békés márton
Ez Fekete-Győr: impexes szülőkkel, Gyurcsány ölébe bújva váltana korszakot a bombázó Mr. 3 százalék
A szivárványkoalícióban állítólag a Momentum képviseli a fiatalokat. Megtisztítják a közéletet, eltörlik a korrupciót és megállítják Orbán gyűlöletpolitikáját. No igen, ego azért van! Fekete-Győr András - aki '18-ban füstgránátot "ejtett" a parlamentet védő rendőrök közé - , a politika nagyképű bajnoka továbbra is „új arcokat” ígér, annak ellenére, hogy most már csak a pártszédelgő Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal hasít. Röhej, de korrupció elleni harcot hirdet - de kivel, hát az uniós pénzek lenyúlására szakosodott céghálót szövő párttársával, Cseh Katalinnal. A hazaárulásban fogant momentumos bikaborjak bármennyire is trendik voltak az elmúlt egy évben, Donáth Annával és az inkvizícióra készülő Libe-bizottság támogatásával együtt is pofára estek. Gyurcsány Ferenc megette vagy inkább megitta őket is reggelire, Fekete-Győrt pedig egészben lenyelte. A film, amiről még a jobboldal is hallgat, pedig a bolsevik rémuralom megismétlődhet, ha nincs összefogás
Naponta találkozunk azzal, hogy "fidesztelenítenek", bebörtönöznek, elveszik a vagyonunkat az ellenzékiek, ha ők kerülnek hatalomra. Ugye ismerősek ezek a mondatok? Mi pedig már meg sem lepődünk ezen, pedig lehet, hogy mégiscsak emlékeztetnünk kellene magunkat arra, hogy tanulni kell a múlt hibáiból. Vannak emberek, akiknek az egész életük bizonyság arról, mennyire szeretik hazájukat, akik számára kiemelten fontos, hogy ne történhessen meg újra az a borzalom, amit egykor a magyarok ellen követtek el idegen hatalmakat szolgáló gazemberek, akiknek rémtetteiről nagyon szeretnek hallgatni. Vajon miért próbálják letagadni, átírni a magyar történelmet? Hogyan lettek a bolsevik vérengzésekért felelős személyekből elismert hősök? A halál népbiztosa című film díszbemutatóján döbbent csend volt a nézőtéren, Stefka István és Csurka Dóra filmje az egyik legmegrendítőbb alkotás arról az időszakról, amikor bárkit, bárhol kivégezhettek a bolsevikok csak azért, mert más ideológiát képviseltek. És ami napjainkban is megtörténhet. Hogy ennek mekkora esélye van? Az Ügy című műsorban erre a kérdésre kerestük a választ Stefka Istvánnal, Békés Mártonnal és Borvendég Zsuzsannával. A "Lenin-fiúk" ma is köztünk élnek, és ha nem vesszük észre az intő jeleket, ha nincs meg a nemzeti összetartás, akkor könnyen előfordulhat, hogy mindaz, amivel fenyegettek, valósággá válik. És azt a borzalmat nem akarjuk, nem akarhatjuk újra átélni, de a közöny, valamint az, hogy nincs meg bennünk a kellő óvatosság, veszélyérzet, pontosan ezt idézheti elő. Fegyőr, a kommunista funkcionárius unokája úgy véli, neki örökletes alapon jár a hatalom
A magyar közélet háttérstruktúráiban máig meghatározó szerepet játszanak – főként a kulturális élet irányításában és egyre inkább a globális és uniós körök informálásában – azok a nagycsaládok, amelyek klánként szerezték meg, konvertálták át, kamatoztatták és örökítették tovább a rendszerváltoztatás előtt felhalmozott tőkéjüket. Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a latoszogblog.hu oldalon publikált írásában rávilágít, hogy a Momentum vezéregyéniségének esetében is tetten érhető ez a jelenség. Fekete-Győr András úgy véli, neki jár a hatalom, hiszen jogászdinasztia sarja, kipróbált kommunista funkcionárius unokája, impexes szülők gyermeke. Az Orbán-szabály – Megjelent a XXI. Század Intézet könyvsorozatának nyitódarabja
Hogyan lett egy 25 éves, tehetséges, érzékeny fiatalemberből megkerülhetetlen, közösségének stabil jövőt biztosító politikus, aki a legjobb úton halad ahhoz, hogy államférfi legyen belőle? Az Orbán-szabály olvasása közben szinte érezni, ahogy a politológus szerző maga is rádöbben: Orbán Viktor sosem a hatalomhoz elegendő többséget akarja megszerezni, hanem mindig arra törekszik, hogy egymással szót értő, egymást tisztelni képes barátok, bajtársak közösségét állítsa maga mögé. Ha kell, türelemmel és bölcsességgel, ha kell, megejtő és határozott példamutatással. A legfőbb Orbán-szabály ugyanis az, hogy a csapatkapitány erejét a csapata adja. Megjelent a XXI. Század Intézet könyvsorozatának nyitódarabja, G. Fodor Gábor: Az Orbán-szabály címmel. Európa a XXI. században: a brüsszeli centralizáció véleménydiktatúrához vezet
A XXI. Század Intézet rendezvénysorozatot indított azzal a céllal, hogy a konzervatív értékek mentén tevékenykedő politikai, szellemi erők nemzetközi szinten is összefogjanak, és egymástól tanulva, de nem centralizálva legyenek képesek választ adni a kontinenst, sőt az egész világot globálisan lefedő kérdésekre. A nyitókonferencia fókuszában ma a migráció, a pandémia, illetve a big-tech cégek uralma állt, a rendezvény első részében Schmidt Mária történész, Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója, valamint Hidvéghi Balázs EP-képviselő előadását hallgathatták meg az érdeklődők, majd G. Fodor Gábor, Frank Füredi és Schöpflin György osztotta meg gondolatait. Békés Márton a Politikai Hobbistában: nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem ujjal mutogatunk a tettesekre is (VIDEÓ)
Nemcsak az áldozatokra emlékezünk, hanem ujjal mutogatunk a tettesekre is, és természetesen mindig, mindenkor a hőseinkre is felemelt fejjel emlékezünk. Nagyon hosszú tapasztalatunk van a kommunizmussal, átéltük és túléltük, de az, hogy ezekre a tapasztalatokra Nyugat-Európa nemigen kíváncsi, egy komoly probléma – szögezte le Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a PestiTV Politikai Hobbista című műsorának legutóbbi adásában. Békés Márton kiemelte, hogy szerinte, ha az emberek elmennének a Terror Háza Múzeumba, nem lenne kedvük a totalitárius gondolatokkal flörtölni és kacsintgatni rájuk. A kommunizmusban volt, aki kiszolgálta a hatalmat, és komoly pozíciókba került. Ilyen volt Mácsik György is, aki Mansfeld Péterre halálos ítéletet kért, majd később ő lett a MÉH igazgatója, és az ő szárnyai alól került ki a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamás, aki a Magyar Úszószövetség elnöke lett a későbbiekben. 
