brüsszel
Tóth Edina: néha azt érzem, hogy Brüsszelben karddal harcolunk a szuperszonikus fegyverek ellen – Mi kérdezünk
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője volt a Mi kérdezünk vendége, aki az Európai Parlamentben 2019 óta képviselő, előtte pedig 15 évig volt az Európai Néppárt tanácsadója. A képviselő beszélt az utóbbi évek magyargyűlöletéről, amely a korrupt európai baloldal részéről folyamatosan tetten érhető, valamint arról a magyar baloldalról is, amely Európában egyedülálló módon nem tart semmilyen nemzeti minimumot és csak ártani akar a saját hazájának. Tóth Edina szerint olyan mértékű az elnyomás és a cenzúra, hogy úgy érzi, karddal kell harcolniuk a szuperszonikus fegyverek ellen, de elmondása szerint nem adják fel, a jövőre esedékes EP-választásokon mind magyar, mind európai szinten erős szereplést vár a jobboldaltól. A beszélgetés során szóba került a klímavédelem is, ami a baloldal számára csupán üres szó, Tóth pedig egy kitűnő példával szemléltette a baloldal képmutatását, hiszen klímavédelmi ügyekben magyarként csak és kizárólag ő szólal fel az Európai Parlamentben, a magyarországi baloldal közül SENKI. A brüsszeli baloldali korrupció is terítékre került: a fideszes EP-képviselő elmondta, hogy bár hihetetlen, de mintha mi sem történt volna, úgy állnak hozzá a súlyos erkölcsi válságban lévő baloldali képviselők, Eva Kaili és társai pedig minél korábban vissza akarnak térni a politikába. Nézzétek meg a beszélgetést, hiszen nemcsak a brüsszeli boszorkánykonyhákról, hanem a hazai baloldal elképesztő viselkedéséről, valamint a valódi klímapolitikáról is szó esik. Kiss Rajmund a PS-nek: Tragikus lépés lenne uniós szankciókat bevezetni kínai vállalatok ellen (Videó)
Május 9-én Kijevben járt Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke, ahol bejelentette, már tervezik a 11. uniós szankciós csomag bevezetését. Zelenszkij elnök továbbra is követeli, hogy az EU lépjen fel az orosz atomenergia exportja ellen, azonban ez továbbra sem reális lépés. Ami viszont aggodalomra ad okot, hogy a tervek szerint az unió már nemcsak orosz, hanem kínai, török és arab cégek ellen is szankciókat vezetne be. Az indoklás szerint ugyanis 7 kínai vállalat segítette az orosz fegyvergyártást. Ez viszont egy súlyosan destabilizáló lépés lenne az uniós gazdaság számára. Továbbá a Nemzetközi Alap Ukrajnáért - egy olyan országcsoport, amely Nagy-Britanniát, Norvégiát, Hollandiát, Dániát és Svédországot foglalja magában - a múlt héten közzétett egy felhívást, amely szerint olyan vállalatok jelentkezését várják, amelyek képesek lennének a 300 km-es (190 mérföldes) hatótávolságú lőszereket biztosítani Kijev számára. Amennyiben ez megvalósulna az a háború súlyos eszkalációját jelentené, hiszen az ukránok feltehetően nem kerti dísznek használnák az említett tüzérségi lőszereket. Ezeket a témákat elemezte lapunknak Kiss Rajmund az MCC Diplomáciai Műhelyének a vezetője. Részletek a videóban. 
