bundestag
Nyomozást indítottak a bevándorláspárti német kormánypárt vezetői ellen hűtlen kezelés miatt
Egy 1500 eurós (534 ezer forint) kifizetés miatt nyomozás indult a német Zöldek vezetői ellen hűtlen kezelés úgynevezett kezdeti gyanújával – jelentették csütörtökön német lapok. A nyomozást a berlini tartományi ügyészség indította magánszemélyek bejelentése alapján a Zöldek szövetségi elnöksége ellen.
Olaf Scholz szerint ki kell terjeszteni a többségi döntéshozatalt az Európai Unióban
Ki kell terjeszteni a minősített többségi döntéshozatalt az Európai Unió Tanácsában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán, Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kancellár arról is beszélt, hogy az embereknek "mélyreható változásokra" kell felkészülniük, amiket a kormánya a végsőkig támogat.
Megalakult az új német szövetségi parlament
Megalakult kedden Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza. A Merkel-kormány a Bundestag alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban.
Németország mostantól hivatalosan is baloldali
Szeptember 26-án, vasárnap tartották Németországban a szövetségi parlamenti választásokat. A 2005 és 2021 között Angela Merkel személyében kancellárt adó CDU/CSU koalíció történelmi vereséget szenvedett, a szavazatok mindössze 24,1 százalékát szerezte meg. A választás győztese a baloldali Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) lett, a szavazatok 25,7 százalékát megszerezve. A Németországot gazdaságilag meg-, vagy inkább még tovább erősítő, de társadalmilag lezüllesztő Angela Merkel négy ciklussal a háta mögött nem indult újra a kancellári posztért, karizmatikus jelölt és a tradicionális értékek híján pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) nem tudta legyőzni a szociáldemokratákat, így a szövetségi parlamentben már biztos a baloldali többség, Európa legnépesebb országát pedig a jobboldali, konzervatív értékek mentén politizálókkal szemben gyakran karcos hangnemet megütő szociáldemokrata Olaf Scholz vezetheti. A koalíciós tárgyalások hónapokig is elhúzódhatnak.Győzelmi mámor: a német szocdemek vezére kart lendít és már karácsonyi beszédre készül
Történelmi vereséget szenvedett a vezető kormánypárt, a CDU a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti választásokon. Angela Merkel uniópárti szövetsége, a CDU/CSU a szavazatoknak mindössze a 24,1 százalékát szerezte meg; ez az eredmény tizenhat év kormányzás után rekordgyengének számít. A legnagyobb blamázs alighanem az, hogy még a leköszönő kancellár, Angela Merkel választókörzetében is elveszítette a CDU egyéni mandátumát. 25,7 százalékkal az SPD végzett az élen – számolt be róla az Index.
Német választás – Az SPD hajszálnyival vezet, de nagyon messze van még a kormányalakítás
Nagyjából azonos eredményt ért el a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), illetve a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetsége (CDU/CSU) a vasárnapi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint. Szakértők szerint bár vasárnap estére meglehet a voksolás végeredménye, a koalíciós variációk nagy száma miatt egyelőre nem lehet megoldani, hogy kik alakítják majd meg a következő német kormányt. Este kilenckor még mindig nincs meggyőző fölénye egyik szövetségesnek sem, az érintettek nyilatkozatai azonban arra utalnak, hogy a szövetségi választást mindegyikük megnyerte. A részeredmények alapján készített becslések szerint három koalíciós összetétel tűnik lehetségesnek. Az egyik a nagykoalíció, a CDU/CSU és az SPD közös kormányzásának folytatása, ezt azonban egyik párt sem szorgalmazza. Helyszíni tudósítások szerint még hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat, mire kiderül, hogy ki lesz a visszavonuló Angela Merkel utódja. Este kilenckor az SPD alig több mint egy százalékkal vezet.
A németek harminchat és fél százaléka szavazott kora délutánig a parlamenti választáson
Valamelyest csökkent a választói kedv Németországban – legalábbis erre utal, hogy a német szövetségi választási bizottság közleménye szerint a vasárnap reggel kezdődő szövetségi parlamenti választáson kora délutánig mindössze a szavazásra jogosultak harminchat és fél százaléka vett részt. A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson tizennégy órakor regisztrált 41,1 százalékos részvételi arányhoz képest ez jelentős visszaesés.
Elkezdődött a parlamenti választás Németországban
Elkezdődött a szövetségi parlamenti választás vasárnap reggel Németországban. A második világháború utáni huszadik Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár reggel nyolc órától este tizennyolc óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.
Továbbra sincs közös kancellárjelöltje a CDU/CSU német pártszövetségnek
Nem sikerült az önként vállalt határidőre, vasárnapra kiválasztani Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjét. A feladatot Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök és Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök is vállalná. Ezt egy hete, április 11-én Berlinben egy közös sajtótájékoztatón jelentették be. Akkor és a következő napokban is többször jelezték, hogy igyekeznek minél hamarabb, lehetőleg a hét végéig dönteni.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
