadt a bicskei Momentum, amiért Huth Gergely a városi ünnepségen a bolsevizmussal kötött ördögi szövetségükről beszélt (videó)
Valóságos gyűlöletcunamit zúdított írásában Huth Gergelyre, a PestiSrácok.hu főszerkesztőjére a Momentum bicskei elnöke és önkormányzati képviselője, Molnár Dániel. Szerinte Huth Gergely az önkormányzati ünnepség vendégszónokaként többször "meghamisította a történelmet, majd a beszéd második felében az aktuálpolitizáláson keresztül eljutott a hazaárulózásig". A Momentum helyi tagjai ezért el is hagyták az ünnepség helyszínét és nem vettek részt az '56-os emlékmű megkoszorúzásán. Valójában Huth Gergely csak azzal szembesítette a momentumosokat, hogy ha Karácsony Gergellyel, Jakab Péterrel és az ifjú szocikkal egyetemben nem dobnak mentőövet a posztkommunistáknak, a bolsevizmus a magyar választók akaratából 2010-ben, a kommüntől számított kilencvenegy év elteltével végleg eltűnt volna Magyarországról.1956-ban világtörténelmet írtunk – mondta ünnepi interjúnkban Schmidt Mária, aki azt is elárulta: meglesz-e 2022? (a teljes videó)
Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem is elég nagy nagy kaland. Ma nem a brüsszeli elitnek való hízelgés, hanem a szuverenitás támogatása az igazi ellenállás, az ellenállók tehát mi vagyunk! – fejtette ki Schmidt Mária, aki az interjúban azt is elárulta: megúszhatja-e Karácsony Gergely, és meglesz-e 2022?Ajánljuk még