békés márton
XXI. Század Intézet: új világrend születik
A koronavírus januári megjelenésekor talán még senki sem gondolta, hogy a kínai Vuhanból indult járvány alig két hónap alatt gyökeresen fogja megváltoztatni az egész világot. A COVID-19-nek azonban mára már nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági és politikai hatásai is vannak. A vírus megfékezésének érdekében a világ országai egymás után zárták le határaikat és mindenhol újra előtérbe került a nemzetállami kontrol és az állami gondoskodás szerepe a polgárok életében. Minden jel arra mutat, hogy a vírus által okozott gazdasági válság alapjaiban változtatja majd meg a fennálló világrendet. Az elmúlt hetekben több olyan elemzés is megjelent a témában, amelyek a koronavírus okozta problémán keresztül mutatnak rá a harminc éve létező globális–neoliberális világrend hibáira. A kérdés tehát jogos, a válasz pedig talán egyszerűbb, mint gondolnánk. A XXI. Század Intézet elemzéseit, tanulmányait szemléztük, köztük Schmidt Mária, Frank Füredi, Békés Márton és Nagy Ervin - a PestiSácok oldalán megjelent - írásait mutatjuk be.Békés Márton: A járvány az új világrend születési fájdalma
Egy évtizede mozog a világ, benne kontinensünk. Az elmúlt hónapok viszont földrengéssel értek fel, elsősorban egészségügyi és ehhez kapcsolódva gazdasági értelemben, amely rövidesen politikai térre hullámzik át, elnyújtott hatásként pedig mentális következményei lesznek – írja Békés Márton a Demokrata című lapban. A Kommentár főszerkesztője és a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója egyben arról is értekezik, hogy a járvány levonulása után semmi sem lesz olyan, mint régen, de nem is folytathatjuk ugyanott.Megrendült a világrend - Békés Márton írása a PS-nek
Az utópia és az apokalipszis most egymásba olvadnak. A tavalyi év bornírt, utópikus apokalipszisvallását hirdető zöld flagellánsok torkára a konkrét biológiai vészhelyzet forrasztotta a szót. Gréta helyébe a Covid-19 lépett, a „kihalás forradalma” ma már nem több ízléstelen tréfánál - írja a PestiSrácok.hu-nak küldött elemzésében Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, aki három pontban meg is fogalmazta, hogy szerinte miként fog visszatérni a globalizáció előtti világ. Amely lassan felfogja és magáévá teszi a magyarok által már egy jó ideje hangoztatott álláspontot...A döntés évei - Békés Márton írása a PS-nek
A politikai harcok olyan eszmék konfliktusai, amelyek a háttérben maradva mindvégig irányt és intenzitást adnak a napi küzdelmeknek. Az értékharcok sokszor álcázzák magukat, és jogvitának, geopolitikai érdekellentétnek, gazdasági természetű vagy a javak elosztása körüli konfliktusnak tűnnek. A közvetlenül tapasztalható aktuálpolitikai viták valójában olyan értékek közötti közvetett összeütközések, amelyek eltérő világnézetekbe illeszkednek. A napi politika csupán az értékek proxyháborúja. Az egyes politikai pártok is szervezett eszmerendszerek, azaz ideológiák alapján működnek, cselekvésük zsinórmértéke a szellem világához tartozik. Minden úgy van, ahogy Széchenyi írta: „Szellemi alapon nyugszik jelenünk és jövendőnk, szellemi alapokon emelkedik anyagi kiképzésünk, és nem viszont.” Az eszmék hatalma olyan erős, hogy még maga az ideológiamentesség is ideológia, a semlegesség pedig nem semleges, csak valamelyik eszme körmönfont álruhája.Egy tipikus angol konzervatív úriember – Roger Scrutont méltatták a XXI. Század Intézetben (Videó)
Január közepén elhunyt Sir Roger Scruton, a kortárs konzervatív gondolkodás legnagyobb alakja. Sokan régi vágású angol hazafinak, tipikus angolszász konzervatívnak látták, hatása azonban Nagy-Britannián kívül is érezhető, Európában és az Egyesült Államokban is odafigyeltek gondolataira. A legtöbb filozÖsszes bejegyzésófussal ellentétben aktív közéleti szerepet vállalt – bátran küzdött eszméiért. A XXI. Század Intézetben Lovas Miklós méltatta és elemezte Scruton életművét, hatását és a nem brit, hanem tipikusan angol gondolkodását Békés Márton és Czopf Áron társaságában.Mementó a „Tőke mesternek” – Tőkéczki tanár úr síravatása
Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok két éve hagyott itt minket. Síremlékét temetésének második évfordulóján, 2020. január 23-án avatta fel a Közép- és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület nevében Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen beszédet mondott Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a „Tanár úr” egykori tanítványa, későbbi doktoráltja. A fekete obeliszken, melyet Juha Richárd Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a Közép- és Kelet Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány megbízásából készített, a Jelenések könyvéből származó Jézus-idézet olvasható: „Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját”.A klímakatasztrófa a haladók új vallása, amellyel eladják a termékeiket – Megadja és Békés a Polbeatben (PS-videó)
Van-e jövője a liberálisok által az egyetlen lehetséges berendezkedésnek tartott liberális demokráciának, vagy jön a konzervatív fordulat? Ha jön, akkor milyen lesz, és kik hozzák? Többek között ezekre a kérdésekre próbált válaszolni az e heti Polbeatben Békés Márton és Megadja Gábor, akik egyaránt nemrégiben jelentkeztek új könyvvel, hogy legyen kiút a „klímahalál vagy zöldkommunizmus” hamis dilemmájából.Globalista zölddiszkó helyett megőrzés és reakció – Békés Márton és Megadja Gábor a Polbeatben (ÉLŐ 19 ÓRÁTÓL)
Békés Márton és Megadja Gábor egyaránt új könyvvel jelentkezett az elmúlt hetekben. A két okleveles közéleti felforgatótól az esti Polbeatben afelől érdeklődünk, vajon lehet-e még könyvet írni az MTA einstandolása után, és vajon érdemes-e felvenni a babaváró támogatást, ha úgyis itt a világvége kettő percen belül. Vagyis csak félig-meddig, de inkább egy órácska erejéig sem vesszük komolyan a haladó baloldal legújabb narratíváját, amelyben a régi, oly jól ismert globális megoldásukhoz (világkommunizmus) rendelnek újabb globális problémákat.…és jött Orbán, aki politikai válaszokat adott a gazdasági válságra
Tavaly év vége óta látogatható a Várkert Bazárban az első világháborús kiállítás, amely a korábbi eseménytörténeti, illetve „a jó és a rossz harca” értelmezési kerettel szakítva, a háborús felek valódi céljait, a teljes régi világ lerombolását és a létrehozott új világrendet mutatja be. A kiállítást létrehozó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány még teljesebbé teszi a képet azzal, hogy a Versailles-i világrendet felváltó jövőről is megkezdte a nyilvános gondolkodást. A közalapítvány munkaszervezetének számító XXI. Század Intézet szerdai, Ki nyeri a XXI. századot? című konferenciáján a 2008-as gazdasági válság történetéből kiindulva mutatták be a nyugati civilizáción elhatalmasodott vezetési, társadalmi és kulturális válságot, amelyek összeadódva korfordulót eredményeznek. Ebben élünk most.Ajánljuk még

















