1956-os forradalom és szabadságharc
Az elhallgatott sortűz - Támogassa Dézsy Zoltán a Köztársaság tér sötét titkát feltáró dokumentumfilmjét!
Ezerkilencszázötvenhat történetében van egy nap, melyről viszonylag keveset tudunk, s amelyre – talán éppen ezért - mintha nem is nagyon szeretnénk emlékezni. Ez a nap október 30-a, a Köztársaság téri kommunista (később szocialista) pártház ostromának napja. A Köztársaság tér drámai eseményeit a kádári propagandagépezet arra használta, hogy lecsőcselékezze a forradalmárokat és fasiszta jelzőket aggathasson 1956-ra. A hazai ballib oldal értelmisége is előszeretettel használta-használja ezt az érvrendszert. Dézsy Zoltán dokumentumfilmes Pincebörtön címmel a kilencvenes évek elején dokumentumfilm trilógia forgatásába kezdett a szovjet megszállás casus bellijeként minden bizonnyal kommunista provokációként megszervezett tömeggyilkosság és az azt követő lincselés drámájának a beigazolására. A pártszékház alatti, szemtanúk szerint pincebörtönként és kivégzőhelyként használt atombunkert ugyanis ügyesen álcázták, így nem találták meg azt az 56-os forradalmárok, a hatvanas évek elején pedig lejáratait a "szocialista munkáspárttá" vedlett kommunista párt vezetői irdatlan mennyiségű betonnal tömték el. A pincebörtön titkát - az 56-os elődökhöz hasonlóan - Dézsy Zoltán fúrásokkal, talajröntgennel próbálta felfedni, de az 1994-ben hatalomba lépő Horn-kormány azonnal leállíttatta a kutatást, Dézsyt pedig rögtön kirúgták a köztelevízióból, kiátkozva gyakorlatilag a teljes médiából. Most azonban vissza nem térő lehetőség nyílt az igazság felderítésére: a párházat lebontották, s a külföldi befektető legnagyobb meglepetésére kiderült: óriási, a talajvízszint alá érő, elbonthatatlan betontömb állja útját a tervezett mélygarázs megépítésének. Dézsy Zoltán a PestiSrácok.hu olvasóinak a segítségével kétmillió forintot szeretne összegyűjteni a föld alatti, lebetonozott börtön modern, három dimenziós röntgenképeinek elkészítésére, a kommunista történelemhamisítás leleplezésére. (A számlaszámot a cikk végén találják.)
Halhatatlanok napja - Wittner Máriával, díszlövéssel, koncerttel tisztelgünk a szabadságharcosok előtt - (Élő közvetítés 18 órától)
Wittner Mária és Varga János szabadságharcosok, illetve Stefka István beszédével, Varga-Bíró Tamás koncertjével, filmvetítéssel és a Rongyos Gárda Hagyományőrző Egyesület szabadságharcos hagyományőrzőinek díszlövésével tiszteleg a PestiSrácok.hu szerkesztősége a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével szemben fegyvert fogó forradalmárok, a pesti srácok előtt november 4-én a II. kerületi Bem József téren és a közeli Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben. Várjuk olvasóinkat és a velünk egyként gondolkodókat! Élő közvetítés itt 18 órától!
Elhallgatott történelem - Herhoff Mária az agyonlőtt szabadságharcos bátyjáról (PS-Videó)
Herhoff György az '56-os szabadságharc mártírja. Államellenes szervezkedés miatt került börtönbe, mert a csoportban volt egy besúgó. 1953-ban 13 év börtönre ítélték. A forradalom előtt amnesztiával szabadult, de ahelyett, hogy a Németországban élő rokonokhoz szökött volna (a Herhoff család félig magyar, félig sváb származású), inkább csatlakozott a forradalmárokhoz. November 4-én a Vérmezőn érte a halálos lövés. Hogy élte meg egy '56-os hős testvére, Herhoff Mária bátyja elvesztését, a rendszerváltozást? Hogy éli meg a jelent és mit gondol a jövőről? Erről szól ez az interjúrészlet.
Aki elvágta a Sztálin-szobor lábát – Pongrátz András szabadságharcos az ünnepi Polbeatben! (videó)
„Én gyerek voltam, Gergely és Ödön bátyám nem nagyon engedtek a tűzhöz közel” – oszlatta el a műsor elején az Arizonában élő legfiatalabb Pongrátz testvér az egyik róla keringő mítoszt. Nem parancsnokolt egy percet sem a Corvin közben, a többi gyerekkel együtt üvegeket gyűjtött a Molotov-koktélokhoz, vagy éppen a frissen harcképtelenné tett tankokat nézték át, hátha maradt bennük valami használható. A Márki-Zay Péter által kitalált forradalmi hangulatról pedig jól látható undorral jegyezte meg, hogy a baloldal mindenhol a normális élet ellensége, Clintonék az Egyesült Államokban pont ugyanúgy viselkednek, mint az itthoni ellenzék.
Az Egyesült Államokba látogat Áder János
Áder János köztársasági elnök szerdán az Egyesült Államokba utazott, ahol a floridai Sarasotában részt vesz és beszédet mond azon az ünnepségen, amelyet a helyi magyarság szervez az 1956. október 23-i forradalom tiszteletére – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal az MTI-vel.
Szijjártó: Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének
Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot - mondta a határon túli magyarságnak és a magyar külképviseleteknek küldött videoüzenetében a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a hálának abban is ki kell fejeződnie, hogy Magyarország most is ragaszkodik szuverenitásához, szabadságához.
1956 igazi forradalom volt, az emberek saját szabadságukért mentek ki az utcára
Igazi forradalom volt 1956: az emberek nem fizetésemelésért mentek ki az utcára, hanem saját szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért - mondta Horváth Attila jogtörténész az M1 aktuális csatornán kedden.
Folytatódnak a megemlékezések a nemzeti ünnepen
Országszerte és a határon túl is folytatódnak a megemlékezések az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. A központi rendezvényeket hétfőn és kedden tartják, de több minisztérium, önkormányzat és más intézmények, szervezetek már a múlt héten tartottak ünnepségeket.
Ha össze tudunk fogni, ismét meghatározó nemzete lehetünk a Kárpát-medencének
Ha össze tudunk fogni, ismét meghatározó nemzete lehetünk a Kárpát-medencének - fogalmazott Grezsa István Kanadában vasárnap. Mint mondta, életerős és bizakodó magyar közösségekkel ünnepelt az észak-amerikai országban. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért is felelős miniszteri biztos négynapos látogatásán Kanada nyugati és keleti partvidékén is járt: az albertai Edmontonban és az ontariói Niagara Fallsban élő magyarokkal ünnepelte az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját.Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
