gyöngyöspata
"Pénzt akarnak, minél többet" – Torontóban élő roma tette helyre a gyöngyöspatai ügyet
"Szerintem nincs olyan cigány Gyöngyöspatán, aki ne próbálkozott volna itt, Kanadában. 2010 után tömegével jöttek, a legtöbben a Miskolc környéki kis falvakból. Volt olyan nap, hogy egyszerre százhatvanan" – meséli riportalanyunk – nevezzük Attilának –, aki – miután Torontóban hatósági szerveknél dolgozik – azt kérte, hogy anonim maradhasson. Attila is arról a vidékről költözött ki a lehetőségek földjére, még évtizedekkel ezelőtt. Tanult és dolgozott, hogy megragadhassa a lehetőségeket, de mint mondja, ő egy az ezerből. Munkája során naponta találkozik az otthonról kivándoroltakkal. Volt idő, amikor ő is segíteni akart a földijeinek, aztán feladta. "Azok a cigányok, akik közé a most kártérítésüket váró gyöngyöspataiak is tartoznak, egy dolgot akarnak: pénzt, minél többet és munka nélkül. Ehhez a szegregáció csak egy varázsszó. Én cigányozhatom őket, magam is az vagyok" – mondja. Liberális szélvihar Gyöngyöspata miatt
A töredezett magyar baloldal szereplői jócskán lemaradtak az ideológiai kanyargásban; ha a társadalompolitika egyes kérdéseit szemléljük, akkor határozottan állítható, hogy közelről sem követik a szocialista, kiváltképp a szociáldemokrata elveket. Horn Gyula még kereste a baloldal új hangját, más kérdés, hogy pufajkás múltja miatt az egész posztkommunista „banda” olyan hiteltelenül bukdácsolt a demokráciában, mint „Pisti a vérzivatarban”. Gyurcsány azonban rátalált a balliberális elvekre (rendkívül gyengén lemásolva Tony Blairt vagy Gerhard Schrödert), amit azóta sem tud magáról lerázni a hazai baloldal – lett légyen az MSZP, DK, Párbeszéd… Jobbik? Ha a „segélyeken alapuló szociális háló” kontra „munkaalapú társadalom” (Orbán-kormány) vitáját tesszük a politikai mikroszkóp lencséje alá, akkor kicsiben láthatjuk azt, ami nagyban is igaz: a baloldal belemumifikálódott a közösségeinkre és a társadalmi stabilitásra leginkább veszélyes liberális balzsamba. Kicsiben Gyöngyöspatán...