aszály
Agrártörténeti jelentőségű lesz az elkövetkező időszak – PS-interjú Nagy István agrárminiszterrel
Tavaly történelmi aszálynak voltunk elszenvedői, és ha azt hisszük, ez egy elszigetelt eset, és mindent folytathatunk ugyanúgy, mint eddig, súlyosan tévedünk. Alapvető szemléletváltozásra, felelős vízgazdálkodásra van szükség – hangsúlyozta portálunknak adott interjújában Nagy István. Az agrárminiszter kiemelte: történelmi időszak előtt áll az ágazat, hiszen lehetősége lesz ledolgozni a hazai feldolgozóipar versenyhátrányát, köszönhetően annak, hogy a kormány az uniós források 20 százaléka mellé 80 százaléknyi önrészt tesz hozzá. Mint kiemelte: "nem elégetjük ezeket a támogatásokat válságkezelésre és sebgyógyír-kenegetésre, hanem a XXI. századi mezőgazdaság megszületésére fordítjuk". A miniszter az interjúban beszélt arról is, milyen politikai–ideológiai akadályokat görgettek Brüsszelben az európai gazdák által elé, hogy a forrásaikat megkaphassák, miért nem vágatta még mindig tarra a kormány hazánk erdeit, ahogy azt a baloldali aggódók minden évben bejelentik, és miben volt igaza Matolcsy György jegybankelnöknek. A hazai tudományos élet bemutatta a környezeti összeomlás ellenszerét (PS-videó)
Magyarországon olyan állapotba került a víz- és a talajkincs, mintha el se akarnánk jutni oda, hogy érdemben megküzdjünk a klímaváltozás okozta bajokkal. A felmelegedés érződik már, de ahelyett, hogy az ismert enyhítési módszereket alkalmaznánk, még rá is segítünk a baj eszkalálódására. „Vízválasztók” néven az augusztusi Magyarok Országos Gyűlésén jelent meg az a gazdálkodókból és szakértőkből álló csoport, amely a vízgazdálkodás újragondolását és a vízmegtartó tájhasználat visszavezetését szorgalmazza. A csoport most már tudományos konferenciát rendezett, ahol a témával foglalkozó tudományos, kutatói élet java adott elő, nemcsak a bajt, de a megoldási lehetőséget is bemutatva. Nagy István: átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani
Az idei aszály egy régóta megoldandó, egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is – hangsúlyozta portálunknak Nagy István. Az agrárminiszter kifejtette: ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mára nem az a feladat, hogy magas gátak közé szorítva gyorsan elvezessük Magyarország területéről az esővizet, hanem hogy hogyan tudjuk bővíz idején betárazni, azaz megőrizni a csapadékot, és azzal az év további részében gazdálkodni. Mint kiemelte, jelenleg kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyit kibocsátunk. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással. Tevék után most táltossal vonult fel a Zöld Gerilla mozgalom a helyes vízgazdálkodásért
Az évszázad aszályát szenvedjük el, de van még 78 év az évszázadból, úgyhogy bőven tudunk rontani a helyzeten akár nemtörődömségből, akár átgondolatlanságból is. Ez az aszály viszont most jóval szerteágazóbb, mint a korábbiak. Azok csak elvitték a termést és felnyomták az élelmiszerárakat, ám – ahogy a Szabadság téren is elhangzott – ez az első aszály, amely a tévében is látszik. Ahogy a háború médiaműfajjá vált, ugyanez történt az aszállyal. Ha viszont már így alakult, hogy emiatt tömegeket érdekel, legalább alkalmunk lenne rendesen megoldani. Lényegében ezzel a céllal rendezett performansszal egybekötött megmozdulást vasárnap este a Szabadság téren a Zöld Gerilla mozgalom. Tavaly tevét hoztak, hogy érzékeltessék a ránk váró sivatagi életet, idén viszont derűlátóbb módon egy táltost vetettek be. A mozgalom bemutatta az aszályhelyzet gyors kezelésére alkalmas hét pontot.