gazdaság
Tízszeresére emelte az aranytartalékát az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ezzel az aranykészlet nagyságát a 70 évvel ezelőtti, historikus szintre emelte - jelentette be a jegybank kedden.
Orbán: Ki kellene lépnünk a történelem balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából
Új korszak kezdődött Magyarország életében Orbán Viktor szavai szerint; a miniszterelnök a Figyelő hetilap csütörtök esti Top200 gáláján kijelentette, a magyar állam nem semleges, hanem keresztény értékrendet képvisel. Mint fogalmazott, nekünk, magyaroknak ki kellene lépnünk a történelem balekjainak, balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából, és el kell kezdenünk győztesként viselkedni. Nem mi látogattuk meg a Budán megmaradt magyar emlékeket, hanem a törökök látogatták meg Budán a megmaradt török emlékeket - utalt ironikusan Recep Tayyip Erdogan török államfő budapesti látogatására.
Alapjogokért Központ: Hazug érv, hogy a bevándorlás majd megmenti az európai gazdaságot
Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint hazug érv, amelyet sokat hangoztattak, hogy a bevándorlás megmenti az európai gazdaságot. Kovács István az M1 aktuális csatornán pénteken kiemelte, a bevándorlás valójában hatalmas terhet ró azokra az országokra, amelyek beengedik a migránsokat.
Matolcsy: Magyarország és a régió híd Európa és Kína között
Magyarország és a kelet-közép-európai régió hidat jelent Európa és Kína között, a térség már bebizonyította, hogy az Európai Unió kicsi, de jól működő motorjává vált az elmúlt években - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten. A rendezvényen bejelentették, hogy a kínai Fudan Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös MBA-képzést indít.
Oszkó most már rendkívül tisztán látja a gazdasági helyzetet – pénzügyminisztersége során ez nem így volt
Interjút adott a Vasárnapi Híreknek Oszkó Péter, a Bajnai-kormány korábbi pénzügyminisztere. Szerinte néhány évig maradhat fenn az évi 4 százalékos gazdasági növekedést segítő konjunktúra - írta meg a hvg. Azt azonban nem tette hozzá, hogy pénzügyminisztersége idején sajnos nem látta ennyire tisztán a gazdasági helyzetet, most viszont már nála van a bölcsek köve.
Óriási profitra tehetnek szert a Vietnam egyedülálló gazdasági fellendülésébe invesztáló magyar befektetők
Nagyon komoly profitra tehet szert Vietnam évi hét százalékos GDP-emelkedéséből Magyarország, amennyiben hazánk részt vesz azokban a nagyívű beruházásokban, amelyekről a távol-keleti ország vezetése már döntést hozott. Hanoiban a politikai elit tisztában van Vietnam páratlan természeti adottságaival, a turisztikában rejlő hatalmas lehetőségekkel; a vezetőség célja ugyanakkor az is, hogy országukat a következő évtizedre a világ egyik vezető ipari hatalmává tegyék. A politikusok - amellett, hogy potenciális befektetőként is tekintenek Magyarországra - hazánkat a tudás, a szellemi tőke egyik nagyhatalmának is tartják, és arra számítanak, hogy a magyar szakemberek nagy számban veszik majd ki részüket az átalakuló vietnami oktatási rendszer nyújtotta lehetőségekből. Bár a távol-keleti ország gazdasági fejlődése európai mértékkel számítva elképesztő, mégis vannak olyan területek, amelyekben elkél a külföldi segítség, ezért nagy számban várják azokat a befektetőket, a képzésben részt vevő szakembereket, akik jártasak például a gyógyszer és az élelmiszeripar, a feldolgozás, a vízgazdálkodás vagy az atomenergetika szakterületein. A résztvevők számára kölcsönösen előnyös üzleti lehetőségekről a PestiSrácok.hu tudósítója Nguyen Thanh Tuan-nal, (jobbról a harmadik) Vietnam külügyminisztériumának munkatársával, Kelet-Európa-szakértővel, volt budapesti nagykövettel beszélgetett Hanoiban.
Szijjártó: Stratégiai érdek, hogy Magyarország maradjon Kína első számú partnere Közép-Európában
Magyarországnak gazdasági és stratégiai érdeke, hogy továbbra is Kína első számú gazdasági, kereskedelmi és befektetési partnere maradjon a közép-európai térségben - jelentette ki kedden New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, akinek az ENSZ-közgyűlés aznap megnyílt csúcsszintű ülésszakán elsőként Vang Ji kínai külügyminiszterrel volt kétoldalú találkozója.
Egyre több felnőtt választja a szakképzést
A huszonegyedik századi elvárásoknak megfelelően fejlesztjük az infrastruktúrát, új tartalomra és új módszertanra is szükség van, de talán a legfontosabb a gazdasági szereplők aktív megjelenése a képzésben – mondta a Magyar Időknek az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
