cia
Minden, amit a CIA lehallgatási botrányáról tudni érdemes
Ismét felrobbant az internet, a detonációt ezúttal a WikiLeaks idézte elő azzal, hogy nyilvánosságra hozott egy gigantikus méretű dokumentum-csomagot, amely részletesen elemezi a CIA által kémkedésre és hírszerzésre többnyire illegálisan használt eszközkészletét, fegyverzetét. A Year Zero névre keresztelt pakk egy sokkal nagyobb, Vault 7 névre hallgató dokumentumsorozatnak az első része, amely állítólag a teljes történet 1 százalékát teszi ki.
A történelem legnagyobb kiszivárogtatása a CIA-hírszerzési adatairól
A WikiLeaks kiszivárogtató portál több ezer dokumentumot publikált kedden az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kibernetikai hírszerzéséről. Julian Assange, az internetes oldal alapítója „kivételesnek minősítette jogi és politikai szempontból" az adatokat, és a Twitteren azt üzente, hogy „ez a történelem legnagyobb kiszivárogtatása a hírszerzés területén".
Kegyelmet kapott az elítélt volt CIA-ügynök
Nem kell börtönbe vonulnia Sabrina de Sousának, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt ügynökének, akit egy milánói bíróság távollétében hét év börtönbüntetésre ítélt 2009-ben Abu Omár egyiptomi imám elrablásáért. Sousa amúgy tagadta, hogy részt vett volna az akcióban. Az amerikai-portugál kettős állampolgár Sousát szerdán szállították volna át Milánóba, ám Sergio Mattarella olasz elnök kedden részleges kegyelmet adott a volt ügynöknek, akinek büntetése ezzel három évre csökkent. Sousa ki is válthatja továbbá a börtönbüntetését, például házi őrizetre.
Három percre az Ítélet Napjától - egy magyar "hazaáruló" buktatta le a Moszkvának dolgozó amerikai kémet
Az amerikai és a hazai (köztük sokáig titkos) forrásokat összehasonlítva egyértelmű, hogy magyar segítséggel kapták el az Egyesült Államok egyik legkártékonyabb árulóját, a Budapesten keresztül Moszkvának dolgozó Clyde Lee Conradot. Az amerikaiak a magyar hírszerzés által beszervezett Conrad kilétére a CIA-nál bejelentkező Belovai István információja alapján jöttek rá. Belovai mondta el a CIA-nak, hogy a hosszú évek óta keresett, de akkor még mindig ismeretlen amerikai áruló a Nyugat-Németországban állomásozó V. hadtestre vonatkozó iratokat is kiadta a Szovjetuniónak. A nyomozást ezután tudták leszűkíteni, és így bukkantak rá Conradra, aki addigra a nyugat-németországi atomaknazár teljes iratanyagát is átadta Moszkvának, ezzel behozhatatlan előnyhöz juttatta a Szovjetuniót, amely így - ha úgy döntött volna - sokkal könnyebben lerohanhatta volna Nyugat-Európát. A Magyar Népköztársaság (hírszerzőstül, ügynököstül, vezetőstül) a szolga, a beosztott szerepét játszotta a történetben, Budapesten a szovjet Krasznyikov ezredes dirigált. És a végkifejlet? Conrad a börtönben, Belovai amerikai emigrációban halt meg, utóbbi rehabilitálását mindig megakadályozták a rendszerváltás előtt Moszkvának dolgozó, Belovai "árulását" soha meg nem bocsátó katonatisztek, politikusok, jogászok, befolyásos diplomaták és újságírók.
Mike Pence: Trump kampánycsapatának egyedül az amerikai néppel volt kapcsolata
Mike Pence, megválasztott alelnök a Fox televízió politikai vitaműsorában leszögezte, ő nyáron csatlakozott Trump kampánycsapatához, és az egyetlen kapcsolatuk az amerikai néppel volt. A kérdésre, amely konkrétan azt firtatta, hogy Oroszországgal vagy orosz személyiségekkel volt-e kapcsolata a Trump-kampánynak, Mike Pence hangsúlyozta: nem volt. "Miért is lett volna" - tette hozzá.
Az FBI is egyetért azzal, hogy Moszkva Trumpot akarta a Fehér Házba segíteni a hackertámadásokkal
Egyetért az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda a Központi Hírszerző Ügynökséggel abban, hogy az amerikai választásokkal kapcsolatos orosz hackertámadások célja az volt, hogy ártsanak Hillary Clintonnak, és Donald Trump nyerje az elnökválasztást - közölték helyi idő szerint pénteken nevük mellőzését kérő kormányzati források Washingtonban.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?
Megoldatlan maradt a Seres Zoltán elleni merénylet ügye
