államalapítás
Varga Judit: Szent István jó döntést hozott
Jó döntésnek nevezte augusztus 20-ai ünnepi beszédében az igazságügyi miniszter, hogy Szent István király – elfogadva a római pápa fennhatóságát – népét a keresztény kultúrkör részévé tette. Ez a döntés ma is meghatározza Magyarország helyét Európában és a világban – mondta Varga Judit pénteken, Soltvadkerten, a Hősök terén tartott augusztus 20-ai ünnepségen.
Isten éltesse Szent Istvánt és művét!
A halál tulajdonképpen az ember túlvilági, remélhetőleg mennyországi születésnapja. Szentek esetében pláne ez a remény. István király szentté avatásának napját ünnepeljük ma, aki jóval több a magyarság számára, mint egy királyunk a sok közül. Ő az, aki európai királyságot csinált a pusztai fejedelemségből, és kereszténységet a pogányságból. Az ő keze nyomán jött létre a földrész egyik első keresztény királysága, amiről Európa gyakran és szívesen megfeledkezett, nekünk viszont sem Magyarország, sem a kereszténység szempontjából nem szabad.
Áder: a nemzeti ünnepek az összetartozást hirdetik
A nemzeti ünnepek évtizedek, évszázadok távlatából is a magyarok összetartozását hirdetik – mondta a köztársasági elnök pénteken, az államalapítás évfordulója alkalmából tartott ünnepi tisztavatáson, az Országház előtti Kossuth téren. Áder János hangsúlyozta: az elmúlt több mint másfél esztendő nehézzé tette a közös emlékezést, mivel a járvány idején alig felfogható veszteségek értek sokakat, több mint harmincezer magyar lett a koronavírus-járvány áldozata.
Áder János: Megpróbáltatások idején is gyarapítani kell az örök Magyarországot
Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot – hangoztatta a köztársasági elnök csütörtökön az Országház előtt tartott augusztus 20-ai díszünnepségen és tisztavatáson.
Dömötör Csaba: Ma a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát ünnepeljük
Ma a cselekvés, a bátorság és a jövőbe vetett hit maradéktalan diadalát ünnepeljük – írta csütörtökön, a nemzeti ünnepünk alkalmából közzétett Facebook-bejegyzésében Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megemlékezett Szent Istvánról, egy olyan államférfiról, aki évezredes távlatban egy népet nemzetté, szállásterületet hazává, laza szövetséget erős állammá tett.
Az egyik legrégibb magyar ünnepre készülünk
Augusztus 20-a államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe. Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István uralkodása idején augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon halt meg. Az uralkodóról halála után augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.
Szűkebb programmal, de megtartják a Székesfehérvári Királyi Napokat
A korábbi években megszokottnál szűkebb programkínálattal, de az ünnephez méltó keretek között megtartják idén is a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatát augusztus 14. és 23. között.
Ajánljuk még
A kérdéseket felvető doppingügy jogerős ítélete végleg lezárta Kenderesi Tamás pályafutását
A Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete alapján Kenderesi Tamás doppingolt, és érvényben marad 2027-ig szóló eltiltása.
Hihetetlen döntést hozott az MLSZ, nem emlékezhetnek meg a Puskás Arénában a szurkolók a lengyel–magyar barátságról (videó!)
A szurkoló nemcsak nézi a mérkőzést, szotyizik és kiabál valamit a pálya szélén, szorosan kötődik klubjához, a nemzetéhez, ennélfogva óriási lokálpatriotizmus és hazaszeretet jellemzi. Természetesen nincs ez másként azoknál a drukkereknél, akik rendszeresen látogatják meg a válogatott meccseket és a B-középben szurkolnak torkaszakadtából a nemzeti tizenegynek. A magyarsághoz és annak történelméhez pedig szorosan kapcsolódik a lengyelekkel közösen ápolt évezredes barátság, amelyre a magyar szurkolók méltóképpen emlékeznek meg évről évre. Sajnos idén ez elmarad, mert az MLSZ "politikai tartalmat lát" egy olyan drapériában, ami csak emlékezni akart volna erre a meseszép hagyományra.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
Tomboló magyargyűlölet Ukrajnában - A Vereckei Emlékművet is elpusztítanák a nacionalisták
A háború legsötétebb óráiban sem hajlandóak a békés együttélésre ukrán nacionalista csoportok. Bár egyes becslések szerint a 150 ezres kárpátaljai magyarságnak mára körülbelül egyharmada maradt Kárpátalján, azaz Ukrajnában és a belső menekültek által egyértelműen elindult egy rendkívül gyors és visszafordíthatatlannak tűnő elukránosodás, vannak, akiknek ez sem elég. Kárpátaljai olvasóink egy olyan blogra, illetve több tízezer követővel bíró Facebook-oldalra hívták fel a figyelmünket, amely a magyarok elleni uszítás, gyűlöletkeltés iskolapéldája, mégsem sért közösségi alapelveket, ukrán jogszabályokat, sőt mi több, a szóbeszéd szerint magasról támogatott is az oldal működése.
