infláció
Orbán Viktor: jövő július 1-jéig nem emelnek árat a nagy telekommunikációs szolgáltatók
A nagy telekommunikációs szolgáltatók nem emelik áraikat jövő július 1-jéig, az a szolgáltató, amely az idén már emelt, visszaviszi árait a január 1-jei szintre - jelentette be a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban, hozzátéve, mindez a tévére, az internetre és a mobiltelefonos szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik.
Nem csalás, nem ámítás - Tényleg mérsékelte az inflációt az árrésstop
Tetőzhetett az infláció februárban Magyarországon, erre utal, hogy a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint márciusban öt százalékra lassulhatott a fogyasztói árak emelkedésének üteme. A szakértők szerint egyértelműen a kormányzati beavatkozás, azaz az árrésstop eredményezte az infláció fékezését, bár így is nagy kérdés, hogy a következő hónapokban milyen adatokat látunk majd. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat.
Szélesíthetik az árrésstop alá tartozó termékek körét
Amennyiben más, az árrésstop alá nem tartozó termékeknél emelkedés következik be, akkor "szélesíteni fogjuk az árrésstop alá tartozó termékeknek a körét" - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalon közzétett videójában szerdán.
Többhetes bojkottot hirdetnek a svédek a magas árak miatt – Jó reggelt!
Egészen elképesztő ötlettel rukkoltak elő a svéd (csere)diákok a növekvő élelmiszerárak ellen tiltakozva. Az elégedetlenek egy egyhetes és egy háromhetes "nemvásárlási" hullámot hirdettek meg, azaz a felszólítás szerint több hétig senki ne vásároljon élelmiszert, amíg nem változik a termékek indokolatlanul magas ára. Persze odáig nem jutottak el a felek, hogy ha a háztartások be is tartják a bojkottot, előtte bizonyára felhalmoznak készleteket, és ugyanannyit költenek el, mintha azt napokra lebontva mennének el bevásárolni. A felháborodás persze nem alaptalan: a svéd kormány láthatóan semmit sem tesz a növekvő élelmiszerárakkal szemben, miközben egy szűk kereskedői réteg túlzott nyerészkedése zajlik a svédek szeme előtt. A helyi termelőkre pedig hoppon maradnak.
Ha minden igaz, mától vége a vásárlókon való korlátlan nyerészkedésnek - életbe lépett az árrésstop
A mai naptól lép életbe az árrésstop, melynek értelmében harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a tíz százalékot. A kormány ezzel a módszerrel kíván véget vetni az élelmiszerek túlárazásának. Reméljük, hogy ez valóban hatásos lesz, az elmúlt időszak érthetetlen és sokszor értelmetlen áremelései a magyar boltokban már érezhetően kellemetlen volt, csak a tojás esetében például az árrés negyven százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint nyolcvan százalék volt.
Nagy Márton elárulta a tegnap bejelentett áfa-visszatérítés és az adómentesség részleteit
Azok az ágazatok fognak leggyorsabban beindulni, ahol a belső kereslet a legfontosabb. Nagy Márton részletes jövőképet vázolt fel és ismertette Orbán Viktor bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit - írja a Világgazdaság.
Ha szép szóval nem megy, akkor erővel – Ideje rendet tenni a pofátlan áremelések világában!
Kismillió hihető és kevésbé hihető magyarázatot kaptunk az elmúlt évben arról, miért kell kéthetente megemelni egy-egy alapvető élelmiszer árát. Egyszer az üzemanyagköltségek miatt megugrott szállítási költségekre fogták, hogy aztán azonnal megszűnjön ez a korreláció, amikor csökkennek a benzinárak, máskor a tengeri szállítások akadozása volt az indok. Pedig a válasz nyilvánvaló, a rendszerváltozás utáni rablókapitalista években a kiskereskedelmet felzabáló multik nálunk keresik meg azt a pénzt, amit otthon nem mernek. Orbán Viktor tegnapi évértékelője után reménykedhetünk, hogy ebben a szektorban is véget érnek az rendszerváltozást követő zavaros évtizedek.
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.
