iráni-amerikai konfliktus
Az amerikai védelmi miniszter vitatta, hogy Irán meg akarta támadni az USA nagykövetségeit
Mark Esper amerikai védelmi miniszter a CBS amerikai televíziónak adott vasárnapi interjújában vitatta, hogy Irán konkrétan négy amerikai nagykövetség megtámadására készült volna, ahogy azt Donald Trump elnök hangoztatta. Esper úgy fogalmazott: nem látott a hírszerzéstől "konkrét bizonyítékokat" a négy támadás előkészítéséről.
Önfeladás mesterfokon: az iráni tömeggyilkost dicsőíti a nyugati liberális média, miközben Trump erővel őrizné meg a békét
Napok óta az amerikai-iráni feszültség foglalkoztatja a világot; sokak szerint ráfért már a folyamatosan provokáló és egyre jobban felbátorodó Iránra a józanító csapásmérés. Miközben egyesek kőkemény háborús retorikát használnak, Irán elpusztításáról beszélnek, addig mások szinte térdet hajtanak a perzsa állam előtt, elnézést kérve egy tömeggyilkos likvidálásáért, azonban lehet, hogy a középút lenne a legjobb megoldás, mint sokszor a történelem folyamán. Gondolhat bárki bármit arról, hogy Trump kilőtte Kászim Szulejmánit, az Iráni Forradalmi Gárda különleges egységének (al-Kudsz) parancsnokát; lehet, hogy háborút előzött meg ezzel. Azt azonban mindenképpen érdemes megnézni, hogy az általában a gendersemlegességen túl nem látó liberális takaréklángelmék hirtelen geopolitikai szakértőkké és a Közel-Kelet kiváló ismerőivé váltak. Természetesen nem gátolja őket a térdhajlításban az sem, hogy az iráni tábornok több, mint 600 amerikai haláláért felelős, ezen kívül szír és iraki civilek ezrei pusztultak el a parancsára, arról nem is beszélve, hogy hazájában, Iránban is több ezer ember vére tapad Szulejmáni kezéhez. A tábornokról azt sem árt tudni, hogy amerikai földön terrorakciókat akart végrehajtani, több országban pedig sikeresen értek célba gyáva iszlamista merényletei. Ezt az embert emeli lassan mártírrá a liberális nyugati média abban az országban, amelyet el akart pusztítani.
Szulejmániék a bagdadi amerikai nagykövetséget akarták felrobbantani, ezért likvidálták őket
Az Irán elleni új szankciókat már jóváhagytam, és azonnali hatállyal érvénybe lépnek – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak. Közölte: Szulejmániék a bagdadi amerikai nagykövetséget akarták felrobbantani. Az amerikai elnök először most szólt arról, hogy Szulejmáni milyen merényletet készített elő.
Ankara nem akarja, hogy Irak külföldi erők csataterévé váljon
Törökország minden diplomáciai csatornát igyekszik kihasználni annak érdekében, hogy Irak ne váljon a külföldi hatalmak csataterévé – mondta csütörtökön a Bagdadba látogató Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter.
Kósa: Folytatják iraki tevékenységüket a magyar katonák
A magyar kormány és a magyar katonák továbbra is együttműködnek Irakban mind a NATO, mind a nemzetközi koalíció tevékenységében – jelentette ki Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön, Budapesten.
Németh Szilárd: Az Irakban lévő katonák sértetlenek és végzik a dolgukat
Az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák sértetlenek és végzik a feladatukat – mondta Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtök reggel, az M1 aktuális csatornán. Irán rakétákat lőtt ki szerda hajnalban az amerikai erők által használt Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, megtorlásul, amiért Washington egy dróncsapásban megölte az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornokát.
Felkészültek, rendben vannak – Benkő Tibor iraki magyar katonákkal egyeztetett (videóval)
Az Irakban állomásozó magyar katonák parancsnokával egyeztetett élő videós kapcsolattal csütörtök reggel Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A parancsnok azt mondta, a magyar katonák fegyelmezetten hajtották végre feladatukat. Kiemelte: jelenleg rendben vannak, fel vannak készülve a további feladatok ellátására, és arra is, hogy bármi történjen, arra reagálni tudjanak. Az otthon lévő hozzátartozóknak azt üzente: semmi olyan problémával nem szembesültek, amire ne tudnának reagálni.
Trump: A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését
A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében, szerdán.
Dezső Tamás az amerikai-iráni konfliktusról: Most fog eldőlni, hogy lesz-e formális háború
Vaskos tanulmányban elemezte ki az egyre zavarosabb és forróbb közel-keleti helyzetet a Migrációkutató Intézet. Dezső Tamás „Az amerikai–iráni válság Iraqban” című írása fényt derít arra, hogy Kászim Szulejmáni megölésével miért eszkalálódtak soha nem látott magaslatokba az indulatok, illetve hogy Teherán, magát áldozatként feltüntetve hogyan igyekszik a világ – vagy legalábbis a muszlim országok – közvéleményének támogatását elnyerni. A tanulmányból kiderül: az amerikai és iráni szembenállás nemcsak a térség országaira nézve rejt kockázatot, de közvetett módon a migráció felerősödéséhez is vezethet. Dezső Tamás Közel-Kelet-szakértő portálunknak elmondta: miután újabb 22 rakétát lőttek ki az irániak, a helyzet valamelyest megváltozott, hiszen a most következő lépések fogják eldönteni, hogy a konfliktus formális háborúvá alakul-e, ami egyelőre úgy tűnik, egyik félnek sem lenne az érdeke.
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
