háború
Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (2. rész)
Az első világháborúban a britek már közel négyszáz harckocsit állítottak hadrendbe. A német hadvezetés azonban inkább az ellenség sokkolását várta az új fegyvertől, mintsem átütő hadi sikereket. Az első német tankból, az A7V Sturmpanzerwagenből (Rohampáncélautó) mindössze húsz darabot gyártottak. A német katonák viszont elfoglaltak több brit páncélost és ráéreztek az eszköz előnyére. A háború vége felé már voltak páncélos összecsapások a fronton.
Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (1. rész)
Amióta az emberek háborúznak egymással, azóta agyalnak a katonák védelmén is. A pajzs és a páncélzat már nem játszott szerepet a modern lőfegyverek megjelenése után. A muskéták, majd később a karabélyok nagy kaliberű golyói már átütötték a mellvérteket. A géppuska megjelenése pedig még komolyabb veszélyt jelentett a harcosokra. Már Leonardo da Vinci is megálmodott egy páncélozott járművet, ám az igazi megoldásra igazából az első világháborúig várni kellett.
Mindig van egy gikszer a nagyhatalmak tervében, ez most éppen Magyarország (Polbeat-videó!)
Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság jelentősége? Vajon a történelmi Magyarország számára tévút lehetett-e a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van hazánk árulóinak a véres kommüntől napjainkig? Az R56 Sörözőben ezekre a fontos kérdésekre kereste a választ Stefka István és Dezse Balázs Domonkos Lászlóval és Szidiropulosz Archimédesszel, akikkel egyetértettünk abban, hogy a lényeg továbbra is a káosz, úgy, ahogy az már az I. világháború idején is volt, amit hasonló okok miatt robbantottak ki. Természetesen a nagyhatalmak sem tévedhetetlenek, szinte mindig kerül egy gikszer, egy hajszál a gépezetbe, ami megakadályozza a törekvéseik hosszú távú sikerét.
Háború, vagy béke? Jövő, vagy pusztulás? – Domonkos László és Szidiropulosz Archimédesz a Polbeatben (Felvétel 19:00-tól)
Fél éve tört ki az orosz–ukrán háború, az elején mindenki (jobb híján) a villámháborúban, a mielőbbi békében reménykedett; ma már világos, hogy ez nem fog megtörténni, és az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi konfliktus megoldatlanságát nem lehet elvonatkoztatni, vagy másként kezelni azoktól az okoktól, amik az I. és a II. világháború kitöréséhez vezettek. Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság szerepe? Tévút volt a történelmi Magyarország számára a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van a hazai árulóinknak a véres kommüntől napjainkig? Ezekre próbálunk meg választ adni a Polbeatben Szidiropulosz Archimédesz Trianon-szakértő és Domonkos László újságíró közreműködésével, hátha meg tudjuk nyugtatni az aggódókat, vagy legalábbis felkészíteni őket arra, ami ezután következhet. A vendégekkel Stefka István és Dezse Balázs beszélget.
Ferenc pápa: a háború őrültség
Békét sürgetett Ukrajna és Oroszország között Ferenc pápa, aki a konfliktus kezdetétől számított hatodik hónap végén őrültségnek nevezte a háborút a Vatikánban tartott általános meghallgatáson szerdán. Ferenc pápa az audiencia végén az ukrajnai háború befejeződéséért imádkozott. Az egyházfő emlékeztetett, hogy hat hónap telt el a háború kezdete óta.
Bogár László: Ördögi játszmát űznek a világ "nemlétező" urai (Polbeat-videó!)
A Polbeat vendége ezúttal Bogár László közgazdász volt, aki szerint mára világossá vált, hogy az emberiség túltenyésztett, és ezt a világ urai is tudják, sőt, ők generálták eddig ezt a helyzetet. Úgy fogalmazott: azért "proliferálják" az emberiséget – vagyis termelik ki a prolikat –, hogy jó sok embert lehessen minél olcsóbban dolgoztatni, majd a felhalmozódó milliárdokból megvásárolják az emberiség legnagyobb lángelméit, akik képesek létrehozni azokat a technológiákat, amelyekkel helyettesíthetők maguk az emberek. Arról a vizsgálatról is beszélt, mely kimutatta, hogy ma 800 millió ipari munkás biztosítja a megélhetésünkhöz szükséges feltételeket, ezt azonban a mai technológiai színvonal segítségével 8 millió szakember is képes lenne elvégezni. A neves közgazdász szerint a "világ "nemlétező urai" már régen feltették a kérdést: ha ez már így alakult, akkor miért ne lehetne csökkenteni a Föld népességét? Bogár László a műsorban arra is rávilágított, elgondolkodtunk-e már azon, hogy vajon a véletlennek köszönhetően élünk a világjárvány, háborúk és éhínségek korában...?
Az ukrán kormányok 30 milliárdos biznisze a Nyugattal – Így játszották ki az ukrán földet Amerikának (2. rész)
A Majdan téri tüntetéssorozatot, majd az azt követő kormányváltást a liberális kánon szerint ildomos egyfajta demokratikus fordulatként, netán forradalomként értelmezni. Ezzel szemben a valóság, hogy az ország csupán tartótisztet cserélt: posztkommunista partnerország helyett félperifériás nyugati gyarmattá sorolódott át Ukrajna. Mielőtt ezt a kijelentést bárki is személyes sértésnek venné, fontos kiemelni, a gyarmati- félperiféria státusz a kormányzat magatartására vonatkozik, nem általánosságban az országra: a 2014-es fordulatot követően hatalomra kerülő „nyugatos”, a liberális fősodorba kiválóan illeszkedő elnökök (Porosenko és Zelenszkij) ugyanis szabadrablást rendeztek az országban, amelynek csupán egy része az agrárium kiárusítása. Két lépcsőben, eddig összesen 30 milliárd dolláros bizniszt jelentett Ukrajnának a nyugati érdekek felé nyitás, amelyből 17 milliárdot az IMF, a maradékot pedig az USA és az EU pumpálta az országba – bármiféle látható eredmény nélkül.
Visszafordítható-e ez az apokalipszis?
Forrong a világ, rég nem látott háborúk és válságok gyűrűznek be az életünkbe. Amiről eddig azt gondoltuk, hogy ez itt biztos nem következhet be, az egyik napról a másikra bekopogtat az ajtónkon. Talán eddig úgy tűnt, hogy ami a Közel-Keleten valóság, az mifelénk nem fordulhat elő. Aztán tessék, most már nemcsak Ukrajnában ébrednek sokan lövések, becsapódó rakéták zajára, hanem Koszovóban is süvítenek a golyók. Franciaországban régóta polgárháborús helyzet van. Ahol pedig nincs háború, ott a létbizonytalanság és az elszálló rezsiárak rémképe vetül a napsütéses nyári napokra.
Georg Spöttle: Zsoldosok, a háborúk dögkeselyűi? (1. rész)
Belenézve a napi háborús hírekbe, egyre többször halljuk, hogy az Orosz Föderáció külföldi zsoldosok állásait semmisítette meg. Amerikai zsoldosok várják bírósági tárgyalásukat, brit és marokkói zsoldosokat ítéltek halálra a Donyecki Népköztársaságban... Kik ezek a fiatal férfiak – és néha nők –, akik pénzért harcolnak egy idegen konfliktusban? A hivatás nem új, hiszen a római légióktól kezdve a harmincéves háború hadseregeiben mindig ott voltak a zsoldosok, akik gyilkolásból és fosztogatásból reméltek gazdag jutalmat.Ajánljuk még
Csézy rajongói csalódtottak az énekesnő tiszás jelöltsége miatt
A Tisza a gyerekek adataival is játszik
Ennyit a gyermekvédelemről. Újabb adatszivárgási botrány történt a Tisza Párthoz köthetően, ezúttal gyermekek személyes adatai kerültek nyilvánosságra Magyar Péterék felelőtlensége miatt.
Túl a csúcson? Miniszterelnök-jelölti casting a Tiszánál?
Egy éve hunyt el egykori kollégánk, barátunk, Nagy Ervin
Egy éve hunyt el egykori kollégánk, barátunk, Nagy Ervin.
