kárpátalja
Bocskor Andrea a PS-nek: Borrell kritikája óta jobban figyel Brüsszel a kárpátaljai magyarokra
Nem tetszett az ukrán politikai garnitúrának, hogy Josep Borrell EU-s külügyi főképviselő szakított azzal a brüsszeli retorikával, amely a szélsőséges, magyarellenes túlkapásokat semmitmondó nyilatkozatokkal söpörte félre – tudta meg portálunk Bocskor Andrea EP-képviselőtől. A kárpátaljai magyarok érdekeit is képviselő politikus kiemelte: az éles kritika, amely a kisebbségi jogok sérelme mellett a korrupcióra és a média helyzetére is kitért, az Európai Parlament EU–Ukrajna Társulási Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentésébe is bekerült. Bocskor Andrea az interjúban arról is beszélt, hogy brüsszeli kollégái részéről többször is kritika érte, amiért Magyarország nem adja fel a NATO-csatlakozási folyamatok vétózásának politikáját. Mint fogalmazott, "amikor visszakérdezünk, hogy mégis mit javasolnak, hogyan csikarjuk ki Ukrajnából, hogy betartsa a nemzetközi szerződésekben is vállalt kötelezettségeit a kárpátaljai magyarok meglévő jogainak megőrzésére, akkor mindenki hallgat, hiszen más megoldást ők sem tudnak javasolni". Egy nemzedék múlva eltűnik a kárpátaljai magyarság? - Interjú Radvánszky Ferenc református lelkésszel
Rendszeres zaklatásnak van kitéve egy európai nemzet kisebbségbe szorult része – a kárpátaljai magyarság. Kijev, a helyi ukrán hatalom, vagy a nyíltan neonáci ukrán szervezetek képviselőinek egyértelműen az a célja, hogy a magyar honfoglalás óta itt élő tősgyökeres nemzettársaink ne érezzék jól, ne érezzék otthon magukat, hanem menjenek el az „ősi ukrán földről”. Hogy mennyire ősi ukrán területről beszélünk, arról tanúskodjanak az évszámok: 895–1920 között Kárpátalja a Magyar Királyság földje, 1920–1938/39 között Csehszlovákiához kerül, 1938/39–1944 között ismét a Magyar Királyságba integrálódott, 1944–1945 közötti időszakra újból Csehszlovákia birtokolja, a szovjet megszállást követően pedig erőszakosan a Szovjetunióhoz csatolták (USZSZK), a szovjet birodalom szétesését követően pedig, vagyis 1991-től tartozik Ukrajnához. Elöljáróban azt is megjegyezzük, hogy hazánk 1991. december 3-án elsőként létesített Ukrajnával diplomáciai kapcsolatot, és nyitott nagykövetséget az ukrán fővárosban. Radvánszky Ferenccel, Mezőkaszony és Bótrágy református lelkészével beszélgettünk. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.