bundestag
Németország mostantól hivatalosan is baloldali
Szeptember 26-án, vasárnap tartották Németországban a szövetségi parlamenti választásokat. A 2005 és 2021 között Angela Merkel személyében kancellárt adó CDU/CSU koalíció történelmi vereséget szenvedett, a szavazatok mindössze 24,1 százalékát szerezte meg. A választás győztese a baloldali Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) lett, a szavazatok 25,7 százalékát megszerezve. A Németországot gazdaságilag meg-, vagy inkább még tovább erősítő, de társadalmilag lezüllesztő Angela Merkel négy ciklussal a háta mögött nem indult újra a kancellári posztért, karizmatikus jelölt és a tradicionális értékek híján pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) nem tudta legyőzni a szociáldemokratákat, így a szövetségi parlamentben már biztos a baloldali többség, Európa legnépesebb országát pedig a jobboldali, konzervatív értékek mentén politizálókkal szemben gyakran karcos hangnemet megütő szociáldemokrata Olaf Scholz vezetheti. A koalíciós tárgyalások hónapokig is elhúzódhatnak.Győzelmi mámor: a német szocdemek vezére kart lendít és már karácsonyi beszédre készül
Történelmi vereséget szenvedett a vezető kormánypárt, a CDU a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti választásokon. Angela Merkel uniópárti szövetsége, a CDU/CSU a szavazatoknak mindössze a 24,1 százalékát szerezte meg; ez az eredmény tizenhat év kormányzás után rekordgyengének számít. A legnagyobb blamázs alighanem az, hogy még a leköszönő kancellár, Angela Merkel választókörzetében is elveszítette a CDU egyéni mandátumát. 25,7 százalékkal az SPD végzett az élen – számolt be róla az Index.
Német választás – Az SPD hajszálnyival vezet, de nagyon messze van még a kormányalakítás
Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Szakértők szerint bár vasárnap estére meglehet a voksolás végeredménye, a koalíciós variációk nagy száma miatt egyelőre nem lehet megoldani, hogy kik alakítják majd meg a következő német kormányt. Este kilenckor még mindig nincs meggyőző fölénye egyik szövetségesnek sem, az érintettek nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy a szövetségi választást mindegyikük megnyerte. A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása, ezt azonban egyik párt sem szorgalmazza. Helyszíni tudósítások szerint még hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat, mire kiderül, hogy ki lesz a visszavonuló Angela Merkel utódja. Este kilenckor az SPD alig több mint egy százalékkal vezet.
A németek harminchat és fél százaléka szavazott kora délutánig a parlamenti választáson
Valamelyest csökkent a választói kedv Németországban – legalábbis erre utal, hogy a német szövetségi választási bizottság közleménye szerint a vasárnap reggel kezdődő szövetségi parlamenti választáson kora délutánig mindössze a szavazásra jogosultak harminchat és fél százaléka vett részt. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest ez jelentős visszaesés.
Elkezdődött a parlamenti választás Németországban
Elkezdődött a szövetségi parlamenti választás vasárnap reggel Németországban. A második világháború utáni huszadik Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár reggel nyolc órától este tizennyolc óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.
Továbbra sincs közös kancellárjelöltje a CDU/CSU német pártszövetségnek
Nem sikerült az önként vállalt határidőre, vasárnapra kiválasztani Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjét. A feladatot Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök és Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is vállalná. Ezt egy hete, április 11-én Berlinben egy közös sajtótájékoztatón jelentették be. Akkor és a következő napokban is többször jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg a hét végéig dönteni.
Megakadt az EU-s helyreállítási alap németországi elfogadása
Egyelőre nem hirdetheti ki a német államfő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló európai uniós pénzügyi alap (Next Generation EU - NGEU) támogatásáról szóló törvényt – rendelkezett pénteken a német alkotmánybíróság, megakasztva a hétszázötvenmilliárd eurós alap létrehozását.
A német egészségügyi miniszterre is gyanú vetül az arcmaszkok beszerzése ügyében
Jens Spahn igazságügyminiszter lett vasárnap az Angela Merkel vezette német koalíciós pártszövetség következő politikusa, akire reflektorfény vetődött a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges maszkok beszerzése ügyében, miután a kormányzó pártok néhány más tagja már korrupciógyanúba keveredett az állami beszerzések kapcsán. A Spiegel magazin jelentése szerint a Burda nevű vállalat, amelyben Spahn férje vezető pozíciót tölt be, félmillió maszkot adott el az egészségügyi minisztériumnak 2020 áprilisában. A mintegy 570 ezer maszkért a tárca összesen 909 451 eurót fizetett (darabonként 1,6 euró, mintegy 590 forint) - közölte a Burda szóvivője, miután napvilágot láttak az ügylet részletei.
Vizsgálják a Bundestag védhetőségét a németek
A washingtoni Capitolium elleni szerdai ostrom okán rendelte el Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament elnöke csütörtökön, hogy vizsgálják meg a Bundestag védhetőségét egy hasonló támadás esetén. A vizsgálatban részt vesznek a berlini belügyminisztériumi, valamint az illetékes parlamenti tisztségviselők is, és áttekintik, hogy a fővárosi hatóságoknak szükségük lesz-e kiképzésre, illetve műszaki és személyi támogatásra a szövetségi rendőrségtől, megakadályozandó a behatolást a Bundestagba.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
