1956-os forradalom és szabadságharc
Hódolat a pesti srácoknak, a történelemkönyvekből kimaradt névtelen hősöknek!
Mindenkiről beszélünk, csak róluk nem. 1956 névtelen hőseiről. Ők a forradalom igazi hősei, akikről még mindig érdemes többet tudnunk. Ott ültek gyerekkorunkban az asztalainknál, meséltek nekünk, megmutatták nemzetőr igazolványaikat, amikor már mertek beszélni. Vajon hányan lehettek ők, a névtelen hősök, akik emlékeinkben élnek tovább? Feri bácsi nem került be a kilencvenes évek történelemkönyveibe, nem volt reformkommunista sosem, nem készült vele interjú, a kétezres éveket már nem élte meg. Tóth Eszter Zsófia történész írása ötvenhatról.
Veritas: Az egész világ tiszteletét kivívta a forradalom
Az egész világ tiszteletét vívta ki, hogy az 1956-os forradalomban a magyarok óriási túlerővel szemben, mindenáron küzdöttek a demokráciáért – közölte a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa pénteken, az M1 aktuális csatornán.
Az utolsó ostromlott magyar vár – Márévár falai állták a megszálló szovjetek ágyútüzét (Videó!)
A Mecsekben található Márévár az utolsó, amelyet a Kárpát-medencében fizikailag ostrom ért: 1956. november 11-én a megszálló szovjet csapatok a romok mögé szorult szabadságharcosokkal vívtak itt tűzpárbajt, ketten közülük itt is lelték halálukat. A PestiSrácok.hu videójában megszólaló szemtanú, Bihari Lajos, aki 1956-ban hatodéves orvostanhallgatóként ápolta és segítette a felkelőket, többek között arról mesélt, hogy az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak. Márévár kitartott. A várostrom történetéről, hősökről, mártírokról és árulókról szóló összeállításunkból az is kiderül, miért is hozatta rendbe a pártállam a Márévárat, miközben az a szabadságharc szimbóluma, emlékműve volt, legalábbis a helyiek szemében. Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint budapesti esemény, holott a vidék is kivette a részét a küzdelemből...
Csak a teljesen független Magyarország lehet hű 1956 hőseihez!
A magyar- és világtörténelem egyik legdicsőbb napja október 23-a. Hatvannégy esztendeje e napon szállt szembe egy megnyomorított ország maroknyi elszánt fiatalja a világ leghatalmasabb szárazföldi ármádiájával. Ilyen a magyar virtus! Mint megannyiszor történelmünkben, megmutattuk a világnak, hogyan kell az irtózatos túlerővel birokra kelni.
"Az élet útját biztosították a vérző fővárosnak" – A vértelen soproni '56 emlékezete (PS-VIDEÓ)
A hamu alatt izzott a parázs, az 1945 után felnőtt nemzedék világosan látta, hogy ez így tovább, ebben az országban nem mehet. Csak egy szikra kellett, amire senkinek nem kellett készülni, az jött magától – így idézi fel az 1956-os forradalom és szabadságharc soproni eseményeit videónkban Dr. ifj. Sarkady Sándor tudományos kutató. A soproni egyetemisták a határra érkező és a vidék magyarsága által összeadott segélyszállítmányok koordinálásával tíz napon keresztül biztosítják az "élet útját" a vérző fővárosnak. Sopron vértelen forradalmának emlékét egy korabeli bélyeg-felülnyomás is őrzi, amelynek szövege: "Hazádnak rendületlenül..! – Sopron, 1956. október 22."
Potápi: a magyarság története mindazon népek története, akik Magyarországon éltek, és azt közösen építették
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Zágrábban szólalt fel az Ars et Virtus – Horvátország-Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás bemutatóján. Az államtitkár beszédében kiemelte: a magyar történelem egyben szlovák, román, ruszin, de horvát történelem is, és a horvát történelem egyben magyar történelem is.
„Földes Gábor színész-barátomat egyszerűen kivégezték!” – Sinkovits Imre és ötvenhat szilánkjai
Különleges, kétrészes cikket közlünk most le. Szerzője, Erdélyi E. Péter számtalan ismeretlen és ismert embert megkérdezett 1956-ról. Arra kereste a választ, hogyan élték át a forradalmat és a szabadságharcot? Volt, akinek fiatal lányként egy szimpatikus fiatalember alakja maradt meg örökké, más a sortüzet és a szélben szálló szőrmedarabokat nem tudja elfelejteni. Sinkovits Imre színészlegendánk barátjára, Földes Gáborra emlékezett, akit aljas módszerrel, hazugságokra építve végeztek ki. A napok, amelyekre örökké büszkék lehetünk. Ötvenhat szilánkjai – első rész.
"Istenben hinni, barátban bízni, családért élni, hazáért halni" – Videó és galéria a Halhatatlanok napjáról!
November negyedike nemcsak nemzeti gyásznap és a forradalom eltiprásának emléknapja, hanem azoknak a hősöknek az ünnepe is, akik farkasszemet néztek a Magyarországot elözönlő 200 ezer szovjet katonával, akik napokon, heteken át védték állásaikat az óriási túlerővel szemben, és akik a forradalmi fészkek fenntartásával, a munkássztrájkokkal és szabotázzsal még hónapokon át viaskodtak a sortüzeket elrendelő, véres kezű bolsevik-szovjet hatalommal. A PestiSrácok.hu immár harmadik alkalommal szervezte meg tiszteletükre a Halhatatlanok napja elnevezésű megemlékezést, a forradalom egyik ikonikus helyszínén, a budai Bem József téren. Itt közreadjuk a teljes videót, amelyben Wittner Mária aktualitásokat sem mellőző, drámai hangvételű beszéde a 34. percnél kezdődik, illetve megtalálják Horváth Péter Gyula kollégánk fotógalériáját is.
Ajánljuk még
Ursuláék felszólították Magyarországot, hogy tartóztassuk le a békecsúcs résztvevőit
Háborús őrület - Az Európai Bizottság azt követeli, hogy Magyarország tartóztassa le a békecsúcs résztvevőit.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Bütyök hisztizett egyet Varga Judit párjának bejegyzését látva
Interjút közölt Windisch Lászlóval, Varga Judit új párjával a Telex, miután az Állami Számvevőszék elnöke tegnap este a volt miniszterrel közös képet posztolt közösségi oldalára. Magyar hisztizett egyet.
Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
