békés márton
Színes-civil forradalmak és versengő társadalmi disztópiák – Békés Márton és Máthé Áron a Polbeatben (ÉLŐ 19 órától!)
A forradalmaknak manapság nem célja, hanem eszköztára van. A demokratikus játékszabályok megkerülése és a hatalom megszerzése a célja, hogy az adott terület betagozódjon az új világrendbe. Az új bányász pedig a tanuló ifjúság, akiket minden marhaságra rá lehet venni, mert csalódottak, céltalanok és végtelen idejük van. A történelem pedig nem ért véget, az értelmiség és a politikai elit lassan több társadalmi disztópiát és világvége-elméletet gyárt, mint a teljes maja civilizáció. Ezekről a témákról beszélgetünk történész vendégeinkkel, Békés Mártonnal és Máthé Áronnal a Polbeatben. Élő közvetítés a Revolution 56 Sörözőből kedd este héttől! A műsorvezető Vésey Kovács László és Ambrózy Áron lesz.Békés Márton: Kezükhöz hősök vére tapad, de a mai napig köztünk élnek
"Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak ’62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak" - jelenti Békés Márton történész a látószögblog.hu-n közölt kutatásában. A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója már korábban hétrészes cikksorozatot publikált, amelyben öt olyan bíró és ügyész (egészen pontosan: egy hadbíró, két vezető ügyész, egy statáriális eljárásban részt vevő közvádló és egy „mezei ügyész”) életpályáját mutatta be, akik 1956 és 1961 között halálos ítéletek meghozatalában vettek részt és még élnek. Az öt, részletes életrajzot bemutató sorozatban szó esett Grátz Endréről, Jacsó Jánosról, Lázár Ernőről, Mátsik Györgyről és Sajti Imréről. Most újabb két névvel és az általuk elkövetett bűnök lajstromával egészíti ki munkáját.Békés Márton: A nyugati baloldal Mohamedre cserélte Marxot
A nyugat-európai baloldal Mohamedre cserélte Marxot és Koránra a Tőkét. Valójában azonban már nem a baloldali pártok használják a muszlim közösséget, hanem fordítva – írja Békés Márton a Mandiner.hu-n közzétett elemzésében. A történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója írásában kifejti, „a baloldal hagyományos szavazóbázisa a gazdasági szerkezetátalakulás miatt jó ideje kicserélődött, és mivel eközben alapértéket is cserélt, nem túlzás arra következtetni, hogy részben emiatt a nyugat-európai pártokat egy szélesedő választásföldrajzi szakadék választja el egymástól”."Ha spekulánsok nyernének, azzal Magyarország veszítene" - Békés Márton a választások tétjéről
Egy hónap múlva Magyarország választ, méghozzá két út között. Ezért ez a választás nem csak a következő négy évről, hanem a rákövetkező évtizedekről is dönt. 2018-ban egyrészt a maga útját járó, szabad és független Magyarország eddigi eredményeinek megvédése és jövőbeni gyarapításuk a tét. Másrészt azonban nem csak az a kérdés, hogy ami 2010 óta megvalósult, az folytatható legyen, hanem az is, hogy életmódunkról és szokásainkról mi magunk határozhassunk a továbbiakban is - írja Választási Kiáltvány jegyzetében a mandineren Békés Márton,történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.Ismerkedjen meg egy ma is élő kommunista vérügyésszel, aki megbánta két fiatal forradalmár halálba küldését
A honvédek nem voltak hajlandóak végrehajtani a halálos ítéletet a 19 éves Mányi Erzsébeten és a 28 éves Farkas Mihályon, az 1956-os szabadságharc két gyulai vezéralakján, ezért a helyi pufajkások géppisztoly-sorozattal gyilkolták meg őket. A halálbüntetést kommunista ügyészként az a Sajti Imre kérte a fiatalokra, aki ma is él. Sajti – egykori kommunista funkcionáriusoktól merőben szokatlan módon – megbánta tettét – derül ki Békés Márton történész Látószögblogon közölt cikksorozatának ötödik részéből. A sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba.Egy fotó miatt kellett meghalnia az 1956-os szabadságharc egyik mártírjának
Egy olasz fotóriporter fényképén szerepelt Tutsch József traktorgyári munkás a Köztársaság téri pártszékház 1956-os ostromakor, és ez éppen elegendő volt, ahhoz, hogy a szabadságharc leverése után kivégezzék. Ehhez azonban szükség volt a karhatalmistából lett vérügyész, Lázár Ernő „lelkesedésére” is, aki gátlás nélkül küldte halálba a 30 éves férfit. Lázár ma is él, soha senki sem kérte számon a kommunista terrorban játszott szerepéért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának kedden megjelent harmadik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba.Nem kér bocsánatot a csepeli szabadságharcosokat kivégeztető kommunista vérbíró
Csepel szigetén egy hétig föltartóztatták az óriási túlerőben lévő szovjet ármádiát azok az ötvenhatos hősök, akiket aztán a szabadságharc leverése után Jacsó János kommunista vérbíró küldött bitófára – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának kedden megjelent második részéből. A ma is élő, 88 éves Jacsó János öt halálos ítéletet hirdetett ki, de összesen hat szabadságharcos meggyilkolásához volt köze. Jacsót a Kádár-rendszerben elhalmozták kitüntetésekkel, így alighanem ő volt a Magyar Népköztársaság legszebben dekorált hadbírája. Talán csak a Hős Szovjet Anya címet nem kapta meg...A kezük könyékig véres – Köztünk élő ’56-os vérbírók, ügyészek
A kezük könyékig véres volt – mondta Békés Márton történész az Origo.hu-nak adott interjújában arról az öt személyről, akik az 1956-os forradalmat követő megtorlás kapcsán összesen 25 ember haláláért voltak felelősek, és még mindig közöttünk élnek. A Terror Háza kutatási igazgatója, aki cikksorozatban dolgozta fel életútjukat arról is beszélt, a Kádár-rendszer nem feledkezett meg a legvéresebb idők hű kiszolgálóiról, helyet talált nekik más területen, ahol nagyon jól éltek. Mint hozzátette, a kommunizmusnak nem volt Nürnbergje, és a két embertelen diktatúra megítélésével kapcsolatban talán a bíróságokon is jellemző még mindig egyfajta kettős mérce érvényesülése.Nyugat-Európa gyáva felfogni, hogy háborúban áll - mondta Békés Márton a Polbeatben (videó!)
Számoljunk le avval az illúzióval, hogy békés korszakban élünk és 2017-ben már nem törhet ki háború. Van háború innen alig ezer kilométerre Ukrajnában és van háborús készülődés pár száz kilométerre a boszniai ISIS-kiképzőtáborokban. És lesz is háború sajnos. Hogy Magyarország belekeveredik-e, vagy sem, az nagyon nagy mértékben múlik azon, hogy milyen kormányt választunk meg 2018-ban - mondta a PestiSrácok.hu Polbeat című műsorában Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, egyben a jobboldali underground ismert arca.Ajánljuk még

















