hazaszeretet
Ha mindenről (is) Orbán tehet, akkor bizony a magyar foci szárnyalásáról (is)
Hosszú évek óta szidja Orbán Viktort a magyarországi ellenzék a foci miatt. Egyszemélyi felelőssé tették mindazért, ami a magyar fociban történik. Minden „azorbán” miatt van – huhogták. Lázítottak, hazudoztak, hergeltek szakmányban. Most, mikor a befektetett energia, pénz, idő, jószándék és szakértelem kezdi meghozni első gyümölcseit, mikor fiaink világbajnok focistákból csinálnak bohócot a pályán, s örömkönnyeket csalnak a szemünkbe játékukkal – az ellenzék bekúszott a szőnyeg alá, s onnan üvöltözik kifelé: „Orbánnak semmi köze a focisikerekhez meg a remek helytálláshoz!”
Igazából: győztünk!
Igen, ilyenek vagyunk mi, magyarok: egy hősies, nemes fajta. Ha van egy eltökélt, leleményes vezetőnk, aki jól vezeti a seregeinket, a lehetetlennek is vakmerőn nekifeszülünk. Így tettünk tegnap is, amikor 1-1-re győztünk Franciaország ellen az Európa-bajnokságon. Ezzel kétszeres ünnep lett június 19-e: nemcsak a Magyar Függetlenség Napja, hanem a Magyar Labdarúgás Visszaszerzésének Napja is. Mindkettőben kiemelkedő szerepet vállalt egyetlen ember: Orbán Viktor.
„Eszembe sem jutott kint maradni. Nekem ez a hazám!” – Száztíz éves lenne a világhírű magyar bűvész, Rodolfo
Éppen száztíz éve, 1911. május 16-án született a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar artistája, Rodolfo. A szegény sorból a világhírnévig jutott kiváló bűvész évtizedeken keresztül szórakoztatta a nagyérdeműt itthon és külföldön. Szállóigévé nemesedő szlogenjét – „Vigyázat, csalok!” – alighanem mindenki ismeri, ám Rodolfo személyes élete és művészi pályája talán kevésbé közismert. Születésnapja tiszteletére ezekből idézzük fel a legfontosabbakat.
Még szerencse, hogy nem minden kanadai magyar olyan, mint a Botmixeres
Van olyan kanadai magyar, aki teljes vagyonát a szolnoki kórházra hagyományozza. És akad olyan Kanadából jött/küldött magyar (jelenleg Momentum-politikus), aki magzatok legyilkolására és testrészeik értékesítésére szakosodott sátánista szervezetnek gyűjt adományokat. Kétféle ember: az egyik épít, teremt – a másik rombol, pusztít. Jövőre e kettő közül kell válasszunk!
A hivatalos Magyarország
A jóérzésű magyar ember nem minden korban érezhette a sajátjának a magyar államot, partnerének a mindennapokban annak intézményrendszerét, megbecsült vezetőinek annak vezetőit – a XX. század jelentős részében jórészt az ezzel ellentétes érzület dominált, tovább élve még a XXI. században is, amikor Kádár nyugdíjasai még kétszer visszatapsolták a színpadra azt a társulatot, amelynél többet senki nem tett az államtól, annak intézményrendszerétől és vezetőitől való elidegenedésünkért. Volt az a 19 ezer forint, amiért cserébe sutba lehetett dobni a jövőt (pedig „a jövő elkezdődött”, ahogy az akkori kormánypárti kampányszlogen állította) – kenőpénz, a hallgatásért cserébe: ne tessék itt, kérem, feszegetni, hogy mi folyik odafent, a Kádár-rendszerben is milyen jól megvolt mindenki politizálás nélkül, akik pedig mégis ezt a roppant unalmas tevékenységet űzik, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Ha meg mégsem mennek haza, hát elviszi őket a szirénás IFA valahova, ahol jól meg lesznek statuálva példázatilag, hogy aki csendben maradt, annak biztosan igaza is legyen. Na, ezt a világot hagytuk magunk mögött 2010-ben.
Ahogyan Árpád vezérünk mesterei, Mónus József, a Farkas is továbbadja a tudását – PS-interjú egy többszörös világrekorder hazafival
Bár csupán negyvenéves kora után fogott először íjat a kezébe, ma már mégis világrekordok egész sorát tartja, miközben egy nagyszerű csapat veszi körül, amelynek tagjai maguk is világcsúcsokat lőnek. Csapatának és neki nemcsak sportsikereik, hanem emberi tartásuk is példaértékű. Céljuk, hogy növeljék a magyar zászló iránti tiszteletet és megbecsülést, amit teljesítményükkel versenyről versenyre el is érnek. A többszörös világcsúcstartó harci cél- és távlövő íjásszal, a Farkassal, azaz Mónus Józseffel nemcsak eredményeikről beszéltünk, hanem arról is, ami e mögött van: a fizikai és a lelki felkészülésről, valamint – augusztus 20-a apropóján – a nemzettudat fontosságáról.
Ilyen keményen még egy magyar politikus sem csapott oda Trianonnak
Számos kulcsmondata volt Orbán Viktor tegnapi, sátoraljaújhelyi szoboravató beszédének, de számomra ez a kettő közülük a legfontosabb: a nemzetnek nincs határa, és ami nem tartozik össze, az szétesik. Értse mindenki, ahogy szeretné... A miniszterelnök egyfelől békejobbot nyújtott a szomszéd népeknek, másfelől keményen kiosztotta a Nyugatot a trianoni gyalázatért.
Kocsis-Cake Olivio szerint nem kellene hazaárulózni az ellenzéket (videó!)
Nem volt könnyű helyzetben kolléganőnk, aki arra vállalkozott, hogy a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével, Kocsis-Cake Olivióval vitázzon a Hatoscsatorna műsorában. Bár a műsorvezető, Mihályi Attila többször is megpróbálta normális keretek között tartani a beszélgetést, úgy tűnik, Kocsis-Cake Olivio félreértette a vita fogalmát és grandiózus monológban tudatta a nézőkkel: ő bizony magyar, a jobboldali média pedig gonosz. Na és persze az "Orbán lop" és a "Polt Péter a Fidesz bábja" mantra sem hiányozhatott a repertoárból.
Ajánljuk még
Merz barnaságával, Leyen hatalmával és Meloni fiatalságával froclizta Trump a hívatlan vendégeket
A Fehér Házhoz menni a pofonért.
Háborús készültségbe lép Németország
Belföldi és kelet-európai háborúra készül Németország?
Magyar Péter a rendőrökkel akarta elvezettetni Toroczkait
A Tisza Párt országjárásán, Dorogon Magyar Péter szembetalálta magát Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom elnökével.
Magyar Péter a közmédiában is szívesen látná, hogyan alázta Trump az uniós vezetőket
Magyar Péter szerint jó lenne, ha a közmédia is levetítené, hogyan égette szénné Leyenéket a Fehér Házban.
