1956-os forradalom és szabadságharc
Habár egy libanoni vállalkozás megpróbált beakasztani, Dézsy Zoltán bebizonyította, hogy a hírhedt pincebörtönök léteztek! (múltfeltáró cikk és dokumentumfilm)
1956 legsötétebb, máig takargatott titka a kommunista pártház ostroma, és ami utána következett. Dézsy Zoltán lassan három évtizede dolgozik fáradhatatlanul a pártház alatti, minden bizonnyal brutális kínzások és vérengzések helyszínéül szolgáló pincebörtönök feltérképezéséért, létezésük igazolásáért, s most lassan révbe ér. Két évvel ezelőtt a PestiSrácok.hu olvasóit kértük: segítsék a dokumentumfilm-rendezőt egy talajröntgen-vizsgálat elkészítésében, Önök felhívásunkra közel egymillió forintot össze is dobtak nagylelkűen, de a hírhedt MDP–MSZMP–MSZP-székház új tulajdonosa, egy libanoni vállalkozás az utolsó pillanatban megakadályozta a munkát. Ám Dézsy Zoltánt – akit e kutakodásáért a rendszerváltást túlélő médiaelit a kilencvenes években agyonheccelt és kirúgatott-kiátkozott a szakmából – egy kis közel-keleti intrika már nem tántorította el, és más módon, aprólékos kutatómunkával, a magyar államigazgatás berkeiben véghezvitt akadályfutással feltárta a titkot. Kiderült, hogy miként azt az 1956-ban a kétségbeesetten ásó-fúró forradalmárok, majd a Dézsy Pincebörtön című dokumentumfilm-sorozatában megszólaló hiteles szemtanúk állították, Rákosi Mátyás valóban titkos földalatti lejáratot építtetett az Erkel színházbeli díszpáholyától a pártház alatti, a pincebörtönt is magába foglaló objektumig, illetve a 2-es metróhoz kapcsolódó atombunkerekig. Sőt: Dézsy kiderítette, hogy az elvtársak – perverz módon – egy harmadik lejáratot is létesítettek a Fiumei úti sírkert munkásmozgalmi panteonjában, itt szeretett elvtársaik urnái között rejtőzhettek el a dühös a magyarok elől. Sőt: volt egy negyedik mélybe vezető lépcső, a Mosonyi utcai ávós (ma rendőr) laktanyánál. Dézsy Zoltán filmrendező a PestiSrácok.hu-nak írt hosszú, de olvasmányos és drámai írásában mutatja be kutatómunkáját. Egyben nagylelkű engedélyével közzétesszük a Pincebörtön című dokumentumfilm digitálisan helyreállított első részét. Az alkotást hosszú idő után a PestiTV tűzte műsorára, hiszen azt az 1994-es szocialista revízió után margóra tették és a liberalizmus nagyobb dicsőségére sokáig csak kisebb társaságok előtt lehetett lejátszani. Íme.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
Miért nincs a szovjet megszállás áldozatainak egy rendes emlékműve? – Szakály Sándor a Plebejus Polbeatben (videó)
A Plebejus Polbeat vendége Szakály Sándor, magyar történész, az MTA doktora és a Veritas Intézet főigazgatója volt. Arról beszélgetett Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal, hogy milyen következményekkel jár a katonai megszállás egy ország életére. Történelmi tény, hogy Európa nagy részét sújtotta a német megszállás, ami Magyarországot 1944-ben érte el. Tőlünk azonban elloptak még 45 évet a szovjet megszállók és ki tudja még mennyit, hiszen az elnyomás és a diktatúra hatása máig tart, miközben újabb fenyegetések, a terror és az ideológiai megszállás kísérlete is elérhet bennünket.
„Megismertem a hazugságot a máig Népszavának hazudott Pártszavából” – Veszely Ferenc költő kalandos élete, 2. rész
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 ezer kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig – a fentiek okán – érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Második rész.
Láng Zsolt a Halhatatlanok napján: Nem engedhetjük, hogy összemossák a forradalmárt a hazaárulóval, a szabadságharcost a tömegbe lövetővel! (videó és galéria)
"Sajnos nem lehetünk büszkék. Mert 64 évvel nemzetünk világraszóló forradalma után nincsenek a helyükön kezelve a dolgok. A rendszerváltás óta megadatott szabadságunkban nem tettünk meg mindent azokért az eszményekért, amelyekért ezrek adták az életüket! Nincs benne a szívünkben és a vitás mindennapjainkban ’56 nemzeti egységének ereje, a magyarság közös céljainak mindenek felettisége" – mondta Láng Zsolt, a Fidesz budapesti frakcióvezetője a PestiSrácok.hu és a PestiTV Halhatatlanok napja című megemlékezésén, amelyen évről-évre azok előtt a hős szabadságharcosok, a "pesti srácok" előtt tisztelgünk, akik a hatalmas túlerő ellenére fegyvert fogtak és feltartóztatták a november 4-én beözönlő szovjet megszálló hadsereget. Az esőben is kitartó sokaság előtt felolvastuk Wittner Mária halálra ítélt szabadságharcos üzenetét. Varga János forradalmár beszámolt a november 4-e utáni reménytelen ellenállás mindennapjairól, sebesülésének történetéről. A Magyar Tartalékosok Szövetsége ’56-os hagyományőrzői pedig díszlövéseket adtak le a hősök tiszteletére.
Halhatatlanok napja – Tisztelegjen velünk november 4-én este a Bem téren, a szovjetekkel szembeszálló bátrak előtt!
Varga János Corvin közi szabadságharcos és Láng Zsolt, a Fidesz budapesti frakcióvezetője beszédével, Wittner Mária szabadságharcos üzenetével, Pilhál Tamás Varga-Bíró Tamás által előadott Halhatatlanok című, Lazio-induló átiratával és a Magyar Tartalékosok Szövetsége '56-os Hagyományőrző Tagozatának díszlövésével tiszteleg a PestiSrácok.hu és a PestiTV szerkesztősége a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben fegyvert fogó forradalmárok, a pesti srácok előtt november 4-én, szerdán a II. kerületi Bem József téren és a közeli Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben. A megemlékezést a PestiTV élőben közvetíti és felvételről visszanézhető lesz a televízió és a PestiSrácok.hu oldalán. A rendezvény alatt a járvány elleni intézkedéseket maradéktalanul betartjuk, a megemlékezést esőben is megtartjuk. Várjuk olvasóinkat-nézőinket a Bem térre! Videónkban Vincze Emília és Huth Gergely beszélgetett a Halhatatlanok napjáról a PestiTV Bögre klub című adásában.
Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren
Katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 64. évfordulóján, szerda reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
Kiakadt a bicskei Momentum, amiért Huth Gergely a városi ünnepségen a bolsevizmussal kötött ördögi szövetségükről beszélt (videó)
Valóságos gyűlöletcunamit zúdított írásában Huth Gergelyre, a PestiSrácok.hu főszerkesztőjére a Momentum bicskei elnöke és önkormányzati képviselője, Molnár Dániel. Szerinte Huth Gergely az önkormányzati ünnepség vendégszónokaként többször "meghamisította a történelmet, majd a beszéd második felében az aktuálpolitizáláson keresztül eljutott a hazaárulózásig". A Momentum helyi tagjai ezért el is hagyták az ünnepség helyszínét és nem vettek részt az '56-os emlékmű megkoszorúzásán. Valójában Huth Gergely csak azzal szembesítette a momentumosokat, hogy ha Karácsony Gergellyel, Jakab Péterrel és az ifjú szocikkal egyetemben nem dobnak mentőövet a posztkommunistáknak, a bolsevizmus a magyar választók akaratából 2010-ben, a kommüntől számított kilencvenegy év elteltével végleg eltűnt volna Magyarországról.
1956-ban világtörténelmet írtunk – mondta ünnepi interjúnkban Schmidt Mária, aki azt is elárulta: meglesz-e 2022? (a teljes videó)
Példa nélküli mindaz, amit az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok, a pesti srácok tettek, akik szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével, a szovjetekkel. Egyedülálló az is, hogy a magyarok nem a megélhetésért, hanem a függetlenségért és szabadságért fogtak fegyvert az elnyomókkal szemben – mondta Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Századi Intézet főigazgatója a PestiTV-nek és a PestiSrácok.hu-nak adott ünnepi interjúban, amelyben arról is beszélt: nem szabad hinni a baloldal utópisztikus elképzeléseinek, Magyarország számára a szuverenitásért és megmaradásért folytatott küzdelem is elég nagy nagy kaland. Ma nem a brüsszeli elitnek való hízelgés, hanem a szuverenitás támogatása az igazi ellenállás, az ellenállók tehát mi vagyunk! – fejtette ki Schmidt Mária, aki az interjúban azt is elárulta: megúszhatja-e Karácsony Gergely, és meglesz-e 2022?Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
