húsvét
Az ünnep nélküli ember szomorúsága
Nincsenek hétköznapok, ha nincsenek ünnepek. Az emberi világban a jó és a rossz váltakozik, és hiába történik velünk sok jó, mindenért hálát kell adnunk, minden jót meg kell ünnepelnünk. A minden évben visszatérő ünnepek, mint amilyen a húsvét is, nemcsak vallási ünnepek, hanem a keresztény kultúra természetközeliségét, az élet újjászületésének szükségszerűségét is kifejezik. A hosszú tél sötétsége után újjászületünk, mert a tavasz hiába jön el minden évben, mégiscsak csodás ajándéka Istennek. Ünnepelni muszáj, mert újra és újra el kell mondanunk magunknak és egymásnak, hogy élhetünk és örülhetünk. Húsvétkor kezdett istenkáromlásba a HVG-s Tóta W., aki szerint ma azt ünnepeljük, hogy Jézus előbújt az odúból
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy Tóta W. Árpád nevű libsi eszement, aki elhatározta, hogy a kerszténység legszentebb ünnepén, húsvétkor istenkáromlásba kezd a Facebook-oldalán, és nevetség tárgyává teszi Jézus Krisztust és a feltámadást. Kedves Árpád, ez most eléggé túl lett tolva, de érthető, hogy haragszik a világra az, aki liberális. Nem lehet túl jó dolog, valóban. Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi
Nem tudom, önök hogyan vannak vele, de nekem nem a csokinyuszi és a piros tojás jut eszembe, amikor arra az önkéntes áldozatra gondolok, amit Jézus hozott meg értünk. Gondolkodtak már azon, hogy mindezt miért vállalta? A válasz szerintem egyszerű: tudta, mi Isten akarata, és azzal is tisztában volt, hogy az ő küldetése lesz legyőzni a halált. Tudták, hogy a Szentírás közel háromszáz próféciát tartalmaz Jézusról? A többezer évvel ezelőtti bibliai jövendölések pedig pontos leírást adtak mindarról, ami ott, akkor történt a Megváltóval, akinek a sírja végül üres maradt. Krisztus feltámadt.