donald trump
Gaudi-Nagy Tamás a Facebookról: a totális balliberális véleménydiktatúra kapujában vagyunk
A Facebookon már nem lehet a közügyeket szabadon megvitatni, eszmét cserélni, közösségeket építeni. Azokat az alapelveket tiporják sárba, amelyeket egykor meghirdettek, amelyek mentén létrejöttek — mondta a közösségi platformról portálunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, aki szerint a nemzeti szuverenitás, a véleménynyilvánítás és a normalitás védelmének jegyében meg kell regulázni az önálló rezsimmel, szabályzati rendszerrel teljesen önkényesen működő Facebook-csoportot, melyet a mobiltelefon szolgáltatókra vonatkozó szabályokból merítve kellene keretek közé szorítani hazánkban. Megjegyezzük, éppen tegnap írtunk arról, hogy a Facebook az évek óta nagyon sikeres oldalunkat egy ostorcsapással likvidálta: december 15-én gyakorlatilag elérhetetlenné tettek minket a Facebook-felhasználók számára, az érdeklődők kilencven százalékát kizárva. Végre: kitiltották Trumpot a Twitterről, visszajött a Parleren, azt meg az Amazon kapcsolta le
Megalkották a Gabot, a baloldali közösségi médiák konkurenciájaként, a Google és az Apple pedig lelőtték. John Matze megcsinálta a Parlert, a Twitter konkurenciáját, ugyanúgy járt, sőt, még az Amazon is levágta a szervereiről. A nagy cégeknek elég csak néhányan összefogniuk, hogy koordinálják az információ feletti hatalmat, és kész is a 21. századi cenzúra. Ha úgy döntenek, hogy kiadják az elhallgattatási törvényt Trumpra, akkor egyszerűen csak kitiltják a Twitterről, Facebookról, és megtiltanak minden olyan médiát, ami ellenszegül ennek. Hamarosan ott tartunk, hogy egy VPN-nel – közbeiktatott kiszolgáló hálózattal – kell elrejteni az adatokat előlük, saját szerverparkot kell üzemeltetni és szórólapon terjeszteni a Parlert, amelyről már megtudtuk a 444-től és a Telextől, hogy „konteós” és „szélsőjobboldali”. Hidegháborús nosztalgia – Joe Biden visszahozhatja az ellenséges viszonyt Észak-Korea és az Egyesült Államok között
Miután a hétvégén a Koreai Munkapárt kongresszusa megerősítette Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt a pozíciójában, és őt választotta hétfőn a párt új főtitkárává, felvetődött a kérdés, milyen lesz majd a bő egy hét múlva beiktatásra kerülő új amerikai adminisztráció kapcsolata a kommunista diktatúrával. Donald Trump amerikai elnök négyéves ciklusa alatt többször is tartott hivatalos találkozott Kim Dzsongunnal, egyszer még Észak-Korea területére is átlépett, amikor a két Korea közötti határszakaszon, Panmindzsonban találkoztak. Trump volt az első amerikai elnök, aki észak-koreai területre lépett. Borítékolható azonban, hogy Biden az Obama-éra taktikáját követi majd, ami azt jelenti, hogy meg sem próbálja oldani a feszültséget országa és az ázsiai állam között.