évforduló
500 évenként egyszer – 50 éve volt a nagy szamosi árvíz
Ma 50 éve, 1970. május 14-én és az azt követő napokban történt Magyarország XX. századi történetének túlzás nélkül legnagyobb társadalmi hatású természeti katasztrófája, a nagy szamosi árvíz. Egy dunai vagy tiszai áradás sem végzett akkora pusztítást az épített környezetben és a lelkekben, mint a kiáradt Szamos és Túr, amelyek olyan, a folyótól távolabbi falvakat is elöntöttek, ahol nemzedékek óta nem láttak árvizet és hagyományosan nem számítottak árterületnek. Nem kisebbítve például a Dunán emberöltőnként levonuló extrém áradások okozta károkat, vagy relativizálva azokat, azért mindenképpen megjegyzendő: a folyam mentén élők, különösen a fővárosiak – akiknek a Duna mindig szem előtt van – megszokhatták, hogy amikor magas a vízállás, lezárják a rakpartokat, a védművekkel kevéssé ellátott szakaszokon homokzsákokat pakolnak az emberek, az ártéri üdülőházakban pedig kevés kár keletkezik, ha azok eleve betonlábakra épültek; összességében, ha jó a tájékoztatás és megtörténnek az óvintézkedések, egy árhullámot minimális veszteségekkel túl lehet élni és az nem gyakorol maradandó hatást az emberéletekre. A Szamosháton fél évszázaddal ezelőtt ellenkezőleg történt.
Német államfő: Csak megszakadt szívvel lehet szeretni Németországot
Csak megszakadt szívvel lehet szeretni Németországot – mondta Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken, Berlinben, a második világháború végének 75. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen.
FÁK-tagállamok EBESZ-képviselői: Nem lehet újabb világháború
A második világháború tanulságainak erkölcsi iránytűként, intő jelként kell szolgálniuk arra, hogy a haladó emberiség nem engedhet meg magának egy újabb világháborút, amely végzetes lehet számára – e meggyőződésüknek adtak hangot közös közleményükben FÁK-tagállamok, valamint Szerbia az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ) akkreditált állandó képviselői a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából.
Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa évfordulóján
Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie - mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében.
Gulyás Gergely: "Büszke vagyok arra, amit az ország az elmúlt tíz esztendő kormányzása alatt elért"
"Büszke vagyok arra, amit az ország az elmúlt tíz esztendő kormányzása alatt elért. Minden nehézség, hiba és emberi gyarlóság ellenére a mögöttünk hagyott száz évben ez valóban hazánk legjobb évtizede volt” – olvasható Gulyás Gergely Facebook-bejegyzésében, amelyben a miniszter az elmúlt tíz évért mondott köszönetet.
Elhalasztják a lengyel kormányküldöttség évfordulós katyni és szmolenszki megemlékezését
Későbbre halasztják a Mateusz Morawiecki miniszterelnök által vezetett lengyel kormányküldöttség április 10-re tervezett évfordulós megemlékezését az oroszországi Katynban és Szmolenszkben, mivel nem volt egyértelmű az orosz fél hozzáállása a látogatás szervezéséhez – közölte pénteken a lengyel kormányfői hivatal vezetője. Mateusz Morawiecki február közepén közölte: Oroszországban akar megemlékezni az 1940-es katyni mészárlás, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófa idén áprilisra eső kerek évfordulóiról.
Semjén Zsolt: A KDNP feladata az örök értékekhez ragaszkodás
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ugyanazt vallja 75 éve, viszont a megfogalmazás korról korra változik, éppen ezért a párt tagjainak feladata, hogy hűségesek legyenek az örök értékekhez és rugalmasak a megfogalmazás tekintetében – mondta Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke vasárnap, Kalocsán.
A "bűvös" Budapesten undorodik Horthytól Karácsony
Az ellenzéki pártok is fanyalogtak ma már egy sort a román csapatok száz évvel ezelőtti kivonulása miatt, most pedig csatlakozott hozzájuk Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is. Facebook-bejegyzésében arról ír, hogy Horthynak már akkor sem örültek az emberek (mert a megszálló román csapatokat biztos nagyon szerették), ő maga pedig kifejezetten undorodik attól, hogy egyesek megemlékeznek a kormányzó száz évvel ezelőtti bevonulásáról.
Száz éve vonult be Horthy Budapestre – Az ellenzék az emlékét is eltörölné ennek
Alaposan előkészítette a mai napot Fekete-Győr András, mikor pár hete Dan Barna mellett kampányolt Kelemen Hunorral szemben, ma pedig ellenzéki szövetségesei siratják a Budapestet megszálló román csapatok 100 évvel ezelőtti kiűzését. Ma van ugyanis a századik évfordulója annak, hogy Horthy belovagolt a fővárosba és felszabadította azt a megszálló román csapatok uralma alól. Erre emlékszik ma az ország, háztáji ellenzékünk pedig éppen ezt felejtené el.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar békét
Az ukrán elnök olyan hisztibe kezdett, amilyet még háborús vezetőtől nem láttunk. Zelenszkij most éppen azon akadt ki, hogy Budapesten kerül sor a Trump-Putyin találkozóra és annyira fáj neki a helyszínválasztás, hogy inkább a béketárgyalásokat is megakadályozná. Még jó, hogy neki ebbe nincs beleszólása.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
