alkotmánybíróság
Lázár János azt ígéri, megfontolják az Alkotmánybíróság döntését az új építési törvényről
Az Alkotmánybíróság döntését, amely az állami beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban született, megfontoljuk – írja közösségi oldalán az építési és beruházási miniszter, Lázár János. Az új építési törvényt ugyanis a köztársasági elnök normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, mert elfogadása esetén az építési és közlekedési miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt. Ennek ellenére Lázár azt írja, hogy nem téríthető el az eredeti céljától, miszerint Magyarországon a magyarok adófizetők pénzéből sokkal jobban, sokkal jobbat és sokkal tisztességesebben szeretnének építeni.
Egy magyar kiskereskedelmi bolthálózat is megtámadta az árstopot az Alkotmánybíróságon
A magyarországi multinacionális élelmiszerláncok után egy újabb hazai kiskereskedelmi bolthálózat támadta meg a hatósági élelmiszerárakat rögzítő kormányrendeleteket az Alkotmánybíróságon – tudta meg az Index. Orbán Viktor miniszterelnök csaknem másfél éve, 2022. január 12-én jelentette be a hivatalos Facebook-oldalán, hogy az év első kormányülésén, amelyen az áremelkedések kérdésével foglalkoztak, hat élelmiszer árának rögzítéséről döntöttek. A kormányfő azt is elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.
Alapjogokért Központ: megfutamodott az Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság megfutamodott a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás „elmaradt kérdésének” ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítette a vonatkozó indítványt – írja közösségi oldalán az Alapjogokért Központ.
Tanársztrájk, avagy az ellenzéki kommunikáció bukása
Hétfőtől egy hétig tartó országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), melyhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A megmozdulások január 31-én zárulnak majd a PDSZ közleménye szerint. Az ellenzéki politikusok pedig szokásosan hatalmas óbégatást csapták, mert szerintük a kormány akadályozza a sztrájkok megtartását, az Alkotmánybíróság azonban tiszta vizet öntött a pohárba, nem az ellenzéki pártoknak adva igazat.
Alkotmánybírósághoz fordult a Népszava, szerintük alkotmányos joguk van vallásgyalázó karikatúra közzétételére
Rommá díjazott kereszténygyalázó gúnyrajz – Pápai Gábor karikaturista nagy felháborodást kiváltó, Müller Cecíliát és Jézus Krisztust ábrázoló "alkotása" nagy karriert futott be a hazai és a nemzetközi médiában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) jóvoltából, olyan tetszést kiváltva a balliberális oldalon, hogy még a bíróságról is rendre visszapattantak a feljelentések. Egyetlen kivétel azért mégis akadt: egy személyiségi jogi peren végül elbukott a gúnyrajzot közlő Népszava. A lap kiadója ezután a Kúriához fordult, de ott sem jártak sikerrel. Ez vélhetően igencsak rosszul érintette őket, olyannyira, hogy alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő. Az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította. Nézzük, miről is van szó.
Rétvári: a baloldal becsapta a magyar pedagógusokat
A baloldal becsapta a magyar pedagógusokat, amikor azt állította, hogy a hatályos sztrájktörvény nem felel meg az alaptörvényben rögzített szabályozásnak – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken, Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a gyermekek jogait és érdekeit figyelembe véve arányos a pedagógusok sztrájkjogának korlátozása
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az ellenzéki képviselők által benyújtott indítványt, amely a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult – derül ki a testület honlapjára szerdán feltöltött közleményből és az ott nyilvánosságra hozott határozatból.
Döntött az Alkotmánybíróság: nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása
Bár a Demokratikus Koalíció nagyon határozottan állította, mégsem alaptörvény-ellenes az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló még ki nem hirdetett törvény 1. paragrafusa. Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint ugyanis az nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét. Ez a törvény egyébként azért (is) fontos, mert az Európai Bizottság kifejezett kérésére bevezet egy új jogintézményt, a „vádkikényszerítést”, melynek lényege, hogy a kiemelt, súlyosabban minősülő korrupciós jellegű ügyekben bárki felléphet majd a most is létező, de csak az érintettek által kezdeményezhető pótmagánvádhoz hasonlóan.
Az Alkotmánybíróság után a Kúrián is odasózott Budai Gyula Czeglédynek
Négy éve tartó pereskedés végére tett pontot az Alkotmánybíróság, majd a Kúria Budai Gyula és Czeglédy Csaba között. Az immár jogerős ítélet kimondja, hogy Budai Gyula jogosan formált véleményt sajtótájékoztatón, illetve parlamenti felszólalásban a Czeglédyt érintő büntetőeljárásokkal kapcsolatban. Kijelentései, amelyekért Czeglédy évek óta rángatja bíróságok elé a kormánypárti politikust – még parlamenti felszólalása miatt is –, nem voltak túlzóak és nem sértettek személyiségi jogokat. Budai Gyula még azt is jogosan mondta, hogy Czeglédy Csaba bűnszervezetet tart fenn, ez ugyanis egy értékítélet, amely abból következik, hogy a DK-s politikus ellen többször indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, a Kúria pedig mindezt megerősítette, hogy a politikusok politikai tevékenységre vonatkozó, szabad véleménynyilvánításhoz való joga fokozott védelem alá esik.Ajánljuk még
Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
