gaudi-nagy tamás
Az ENSZ-nek is elküldik a kárpátaljai magyarüldözésről szóló jelentést – Gaudi-Nagy Tamás és Kertész Dávid a Polbeatben
Immár angol nyelvű felirattal is elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a PestiSrácok.hu a kárpátaljai magyarság súlyosan aggasztó emberi jogi helyzetének közelmúltját és jelenét bemutató dokumentumfilmje, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentése, amely egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutatómunka, valamint az azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan őrzi magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben, és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik. A film és a jelentés csütörtöki nemzetközi bemutatója után volt a Polbeat élő felvételének vendége Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ alapító-igazgatója és Kertész Dávid, kárpátaljai származású újságíró kollégánk. Aki kérdezett: Stefka István és Huth Gergely.
Kárpátaljai magyarok a prés alatt – Bemutatták a PestiSrácok és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dokumentumfilmjét
Csütörtökön mutatták be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és portálunk közös dokumentumfilmjét Kárpátaljai magyarok a prés alatt címmel. A film az NJSZ által szeptember folyamán elvégzett monitorozó munka alapján készült; célja az Ukrajnában élő magyarokat érő sérelmek, támadások feltárása, különös tekintettel a háború által kialakult helyzet fényében, amelyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküld egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett. A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló, közel 40 oldalas jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű és nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti. A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.
Ki viszi át fogában tartva? – Avagy a törökbecsei turulmentők
Azt mondják, Törökbecse pezsgő kulturális és gazdasági életével, a zsíros bánáti földeken megtermett világelső gabonával valóban igazi világváros volt hajdanán. Magyar világváros, amelynek dicső magyar múltra emlékeztető emlékeit az elmúlt száz évben elpusztították vagy legalábbis megkísérelték elpusztítani. A kevésbé baráti szerb–magyar együttélés idején talán azt gondolták, idővel úgy tűnik el Bánátból, Bácskából a magyar emlékezet, ahogy a magyar lakosság. A Trianon előtt színmagyar településen, Törökbecsén például a magyar lakosság aránya becslések szerint ma 20 százalék körül lehet. Aki először jár Törökbecsén, a várost megismerve mégis hitetlenkedve fogadja a népességarányt. Javarészt egy maroknyi helyi civilnek köszönhetően minden régi épület, minden kő, sőt, még az utcatáblák is a magyar múltról mesélnek. Eszembe ötlik Nagy László versének utolsó súlyos kérdése – és őket látom, a törökbecsei turulmentőket, akik több helyreállított magyar emlékmű után, csodák során át találták meg és gyűjtötték össze, a templomkertbe menekítve az 1918-ban ledöntött szabadságszobor obeliszkjének darabjait, és elhatározták, hogy a turulmadarat kiemelik a Tiszából, majd újra felállítják az emlékművet. A Turul újraállítását erkölcsileg a szerbek is támogatják – így lehet a szabadság madara, a megbékélés, a megbocsátás és a békés együttélés szimbóluma egyben.
Három megszüntető határozat után mégis bíróság elé állították a HVIM elnökét meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt
Újabb fordulatot vett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ellen a Háttér Társaság feljelentése alapján évek óta folyamatban lévő büntetőeljárás, egy mellesleg még csak meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt. Korábban a Pesti TV Az Ügy című műsorában is bemutattuk, hogy az erős LMBTQ-lobbit folytató szervezet közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt ítéltetné el Barcsa-Turner Gábort, amiért egy kis bakonyi településen, 'egy 56-os megemlékezésre hívó plakáton programelemként tüntették fel a szivárványos zászló égetését. Hiába utasította el először a feljelentést, majd szüntette meg a büntetőeljárást a HVIM elnöke ellen a rendőrség, majd a Székesfehérvári Járásügyészség is, hetekkel azt követően, hogy a határozat véglegessé vált, a Fejér Megyei Főügyészség felülbírálta a döntést. Végül ugyanaz az ügyész, aki egyszer már kimondta, nem történt meg a bűncselekmény, mégis vádat emelt Barcsa-Turner ellen. A hétfői előkészítő bírósági ülésen derült ki, hogy még a bíróság is csavart egyet a történeten, és ami rendkívül ritka, a vádtól eltérő bűncselekményi minősítés lehetőségét állapította meg, a közösség elleni uszítás bűntettére utalva, amiért Barcsa-Turner Gábort akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik. A HVIM elnökének védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: véleménye szerint amit látunk, a Soros féle NGO-k hatóságokra és igazságszolgáltatásra kifejtett olyan súlyos nyomásgyakorlása, befolyásszerzése, ami megengedhetetlen.
Rongálás miatt felelhetnek a munkácsi Turul ledöntői
Magyarországi és kárpátaljai jogi segítséggel száll harcba a munkácsi Turulért Pákh Imre munkácsi származású magyar üzletember, aki családi alapítványa költségén állíttatta újra – a vár felújítási költségeit is állva – a csehszlovákok által egyszer már ledöntött milleniumi emlékművet. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője lapunknak azt mondta, minden segítséget megadnak Pákh Imrének; álláspontjuk szerint rongálás történt, a Turul-emlékmű pedig magántulajdon, Pákh Imre tulajdona, hiszen adományozásról még csak okirat sem készült 2008-ban.
Budaházy a PS-nek: "Annyian és olyan személyek álltak ki mellettem, ami végre elért a bíróság rendszeréig"
"El sem tudja képzelni, aki még nem volt az elszenvedője, milyen valójában az igazságszolgáltatás rendszere, hogy sok esetben belül mennyire nincs jogkövető magatartás. De most már annyian és olyan emberek álltak ki mellettem és az ügyünk mellett, amit már nem hagyhattak figyelmen kívül" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Budaházy György percekkel azután, hogy 6 hónap fogvatartást követően a Kúria megszüntette a letartóztatását és szabadon engedték. A csütörtöki napon, alig három nappal azután, hogy az őt ért, véleménye szerint durva jogtalanságok miatt éhségsztrájkot kezdett, és egy héttel azután, hogy közös kiállással bemutatkozott a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződés, a hathónapos kötelező felülvizsgálat során a Kúria úgy látta, már nem állnak fenn a legsúlyosabb kényszerintézkedés okai. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője azt mondta a PS-nek: nem szabad elfelejteni, hogy bár rendkívül fontos és örömteli a mai esemény, csak részgyőzelem; a koncepciós eljárás, amelyben Budaházyt 17 év fegyházbüntetésre ítélték, folytatódik tovább.Éhségsztrájkba kezdett, eljárást indítottak ellene és fűtés nélküli magánzárkában tartják Budaházy Györgyöt
Éhségsztrájkba kezdett végső elkeseredésében Budaházy György és a Budaházy Bizottság az Igazságtételért több tagja is. Budaházy György börtönből küldött üzenete szerint - melyet lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője is megerősített -, rendkívül hosszúra nyúlik a benyújtott kegyelmi kérvény ügye - még el sem jutott a köztársasági elnökhöz - fogvatartása alatt védekezési lehetőségei is korlátozottak, ráadásul egyedül őt ítélték el tényleges börtönbüntetés letöltésére. Nem használhat számítógépet, közben saját maga dolgozik a többezer oldalnyi fellebbezési iraton, kézírással. A Gyurcsány-korszak nemzeti ellenállásának vezéralakja jelenleg éppen biztonsági zárkában van és azért is fegyelmi eljárás indult ellene, mert megtagadta az étel elfogadását.
Magyar kisebbségek jogsérelmeit kutatja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
Folytatja a határon túli magyarság jogvédelméért folytatott munkát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. A Gaudi-Nagy-Tamás által vezetett szervezet a Bethlen Gábor Alap támogatásával olyan határon túli nemzetrészeknél folytat monitorozó, kutató munkát, amelyeken az elmúlt időszakban kiemelten fókuszba kerültek. Kárpátalján a háború nehezíti tovább az oktatási törvény miatt már sérült jogi helyzetét. Délvidéken pedig a fokozódó migrációs válság lehetetleníti el a mindennapokat, kiváltképp a határ mentén. A jogvédő monitorozó program az aktuális eseményeken túl kiemelten a nyelvhasználati, oktatási kérdésekre fókuszál. A kutatás eddigi eredményeiről, tapasztalatairól Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, jogvédő, a szervezet vezetője beszélt a PestiSrácok.hu-nak.
Nem tudta kizáratni a kamarából Gaudi-Nagy Tamást a Budaházyt elítélő bíró
Nem marasztalta el az Ügyvédi Kamara Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, hiába jelentette fel a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyöt elítélő bírója. Ignácz György nem érte be a jogvédőre tett éles megjegyzésekkel, revansot is vett volna rajta, amiért Gaudi-Nagy Tamás azt merte mondani neki, hogy ez egy hatalmas Justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog”. Fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az Ügyvédi Kamaránál Gaudi-Nagy ellen, amely a legsúlyosabb esetekben akár a kamarából való kizárással is járhat. Nem volt szerencséje, a kamara szerint ugyanis egy ügyvédnek is joga van véleményt nyilvánítani, kiváltképp, ha nem is jár el védőként az adott ügyben. Ignácz Györgynek azonban még lehetnek kellemetlen pillanatai a Budaházy-ügy miatt, több civil ugyanis jogi lépéseket tett az ítélethirdetés során tanúsított bírói megnyilvánulások miatt.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
