A film, amiről még a jobboldal is hallgat, pedig a bolsevik rémuralom megismétlődhet, ha nincs összefogás

Végig elhazudnak mindent

Ami nagyon-nagyon fájdalmas, az a történelmi beágyazódottsága a kommunisták, a liberálisok körül, ami mindig őket kimenekíti a felelősségrevonás alól

Nekik nincs miért félniük, hiszen nem kell felelniük a sok tízezer embernek a megkínzásáért a Rákosi–Kádár-korszakban, a sok ezer ember kivégzéséért, eltüntetéséért, agyonveréséért, börtönbe csukásáért, haláltáborokba való viteléért, tehát ezek mind-mind bűnök voltak, emberiesség elleni bűnök voltak, a magyarság elleni bűnök voltak, és nem vonták felelősségre őket. Az, ami kezd ma kialakulni, a vad üzengetést és fenyegetőzéseket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert ők tudják: ha egyetlen lehetőségük van, akkor lőni fognak. Ahogy megtette 2006-ban Gyurcsány Ferenc. És lett következménye? Nem lett. A nyugat szemet hunyt. Amerika szemet hunyt. Tehát körülbelül ennyit számíthatunk az Európai Unió értékeire

Ki voltak írva a hatalmas betűkkel, hogy itt vannak a Lenin-fiúk. És a Lenin-fiúk egyik leggyilkosabb durvább figurája volt például Cserny József. Mi ezeknek a céljuk? A hagyomány, a múlt eltörlése. Ez egy nagyon lényeges kérdés. Tehát, hogy ne tudjad meg, hogy honnan jöttél, ki vagy és hová mész.

Azért ne feledjük el, hogy a hosszú évtizedek óta legkiválóbb főpolgármester, Tarlós István után egy olyan tehetségtelen, igazi hazudozó pinokkió került a főpolgármesteri székbe, ami elképesztő. És megválasztották, holott bebizonyította, hogy alkalmatlan, hiszen Zuglóban tönkretette majdnem a kerületet négy év alatt Karácsony Gergely is. Ide is beválasztották.

hosszan lehet sorolni, hogy mi mindent adott ez a kormány a nemzetének, mi mindent tett meg nagyon helyesen. De nem szabad elfelejteni, hogy igenis szükség van egyfajta morális összetartásra, biztonságra, hogy az ember érezze azt, igenis lehet támaszkodni egymásra, és nem harapódzik-e az egymás elleni gyűlölet, a furkálódás, a piszkálódás, hanem mindenki a maga területén nyújtsa a legtöbbet. Dolgoznunk kell, együtt kéne dolgoznunk, mert ha mi is akadályozzuk egymást, akkor mi lesz itt? Akkor egy reggelire megesznek ezek minket.

Az első Békemenetet nemcsak Orbán Viktorért szerveztük meg, hanem a nemzetért, akkor úgy éreztük, hogy elveszett ez az ország. Most ez az ijedtség nincs meg. Holott még nagyobb veszedelem van, nincs meg ez az ijedtség az emberekben, akkor hihetetlen összefogás volt. Lehet, hogy október 23-ra beérik ez a gyümölcs, és nagyon sokan ott leszünk, de itt még valami szikra hiányzik, hogy úgy érezzük, hogy igen, az első sorokban ott kell menetelnünk sok millióan. Még nem érzem azt a félelmet, mint hogyha nem értenék, hogy itt miről van szó.

Ez a jobboldaliak betegsége. Mert ha megnézzük a baloldali művészeket, alkotókat, őket kézről kézre adják. Itt nincs ilyen. A Demokratán, Magyar Nemzeten kívül szinte alig valakit érdekelt ez az egész történet, holott akik látták, azok azt mondták, hogy ez döbbenet. És ezt kell a fiatalokhoz eljuttatni, mert innen ismerheti meg az ember a kommunizmus természetét. Mert ha nem ismeri az ember, akkor nincs miről beszélni. Akkor belesétálunk a semmibe, és magunkra hurkolhatjuk a kötelet.

Minden ilyen film elkészülte egy ünnep nekünk és egy tőrdöfés nekik. Ne legyen kétségünk, hogy azok az erők, amelyek Szamuelyket építettek fel, Kun Bélákat segítettek hatalomra, ugyanazok az erők. És itt vannak velünk, talán sokkal erősebben, és sokkal kiforrottabb technikával. Szamuelyek is mindig születnek, akiket föl lehet használni egy ilyen, tulajdonképpen nemzetvesztő, nemzetromboló és értékromboló eszközként egy ilyen feladatra.

Azzal, ha ilyen alkotások születnek, ha ilyen filmek születnek, azzal megadjuk a lehetőséget a fiataloknak arra, hogy megismerjék azt az értéktelen, nihilista, és abszolút pusztító és romboló erőt, amely ellen nekik harcolniuk kell majd, ami ellen stratégiát kell kialakítani és felépíteni

ha engedjük, hogy újra hatalomra kerüljenek, akkor magunkra vessünk, mert akkor nem tanultunk azokból a történelmi példákból, amik triviálisan itt vannak előttünk és látjuk.

Ne felejtsük el, hogy Magyarország geopolitikailag van olyan helyzetben, hogy innen lehet a Balkánt irányítani, itt egyszer már kiépítettük, és egyébként ez egy fontos gondolat, hogy egyszer már kiépítettük azt, hogy a kelet és nyugat kapcsolatai voltunk, vagy a kiskapu a vasfüggönyön. Csak ezt egy nagyon rossz kézben lévő szervezett hálózat vagy rendszer használta és építette fel. De egyszer már megtörtént, mi lenne, ha ezt a visszájára fordítanánk?

Tudjuk, hogy hogyan kell ezt csinálni, tudjuk, hogy hogyan volt Magyarország összekötő a hidegháború idején, miért ne lehetne most jó kezekben nemzeti érdekből, szintén összekötő kelet és nyugat között? Tudjuk azt, hogy az uniónak micsoda komoly problémái vannak, az amerikai birodalom összeomlóban van. Akkor miért nem lehet visszájára fordítani, a saját hasznunkra fordítani ezt a tudást? Ez egy akkora visszalövés lenne számukra, akik rossz szándékkal építették ki ezt a rendszert.

Ők pontosan ezt a közös történeti, nemzeti narratívát verték szét az elmúlt száz évben, és ennek a folyamatát, ennek a működését kell megmutatni, akár a PestiSrácok filmjei, az oknyomozó, tényfeltáró, történettudományos munkásságon keresztül, de ide tartozik a hálózatkutatás, ami most egyre inkább a saját oldalunkon, ami a PestiSrácok, Pesti TV révén különösen erőteljes. Ezeket a szálakat fel kell fedni azért, hogy aztán a végén meglássuk azt a nagy látképet, ami bizonyítja, hogy ha a magyarságot külhatalmak, meg az ő szolgálatában állók békén hagyják, akkor ez egy nagyon jó, nagyon működő, nagyon élhető, nagyon szerethető ország tud lenni. Nekünk ezeket a nagy sztorikat, nagy történeteket kell megszőnünk, hogy ez minél erősebb és minél összefüggőbb legyen

nagyon érdekes, hogy nem pusztán valamiféle jobboldali fantázia az, amikor azt mondjuk, hogy a magyarországi baloldal, vagy inkább mondjuk azt, hogy a Magyarországon is működő progresszív erők, azok Sztálintól Sorosig ívelnek, mert amikor azt látjuk, hogy a Soros-alapítvány kitárgyalása, kilobbizása, ami egy orwelli időpontban, 1984-ben történt, hogy ez, és aztán később a Soros-alapítvány működtetése Magyarországon Vásárhelyi Miklóshoz köthető, aki a Szabad Nép belpolitikai rovatvezetőjeként kezdte a munkáját. Aztán Nagy Imre alatt is megtalálta a számítását. Utána érdekes módon a Nagy Imre-perben pont őt nem ítélték halálbüntetésre. Micsoda kegyes véletlen... A Soros-hadműveletnek van egy forgatókönyve, stratégiája, egy taktikája, ezekről rendre beszámolunk. Most már az is nyilvánvaló, hogy valóban Magyarország van ennek a középpontjában, ezért itt telepedtek meg először, ez volt a példaország, ez volt a prédaország, ha lehet így fogalmazni. Soros maga mondja azt a '91-ben magyarul is megjelent könyvében, hogy Magyarország volt a fő támaszpont, és szintén ő maga mondja azt egy másik interjúban, hogy 1944 élete legboldogabb éve volt. Ez az az év, amikor 600 ezer magyar zsidó, vagy annak minősített embert meggyilkoltak a nácik, ez az ő élete legboldogabb éve. Azt is nyilatkozza, hogy 1944-ben a Zsidó Kutatóintézet folyóiratát, aminek Harc volt a címe, ő olvasta, elmerült benne, és azt is kimondja, hogy a családjában divat volt antiszemitának lenni, különösen édesanyjáról állította ezt.

A XXI. századi intézetnél számos kutatást végeztünk színes forradalmak kapcsán, amik 2000-től 2018-ig voltak divatban. Manapság úgy látjuk, hogy 2019–2021-ben ezek a színes forradalmi próbálkozások kevésbé jönnek be – ugye volt ilyen Lengyelországban, Szerbiában. Mi az intézetnél úgy látjuk, hogy az SZFE körüli balhé, és annak a megtervezése és annak a lefolyása is valami hasonló tesztüzem, vagy valami színes forradalmi főpróba volt, ami hát vicces módon ez a főpróba a színházi berkekben zajlott. Belaruszban hasonlót láttunk, Lengyelországban szintén. Magyarország nemcsak a CEU-, meg az MTA-tüntetés, de már a netadó-tüntetés, ahova személyesen kilátogatott az a magyarországi amerikai nagykövetség ügyvivője, aki korábban az úgynevezett Arab Tavasz nevű operatív beavatkozás idején a damaszkuszi követséget vezette. Tehát vannak nagyon kísérteties áthallások. Én azt gondolom, hogy az első színes forradalom Magyarországon volt, akkor ezt őszirózsásnak hívták 1918 őszén, amely egy puccs volt, tehát valóban forradalmi esemény nem történt. Forradalom egyszer történt a XX. század során Magyarországon, ez egy antikommunista nemzeti forradalom volt. 1918 őszirózsás forradalom, az egy puccs volt, amelyet viszont – és engem leginkább ez érdekel – ugyanaz előzte meg, ami nálunk a Soros révén 1984 óta történik, ez a kulturális hatalomátvétel. Nézzük meg, hogy Jászi Oszkár, Szabó Ervin, adott esetben Lukács György milyen szervezeteket, intézményeket, folyóiratokat, szabadkőműves páholyokat, kulturális szervezetrendszereket alakított ki már a századfordulótól 1918-ig, és ahogy láttuk, egy 15–20 év kellett nekik ahhoz a századfordulótól kezdve, hogy az első világháború végének rettenetes keserűségét kihasználva egy ilyen hatalomátvételt létre lehessen hozni. Nem nagyon más a helyzet, mint ami elindult. A Kádár-rendszer bomladozása idején Lukács-iskola, Lukács-óvoda, lassú kulturális áthatás, Soros-ösztöndíjak, és ennek is az lett a vége, hogy 1990-től 2010-ig – ahogy ezt Kövér László mondta – a jobboldal kormányon tudott lenni, de hatalmon nem.

Ha Donald Trumpot nemcsak megbuktatni, de ellehetetleníteni, a szólásszabadságát megvonni sikerült, akkor egy kis Magyarország nyilván rettenetes jövővel számolhat, mert az elmúlt időszakban a gazdasági, meg a politikai, vagy akár a konvencionális kulturális hatalom mellett felemelkedett egy láthatatlan hatalom, ez a kibernetikai hatalom. A kibernetika szó az az ógörög kubernéteszből ered, ami szó szerint hajóst, átvitt értelemben irányítót, sőt, vezérlőt jelent. Ezek a Szilícium-völgyi nagyvállalatok, ezek a kibernetikai óriások szintén vezetik, irányítják az életünket, méghozzá az általunk önkéntesen nekik adott, adományozott és általuk visszaélésszerűen hasznosított adatok segítségével. Egyre többet tudnak tőlünk, most már arról nem is érdemes beszélni, hogy a Facebook tud-e rólam többet, vagy a saját országom titkosszolgálata. Tehát ez a kérdés irreálissá vált, hiszen eldőlt. Ameddig ezeket a szervezeteket nemzetállami szabályozás alá, demokratikus legitimációval rendelkező kormányok, országgyűlések, bíróságok, ügyészségek apparátusai alá nem lehet szorítani, addig mindig félnünk kell tőlük.

Azért szeretnénk ezt látni, hogy tagállami módon rendszabályozható, de sajnos nem. Tehát ehhez több ország szövetsége, valamiféle Európa részéről egy kontinentális döntéshozatalra lenne szükség. Ismerjük az Európai Unió működési mechanizmusát, nyilván jobb lenne önkezünkbe venni a döntést, de jó kérdés, hogy ezt tudjuk-e, lehetséges-e egyáltalán. Itt az a szörnyű, hogy emögött semmiféle fogyasztói, fogyasztóvédelem, médiahatóság, jogi védelem nincsen, és államhatalmi védelem sincs. Tehát ezek a nemzetközi nagyvállalatok, amelyekről most éppen beszélünk, és működtetik ezt a digitális diktatúrát, semmi nem tud korlátokat szabni

Ez azt hiszem, hogy az emberiség történelmében példátlan dolog, így valamilyen átláthatósági, demokratikusan ellenőrizhető, akár adójogszabályokhoz, vagy médiahatósági szabályzáshoz hasonló szabályzásra itt szükség lenne, mert ez már konkrétan, hogy ezen túlmenjek, nem is csak a személyiségi jogokat, adatokhoz való jogokat, magát a demokráciát, de az emberi közösségeknek az önmeghatározásához fűződő jogát is súlyosan sérti.

Mondok ennél az egészen döbbenetes példánál még durvábbat: a saját magamról szóló, nem a Terror Háza Múzeum vagy a Közalapítvány által kezelt, rólam szóló Wikipédia-szócikk módosítását nem tudom elérni. Ugyanis, mint ez kiderült, a Wikipédia-szócikkek szerkesztői nagyrészt egy bizonyos körhöz, egy bizonyos politikai nagy családhoz, vagy klánhoz tartoznak. Lehetetlen az ott lévő, egyébként téves információkat kijavíttatni, nem sikerül elérni, hogy normális fotót töltsenek fel az emberről, lehetetlen velük szóba állni. Akik a háttérben dolgoznak, nincs nevük, nemük, elérhetőségük, viszont az információhatalom elvén működik a világ. Amikor arról beszélünk, hogy egy országban van hatalma egy ügyészségnek, egy rendőrségnek, egy kormánynak, akkor kellene arról is beszélnünk, hogy bizonyos láthatatlan struktúráknak, láthatatlan embereknek, Facebook-adminoknak és Wikipédia-szócikkellenőröknek mekkora hatalma van – lehet, hogy nagyobb, mint egy frakcióvezetőnek. Ez súlyos, ez súlyos demokráciadeficitet okoz egyébként