aszály
Az AM új támogatási lehetőségeket tervez a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére
A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium (AM) a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.
Szinte teljesen kiszáradt az egyik legnagyobb francia folyó
Történelmi aszály sújtja a világot; megoldásként Európa számos országában vízkorlátozási rendelkezéseket vezettek be, de a szárazság megállítása látszólag lehetetlen.
Nagy István: arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés
"Az aszálykár nem ismeretlen a magyar gazdatársadalom számára sem, ugyanakkor arra emberemlékezet óta nem volt példa, hogy egyáltalán ne legyen termés" – fogalmazott portálunk érdeklődésére Nagy István, aki hozzátette: ez az a körülmény, "ami nagyon mellbevágó és meghökkentő a gazdatársaim számára és számomra is, mert én sem láttam ehhez hasonlót". Az aszálykár kapcsán tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a miniszter ismertette: a búzánál elkönyvelt mintegy 25 százalékos terméskiesés után mára a kukoricaállomány az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek jelentős részén megsemmisült; az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak legeltetni és kaszálni. Mint fogalmazott, "az idei, történelminek is nevezhető aszály következtében az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföld húsz százaléka". Nagy István ugyankkor hangsúlyozta, hogy a gazdák számíthatnak a Kormány segítségére, majd ismertette a rendkívüli helyzetre való tekintettel létrehozott Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs elmúlt időszakban meghozott legfontosabb döntéseit.
Minden, amit tudni kell a vízről aszály idején – Szalma Elemér hidrobotanikus és Kulcsár László gazdálkodó a Polbeatben (19 órától az R56-ban)
Rendszerszerűvé válik az aszály, vagy csak éppen peches évünk van? Tényleg víznagyhatalom vagyunk? Mihez kezdjünk a vízzel a tájban, és a szennyvízvezetékben? Hogyan ne pazaroljuk el, amink van? Pótolható-e, amit elpazaroltunk? Mindent, amit érdemes tudnunk a vízről, megkérdezzük Szalma Elemér hidrobotanikus egyetemi docenstől a Polbeat mai felvételén, 19 órakor, az R56 szabadságharcos sörözőben. A kérdezésben és a válaszkeresésben Kulcsár László, a lovai takarmányozásáért aggódó homokhátsági gazdálkodó, a Zöld Gerilla mozgalom élharcosa működik közre. A műsorvezető Vésey Kovács László. Jöjjön el, kérdezzen Ön is!
Ha valami nem jól működik, nem az a megoldás, hogy még erősebben nyomjuk
Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy az idei aszály nem egy véletlenül beköszöntött rossz év, hanem ennél jóval kellemetlenebb a helyzet. Ez egy eddig is meglévő, rossz folyamat látványos folytatódása, és még csak nem is a tetőzése. A vízügyi döntéshozók jelentős része még most, az évszázados vízügyi paradigma következményeivel szembesülve is makacsul hisz az évszázados vízügyi paradigmában. Ennek keretében az eddigi ipari léptékű elgondolásokat tolnák még erősebben, csatornákat és öntözőrendszereket építenének, amit egyszerű civilektől is rendszeresen hallani, olvasni. De megoldás-e ez arra, ami most van, és a még sokkal rosszabbra, ami ezután jöhet?
Hitelmoratóriummal segítik a bajba jutott gazdákat (Videó)
Ötpontos, rendkívüli intézkedési tervről döntött az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs. A gazdák hiteleire 2023 végéig moratóriumot rendel el a kormány, a biztosítótársaságoknak pedig a bejelentést követően 14 napon belül ki kell fizetniük az aszálykár miatt megítélt összeget a gazdálkodóknak.Mentesülhetnek a gazdák a kötelezettségeik alól, ha aszálykár éri őket
Az Agrárminisztérium vasárnapi bejelentésében a magyar gazdálkodókat több korábban megalkotott törvényi szabályozás segíti az történelmi léptékű aszályban, ennek keretében a gazdálkodók a gabonapiaci szerződésekben vállalt kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülést kaphatnak.
Romániát sem kíméli az aszály: 214 településén ivóvízkorlátozás van, és még 345-ben száradtak ki kutak
A víztartalékok apadása miatt Románia 214 településén vezettek be korlátozásokat az ivóvízhasználatban - közölte kedden a Román Vizek Országos Hatósága (ANAR), amely egyben felelős vízhasználatra szólította fel a lakosságot. A hatóság megállapította, hogy az aszály és a megnövekedett vízhasználat miatt az ország víztartalékai apadnak, de egyben meg is nyugtatta a lakosságot, hogy elég víz van mindenki számára, aki közüzemi hálózatból kapja az ivóvizet.Lassan beérne a banán, de most az is leszáradna – Az ország jelentős részén aszály van
Az ország jelentős részén aszály van – írta szombaton a Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak, és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az "aszályhajlamot". Mint írták: a tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.Ajánljuk még
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
