háború
Hegyi-Karabah – Ismét tárgyalóasztalhoz ültette Putyin Moszkvában az azeri elnököt és az örmény kormányfőt
Amint elmúltak a tizenegy napig tartó orosz karácsonyi-újévi ünnepek, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonnal tárgyalóasztalhoz ültette Moszkvában Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt és Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt, hogy megvitassák a Hegyi-Karabahot érintő kulcsfontosságú lépéseket. Amint már korábban megírtuk, Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én háború robbant ki. Baku és Jereván 1988 februárja óta vitatja a régió tulajdonjogát, amikor a Hegyi-Karabah Köztársaság bejelentette elszakadását az Azerbajdzsántól. 2020. november 9-én Putyin, Alijev és Pasinján aláírták a hegyi-karabahi ellenségeskedés teljes megszüntetéséről szóló közös nyilatkozatot. A dokumentum előírja, hogy az azeri és az örmény feleket az elfoglalt helyeiken kell megállítani, számos régiót Baku irányítása alá helyeznek, és orosz békefenntartókat telepítenek a frontvonal, illetve a Lacsini folyosó mentén, amely a területet Örményországgal köti össze.
Az örmény parlament a háború mellett döntött
Elutasította a hadiállapot megszüntetésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést csütörtöki, rendkívüli ülésén Jerevánban az örmény parlament.
„Nem élhetünk egy országban mi örmények és az azeriek”
Egyszülött fia a fronton elveszítette az egyik lábát, kiterjedt családja ismét földönfutóvá vált, és még midig bízik abban, hogy a nagy múltú nemzete talpra áll – ez hangzik el abban a hangüzenetben, amit egy obsitos örmény katonatiszt, Szaro Szarjan küldött Hegyi-Karabahból a PS-nek és a magyar olvasóknak. Eddig menekültekről gondoskodott, mára pedig maga is száműzötté vált. Úgy gondoljuk, hogy sorsa és érzései most jellemzőek számtalan örmény nemzettársára, ezért közöljük szavait.
Az örmény elnök szerint nem szükséges Oroszországot bevonni a konfliktusba
Nem szükséges Oroszországot bevonni a hegyi-karabahi konfliktusba, most arra kellene inkább összpontosítani, hogy Törökországot tartsák távol tőle – jelentette ki Armen Szárkiszján örmény elnök a France 24 nevű francia közszolgálati hírszolgáltatónak adott interjúban.
Nincs nyugvópont Hegyi-Karabah kérdésében – Többen meghaltak egy azeriek elleni rakétatámadásban
Szombatra virradó éjjel ismét rakétatámadás érte az északnyugat-azerbajdzsáni Gandzsa városát, a támadás az azeri főügyészség közlése szerint 12 ember halálát okozta.Hegyi-Karabah – A kaukázusi csomót csak karddal lehet kibogozni?
Már sem a közvélemény, sem a nagypolitika irányítói nem lepődtek meg azon, hogy rögtön a megkötése után az örmények és az azeriek azonnal megszegték a humanitárius tűzszünetet, szerdán már majdnem az egész frontvonalon újra ropogtak a fegyverek. A vezető nagyhatalmak pedig ismét a lényegében béna kacsának bizonyult EBESZ minszki csoportjában bíznak, amely eddig csak a fegyvernyugvást tudta elérni az előző két háborúban, de végső megoldásig nem jutott harminc év alatt. A mostani háborúban az újdonság az, hogy Azerbajdzsán napjainkra rendkívül ütőképes hadsereget hozott létre, Törökország, természetes szövetségese pedig megerősödve követel nagyobb szerepet Hegyi-Karabah ügyében. Ezt jelzi a tegnapi Erdogan–Putyin-telefonbeszélgetés is, amelyet a török elnök kezdeményezett, és amelynek a területet a békéért-gondolat lehetett a fő vonala.Nő az áldozatok száma, a harcok nem csitulnak Hegyi-Karabah területén
A hegyi-karabahi hadsereg huszonhat katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban – tájékoztatott pénteken az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium. Ezzel 376-ra nőtt az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma. Az azeri fél saját emberi veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást.
Az azeri erők ismét lövik Sztepanakertet, a szakadár területen folytatódnak a harcok
Az azerbajdzsáni erők szerda reggel ismét elkezdték lőni Hegyi-Karabah székhelyét, Sztepanakertet és a főként örmények lakta szakadár terület más településeit – tájékoztatott a Facebook-oldalán Arcrun Hovhanniszján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője. Bakuban is folytatódó harcokról tájékoztatott az ottani védelmi tárca."Ez a mostani háború nagy valószínűséggel sorsdöntő lesz”
A háborúkat a frontokon egyszerű emberek vívják, közkatonák és átlagemberek minden borzalmának az elszenvedői. Ők ritkán lelkesednek a háborúért, de annál inkább hisznek olyan dolgokban, amelyeknek logikus és szinte szükségszerű következménye lesz végül egy háború. Az örmény-azeri konfliktusról, háborúról most egy örmény és egy azeri értelmiségit kérdeztünk. Ráadásul az örmény Dájbukát László Erdélyből vándorolt vissza a hazájába, nyelvhasználata ismerős lehet nekünk.Ajánljuk még
Ukrán horror: orosz segítséggel menne haza a francia zsoldos
Minél több időt tölt Ukrajnában valaki, annál tisztában látja a képet a háború valóságáról és a kijevi rezsim igazi arcáról. Persze, ha valaki túl sok időt tölt odaát, az már nem biztos, hogy el tud menekülni a terrorállamból.
Leszerelhet Pálinkás rohamlövész százados, csak előtte teljesítenie kell kötelességét
Pálinkás Szilveszter a honvédség toborzó arca, és nem ért egyet a vezetéssel, zeért közös megyezéssel le akar szerelni.
Stricik és pornósok – Íme a Tisza elitje
Ismerik önök a szakkifejezést azokra a középkori férfiakra, akik netes hirdetésben fiatal vállalkozó szellemű lányokat keresnek ilyen-olyan tevékenységre?
Trumpnak már nincs szüksége a Nobel-békedíjra?
Az Egyesült Államok elnöke ugyanis egyértelmű üzenetet küldött a világnak: támadni is akarnak.
