baloldal
Schiffer: Semmi kedvem asszisztálni a 2010 előtti hegemón elitcsoportok restaurációjához
Kemény kritikával illette az ellenzéki összeborulást Schiffer András egy lapinterjúban, melyből a közösségi oldalán osztott meg részleteket. A volt országgyűlési képviselő, aki évekkel ezelőtt kivonult a hivatalos politikából egykori pártját, az LMP-t és a Jobbikot is ostorozta amiatt, hogy jelenleg egy követ fújnak a 2010 előtti elit meghatározó alakjaival. Leszögezte, hogy akármennyire is irtózik a NER-től semmi kedve hozzájárulni a 2010 előtti hegemón elitcsoportok restaurációjához. A magát baloldalinak valló Schiffer arra is rámutatott, hogy a szocializmus összeomlása után számos országban a baloldali bőrbe bújt pártok patrióta irányt vettek, ám a magyar nómenklatúra már a nyolcvanas években sem hitt semmiben, készséggel kiszolgált viszont bármikor, bármilyen külső erőt, akitől előnyt remélhetett.
A baloldalt csak a pozícióharc, az osztozkodás és a hatalom érdekli Rétvári Bence szerint
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára úgy látja, hogy a baloldalt a koronavírus-járvány harmadik hullámában is csak a pozícióharc, a hatalom és az osztozkodás érdekli; szerinte ezért versenyeznek egymással trágárságban és mondanak egyre durvábbakat a kormányról.
Dömötör Csaba: a vakcinák ellen korábban hergelő baloldali képviselők mindannyian beoltatták magukat
A napokban még egyes vakcinák ellen hergelő baloldali országgyűlési képviselők néhány hete aláírásokat gyűjtöttek, vizsgálóbizottságot akartak – hívta fel a figyelmet csütörtöki Facebook-bejegyzésében a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Az ötven aláíró történetével kapcsolatban Dömötör Csaba megjegyezte: azóta mindannyian beoltatták magukat.
Gyurcsányék a szövetségeseik szerint is hülyeséget csináltak, kihátrálnának az oltásellenes kampányukból
Forrósodik a helyzet a baloldalon, miután a politikusaik közül néhányan kezdenek ráeszmélni, hogy nemcsak erkölcsileg, hanem politikai szempontból is rossz döntés volt az oltásellenes kampányba beleállni – derült ki a Magyar Nemzet birtokába jutott háttér-információkból. Aki az oltást megkérdőjelezi, óriási hibát követ el – hangoztatják most már azon politikusok is, akik nemrég még a keleti vakcinák és a kormány intézkedései ellen kampányoltak. A kérdés az, hogy a többi ellenzéki párt vezetőjének lesz-e elég ereje megfékezni Gyurcsányékat, akik láthatólag teljesen belelovalták magukat ebbe. A DK „szövetségesei” még egyetlen lényeges kérdésben sem tudták érvényesíteni az álláspontjukat.
Húsvétkor sem hagyta abba a hergelést a baloldal
Eddig is tudtuk, hogy a Húsvét semmit sem jelent a baloldalnak, de ez már sok! – a nagyobbik kormánypárt szentendrei szervezete Facebook-oldalán azt írta, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal már megint hazudik és csak hisztériakeltésre képesek.
A Nézőpont Intézet szerint a baloldal nem kormányzóképes
A magyarok több mint fele kormányzóképesnek tartja a Fidesz–KDNP-t, de csak ötödük gondolja ezt az ellenzéki pártok szövetségéről – derült ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzetnek készített, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az egyes pártok imázsa nagyon fontos a választóik mozgósítása szempontjából, ezért a 2022-es választások előtt nagyjából egy évvel meghatározó kérdés, hogy a két versengő pártszövetség közül melyiket tartják alkalmasabbnak a választók az ország vezetésére.
Gulyás Márton ismét hangosan felsírt a baloldalon tomboló cenzúra miatt
Immár sokadszorra visította el magát a világhálón a baloldali újságíró és aktivista, aki az általa kiszivárogtatott hírek szerint egyre nehezebben viseli a Partizánt érő baloldali nyomásgyakorlást. Friss posztjában Gulyás arról vall, hogy kormánypárti vendégei soha még csak kísérletet sem tettek munkája cenzúrázására, ám a baloldali interjúalanyai a fejére nőttek és már semmilyen újságírói szabadságot sem akarnak hagyni neki.
Huth Gergely: A XX. század nem zárult le, a polgári Európa és a bolsevik őrület háborúja most csúcsosodik ki igazán
“Miért kell Magyarországnak európai uniós tagnak lennie, ha teljesen más eszméket terjesztenek, mint amikért az Európai Unióban kiállnak?” – szúrt szíven bennünket a Deutsche Welle, azaz a német közszolgálati televízió kommentátora az elhíresült március eleji riportban, amelyből rögtön ki is derül: a “más eszme” alatt a hitleri politikához való visszafordulást értik. Persze a hitleri politika itt rögtön egyenlő a Horthy-korszak politikájával, amit szokás szerint két magyarországi illetőségű kollaboráns, Ungváry Krisztián “történész” és V. Naszályi Márta, a szörnykoalíció budavári polgármestere segít elmagyarázni a német riporternek. (Huth Gergely írása a kelet-balatoni térség Iránytű című polgári közéleti havilapjában jelent meg.)
Szombathely baloldali városvezetése múzeumokban oltana tömegesen önkormányzati, múzeumi dolgozókkal
Lassan egy Monty Python filmbe illik, amit Szombathely baloldali vezetése művel oltásfronton csak azért, hogy hergeljenek és elmondhassák, a szerintük impotens kormány helyett saját kezükbe vették az ügyet és ők majd beoltják a szombathelyieket. Amikor a háziorvosok az önkormányzattól embereket kértek adminisztrációs feladataik elvégzéséhez, hogy ők oltani tudjanak, a városvezetés konkrétan egy segítőt sem biztosított. Neményék ehelyett úgy döntöttek, majd ők megszervezik a tömeges oltást, és ez jó reklám lesz a már országgyűlési választásokra készülő politikusaiknak, akik azonnal az élére is álltak a produkciónak. Három épületet jelöltek ki: a Savaria Múzeumot, az Éva-malmot és a Képtárat, majd ukázba adták a kormányhivatalnak és a járási tisztifőorvosnak, hogy engedélyezzék azok működését. Még helyszíni bejárást is tartottak és mindent jól „megszakértettek” nagy ellenzéki sajtótámogatással, az egészségügyi kérdésekben szakértővé lett, jogász végzettségű Nemény András polgármester és alpolgármester csatlósa, a nemrég Momentumba átigazolt ingatlanos, László Győző. A lényeg nyilván az, hogy lobogtathassák: az országgyűlési képviselőjelölt úr majd megmenti a szombathelyieket a koronavírustól, jövő áprilisban meg majd az Orbán-diktatúrától. Még arra is magasról tesznek, hogy a múzeum dolgozói nem érzik magukat alkalmasnak a feladatra, és kényszeríteni akarják őket közművelődési szakemberként erre a szolgálatra. Az intézmény több munkatársa nyilvános levélben kért segítséget, hogy valaki akadályozza meg ezt az ámokfutást, mert ahogy fogalmaznak: a politikai ambíciók nem lehetnek fontosabbak az emberéletnél. De több más probléma is van a Neményék által kialakított oltópontokkal: mindegyik a belvárosban van, a külső városrészekből sokan csak tömegközlekedéssel jutnának oda, ami nagyon nem ajánlott. A három tömeges oltóponton könnyen torlódás, tömeg alakulhat ki, miközben a háziorvosok megfelelő számban és a város minden részén rendelkezésre állnak a vakcina beadásához.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
