bundestag
Németország mostantól hivatalosan is baloldali
Szeptember 26-án, vasárnap tartották Németországban a szövetségi parlamenti választásokat. A 2005 és 2021 között Angela Merkel személyében kancellárt adó CDU/CSU koalíció történelmi vereséget szenvedett, a szavazatok mindössze 24,1 százalékát szerezte meg. A választás győztese a baloldali Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) lett, a szavazatok 25,7 százalékát megszerezve. A Németországot gazdaságilag meg-, vagy inkább még tovább erősítő, de társadalmilag lezüllesztő Angela Merkel négy ciklussal a háta mögött nem indult újra a kancellári posztért, karizmatikus jelölt és a tradicionális értékek híján pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) nem tudta legyőzni a szociáldemokratákat, így a szövetségi parlamentben már biztos a baloldali többség, Európa legnépesebb országát pedig a jobboldali, konzervatív értékek mentén politizálókkal szemben gyakran karcos hangnemet megütő szociáldemokrata Olaf Scholz vezetheti. A koalíciós tárgyalások hónapokig is elhúzódhatnak.Győzelmi mámor: a német szocdemek vezére kart lendít és már karácsonyi beszédre készül
Történelmi vereséget szenvedett a vezető kormánypárt, a CDU a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti választásokon. Angela Merkel uniópárti szövetsége, a CDU/CSU a szavazatoknak mindössze a 24,1 százalékát szerezte meg; ez az eredmény tizenhat év kormányzás után rekordgyengének számít. A legnagyobb blamázs alighanem az, hogy még a leköszönő kancellár, Angela Merkel választókörzetében is elveszítette a CDU egyéni mandátumát. 25,7 százalékkal az SPD végzett az élen – számolt be róla az Index.
Német választás – Az SPD hajszálnyival vezet, de nagyon messze van még a kormányalakítás
Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Szakértők szerint bár vasárnap estére meglehet a voksolás végeredménye, a koalíciós variációk nagy száma miatt egyelőre nem lehet megoldani, hogy kik alakítják majd meg a következő német kormányt. Este kilenckor még mindig nincs meggyőző fölénye egyik szövetségesnek sem, az érintettek nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy a szövetségi választást mindegyikük megnyerte. A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása, ezt azonban egyik párt sem szorgalmazza. Helyszíni tudósítások szerint még hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat, mire kiderül, hogy ki lesz a visszavonuló Angela Merkel utódja. Este kilenckor az SPD alig több mint egy százalékkal vezet.
A németek harminchat és fél százaléka szavazott kora délutánig a parlamenti választáson
Valamelyest csökkent a választói kedv Németországban – legalábbis erre utal, hogy a német szövetségi választási bizottság közleménye szerint a vasárnap reggel kezdődő szövetségi parlamenti választáson kora délutánig mindössze a szavazásra jogosultak harminchat és fél százaléka vett részt. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest ez jelentős visszaesés.
Elkezdődött a parlamenti választás Németországban
Elkezdődött a szövetségi parlamenti választás vasárnap reggel Németországban. A második világháború utáni huszadik Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár reggel nyolc órától este tizennyolc óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.
Továbbra sincs közös kancellárjelöltje a CDU/CSU német pártszövetségnek
Nem sikerült az önként vállalt határidőre, vasárnapra kiválasztani Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjét. A feladatot Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök és Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is vállalná. Ezt egy hete, április 11-én Berlinben egy közös sajtótájékoztatón jelentették be. Akkor és a következő napokban is többször jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg a hét végéig dönteni.
Megakadt az EU-s helyreállítási alap németországi elfogadása
Egyelőre nem hirdetheti ki a német államfő a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló európai uniós pénzügyi alap (Next Generation EU - NGEU) támogatásáról szóló törvényt – rendelkezett pénteken a német alkotmánybíróság, megakasztva a hétszázötvenmilliárd eurós alap létrehozását.
A német egészségügyi miniszterre is gyanú vetül az arcmaszkok beszerzése ügyében
Jens Spahn igazságügyminiszter lett vasárnap az Angela Merkel vezette német koalíciós pártszövetség következő politikusa, akire reflektorfény vetődött a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges maszkok beszerzése ügyében, miután a kormányzó pártok néhány más tagja már korrupciógyanúba keveredett az állami beszerzések kapcsán. A Spiegel magazin jelentése szerint a Burda nevű vállalat, amelyben Spahn férje vezető pozíciót tölt be, félmillió maszkot adott el az egészségügyi minisztériumnak 2020 áprilisában. A mintegy 570 ezer maszkért a tárca összesen 909 451 eurót fizetett (darabonként 1,6 euró, mintegy 590 forint) - közölte a Burda szóvivője, miután napvilágot láttak az ügylet részletei.
Vizsgálják a Bundestag védhetőségét a németek
A washingtoni Capitolium elleni szerdai ostrom okán rendelte el Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament elnöke csütörtökön, hogy vizsgálják meg a Bundestag védhetőségét egy hasonló támadás esetén. A vizsgálatban részt vesznek a berlini belügyminisztériumi, valamint az illetékes parlamenti tisztségviselők is, és áttekintik, hogy a fővárosi hatóságoknak szükségük lesz-e kiképzésre, illetve műszaki és személyi támogatásra a szövetségi rendőrségtől, megakadályozandó a behatolást a Bundestagba.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
