duna
Ficsúr a gáton
Óriási árvíz közeledik, valóban mindenhol ember kell a gátra. Ilyenkor, minden alkalommal csak úgy tódulnak a politikusok, segítenek a védekezésben. Persze, mindig van ebben valamennyi pozőrség is, de legalább példát mutatnak és arra ösztökélik az embereket, hogy a közösség erejével szálljanak szembe a vésszel, mindenkinek van helye a munkában és szerepe a védekezésben. A vész esetén tényleg mindegy, hogy ki milyen pártban politizál, meg kell állítani a vizet, így a politikai felhangot is elnézi az ember, mert üzenet ez minden magyar embernek, hogy össze kell fogni. Gyurcsánytól kezdve a Mi Hazánkig, az ellenzéki és kormánypárti politikusok közül nagyon sokan pakolnak homokzsákokat, lapátolnak és persze posztolnak a közösségi oldalakon. Megint Magyar Péter bontotta meg a sort, mert még ezt is kirívóan gusztustalan módon kezelve szólogatott be mindenkinek. Ilyen vészterhes időben elnéztük volna neki, ha megy az önsztárolás, de amit a strasbourgi meghallgatással kapcsolatban, a fennhéjázó beszólogatással és a kicsavart tagokkal tartott vadiúj lapáttal művelt, az annyira gyomorforgató, mint amit sajnos eddig megszokhattunk tőle. Ilyen egy ficsúr a gáton, aki semmihez sem ért, és még lapátolni sem tud. Munka helyett ovis durci: Karácsony Gergely megsértődött Magyar Péterre, és a Dunával harcol a Tisza ellen
Aki esetleg azt gondolná, hogy Karácsony Gergely szűk két héttel az EP- és önkormányzati választások előtt végre dolgozni kezdett, az csúnyán csalatkozhat, hiszen ez az ünnepi pillanat még nem jött el. Túl korán van még ehhez. A főpolgármester azonban a múltkori keménykedést követően visszatért régi énjéhez és bizony sértődős kedvében volt, most éppen Magyar Péterre durcizott be. Tudjuk, hogy egymás gyötrése és köpködése kötelező feladat a baloldalon, a tét pedig egyre nagyobb. A másik sértődős nebáncsvirágnak, Magyar Péternek – ahogy sokaknak – nem tetszett Karácsony Gergely budapesti munkája, a Lánchíddal kapcsolatos töketlenkedése és károkozása, ezt pedig elmondta egy interjúban. Nem kellett volna, mert a két takaréklángelme találkozása olyan komoly lángokat keltett, amit Karácsony a Duna vizével próbált oltani. A hatalmas poén ebben az volt, hogy Karácsony a főváros védőangyalaként a Tisza ellen a Dunát vette elő. Jobb dolga nem volt neki sem.