1956-os forradalom és szabadságharc
Boross: Amikor az elnyomás eluralkodik, gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket
A magyarság kivételes szabadságvágyáról beszélt Boross Péter volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke a nemzeti gyásznap alkalmából szombaton Budapesten, a Rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen. Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar - jelentette ki.Hatvanegy éve verték le a szabadságharcot a szovjetek Kádár hívására
A fővárosban és országszerte számos településen tartanak megemlékezést, koszorúzást a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 61. évfordulóján. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon lesz a Parlament előtt.Ligetvédők rémcirkuszoltak és emberi roncsderbiztek az Oktogonon Orbán beszéde után (PS-videó)
Orbán Viktor beszéde után átláthatatlan szakadárcsoportokra morzsolódott ligetvédők állandó, minden tüntetésre, jelentéktelen demonstrációra ráérő rémcirkuszi rohamcsapata provokálta tegnap az Oktogonon a központi megemlékezésről távozókat. "Nikóék" az Oktogon peremén próbáltak a tömegbe provokatív transzparensekkel, sípokkal, bekiabálásokkal (a juhászpéteri fegyverarzenállal) betörni. "Spontán" akciójuk lendületét a rendezvény biztonsági szolgálata megakasztotta, a sárgamellényesek kiszorították a zavart tüntetőket az ünneplő tömegből. A kis partizáncsapat "hősiesen", Zoja Kozmogyenszkaját is megszégyenítő bátorsággal vetette magát a jelen lévő nemzettest elé. Később az oktogoni villamossíneket einstandolta a közelgő apokalipszis utáni világot idéző társaság, ahol az önmagukból kikelt zavart félegzisztenciák őrjöngését követően néhány harapás, csípés és rúgás után begőzölt zombihordává változtatták a feltorlódott "tömeget". Rendőrök – ki tudja miért csak ebben a pillanatban – érezték úgy: ideje közbelépni. A "nulladik beteget", "Nikót" és szárnysegédjeit, (például:) az Ogre méretre felamfetaminozott óriást szakszerűen leválasztották az egyre dühödtebb tömegről. A kedélyek váratlanul csillapodni kezdtek, a forró fejek lehűltek. Az ünnepség rendben lezajlott. A nép elvonult. Ahogyan az eső is. "Hőseink", ekkor az összdemokratikus ellenzéknek (is) példát statuálva indultak a Kossuth tér, a Parlament irányába, befejezni a forradalmat, a rendszerváltást, vagy amit akartok.A polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék
„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” - emelte ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Széna téren, a forradalom egyik szimbolikus helyszínén azt mondta, „ahogyan 1956-ban, úgy ma a nemzeti egység, az egységes kiállás a legfontosabb.” Gulyás Gergely pedig arra emlékeztetett, hogy a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért. Eközben Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén emelte ki: „Jelenlegi szabadságunkat mások vérrel vívták ki, és azt nekünk őriznünk kell!”Itt választhat programot családjának a nemzeti ünnepen
Országszerte és a határokon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. A központi rendezvények a Parlament előtti zászlófelvonással kezdődnek, Orbán Viktor kormányfő délután mond ünnepi beszédet. Emellett több kormánytag külföldön és vidéken vesz részt ünnepségeken. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.1956-ban győztünk, csak egy kicsit várni kellett rá
A történelemkönyvek nem az ötvenhatos szabadságharcosokat öldöső muszka katonákról szólnak, hanem Mansfeld Péterről, Tóth Ilonkáról vagy éppen Szeles Erikáról. Hőseink nevei arany betűkkel hirdetik: pár évig, évtizedig felülkerekedhet az acél könyörtelensége, az anyag, de hosszú távon mindig az igazság, a lélek ereje győz. Az 1956-os forradalom erkölcsi fölénye, tisztasága akkora éket vert a szovjet birodalomba, hogy azt soha nem heverte ki.Stefka-filmeket vetítenek a fővárosi artmozik az 56-os forradalomra emlékezve
Az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő emléknapja alkalmából a PestiSrácok.hu lapigazgatója, Stefka István két dokumentumfilmjét tűzi műsorára a Budapest Film két fővárosi artmozija, a Tabán és a Kinocafe az "Emlékezzünk 56-ra" programjának vetítésein. A Nem vallott, eltemetve című ötvennégy perces, Dózsa László szabadságharcos-színművész megrázó történetét bemutató, játékfilmes elemekkel illusztrált portréfilmet és az Az üldözött Bethlen című félórás kreatív dokumentumfilmet. Utóbbi az egykori miniszterelnök a Gestapo és a szovjetek szorításában, majd elhurcoltatásban eltelt utolsó évét dolgozza fel, emléket állítva a szovjet munkatáborokba deportált 800 ezer magyarnak is.Kiemelt nyugdíjat kap a Mansfeld Pétert kivégeztető vérügyész – Tizenhét emberre kért halált!
Az 1956-os szabadságharc egyik ikonikus alakjának, Mansfeld Péternek a meggyilkoltatása szárad a lelkén Mátsik György vérügyésznek, aki a kommunista megtorlás egyik leglelkesebb végrehajtója volt. Ezt jelzi: összesen tizenhét emberre kért halálbüntetést! Később, a puhuló Kádár-diktatúrában a MÉH vezérigazgatója, majd az úszószövetség alelnöke lett. Mátsik ma is él, kiemelt nyugdíját élvezi a budai Naphegyen, és soha senki sem vonta felelősségre rémtetteiért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának negyedik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba.Ajánljuk még