ifj. lomnici zoltán
A nemzeti szuverenitást és az egyéni jogokat is védi a hetedik alkotmánymódosítási javaslat
A kormány elkészítette és benyújtotta az alkotmány hetedik módosítási javaslatát, amely tíz pontból áll. Nagy része hazánk nemzeti szuverenitásának és önrendelkezésének megóvását szolgálja, illetve kimondja, hogy idegen népesség nem telepíthető be hazánkba. Arról pedig kizárólag a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés dönthet, hogy kit tekint menekültnek, és kit illet meg hazánk területén menedékjog. A módosított alkotmány ügyében, ha azt elfogadja az Országgyűlés, várhatóan nem csak hazai, hanem nemzetközi, európai szinten is komoly viták várhatók. A javaslat második része az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait teremti meg, emellett az új alaptörvény kitér a magán- és családjog védelmének erősítésére is A módosítás borítékolhatóan komoly hisztériát válthat ki a tüntetéseket is gerjesztő Soros-szervezetekből, de még a bulvármédiából is, hiszen a véleménynyilvánítást és a gyülekezési jogot korlátozhatja azáltal, hogy egyértelműen elé helyezi a magán- illetve családi életének, valamint otthonának tiszteletben tartásához való jogot. Az alkotmánymódosítási javaslatról, arról, hogy mindez mit jelent majd a gyakorlatban, ifj. Lomnici Zoltánt kérdeztük. Több ezer határon túli szavazatot tettek tönkre, de jogorvoslatra nincs lehetőség
Visszautasította az Alkotmánybíróság a Fidesz alkotmányjogi panaszát, amely szerint a Kúria jogellenesen érvénytelenített több mint négyezer levélszavazatot, és amely miatt a kormánypárt plusz egy mandátumtól esett el az április 8-i választáson. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Zs. András volt, a döntéshez Stumpf István pedig, egyetértve a végzés lényegével párhuzamos indokolást csatolt. A dokumentum alapján az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy sérült a választói jog és több ezer levélszavazat érvénytelenítése jogszerűtlen lehetett, ugyanakkor a testület szerint nincs lehetőség utólagos jogorvoslatra, és a történtek alkotmányjogi panasszal nem támadhatók. A PestiSrácok.hu közben megtudta, hogy a panaszt elsőként, megfelelő indoklás nélkül, és a jogszabály téves értelmezése, önkényes kiegészítése által lesöprő Kúria-határozatot ugyanaz a bírói tanács hozta, amelyik Orbán Viktor miniszterelnök óriásplakátjait is jogsértőnek mondta ki, mert szerintük azon túl kicsik voltak a betűk és messzebbről nézve nem volt egyértelmű, hogy a Fidesz vagy a kormány a kiadója a hirdetéseknek. A levélszavazatok érvénytelenítése ügyében portálunk által megkérdezett ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász véleménye szerint a jövőben a jogalkotónak egyértelmű rendelkezést kell megfogalmaznia, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő. Egy lépéssel közelebb került az országgyűlési képviselőjelöltséghez Czeglédy Csaba (Videóval!)
Újabb egy lépéssel közelebb került Czeglédy Csaba ahhoz, hogy hivatalosan is képviselőjelöltté váljon, ami esetében az előzetes letartóztatásból való szabaduló levéllel egyenlő. Hétfőn a Nemzeti választási Bizottság döntött Tényi István beadványáról, amelyben megtámadta Czeglédy jelöltségét. Harmadfokon a Kúria dönthet a jogorvoslati kérelemről. Amennyiben azt ők sem találják érdemi vizsgálatra alkalmasnak, vagy épp megalapozottnak, akkor a szocialista ügyvéd-politikus hivatalosan országgyűlési képviselőjelöltté válik. Attól a pillanattól fogva, a hatályos választási törvény szerint mentelmi jog illeti meg. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint az egész ügy méregfoga egyetlen mondat a jogszabályban, amit, ha kihúznának, nem állhatnának elő ilyen, a törvény betűjének megfelelő, mégis abszurd helyzetek. 
