kmksz
Kizáratná Magyarországot az EU-ból, a NATO-ból, a kárpátaljai magyar politikusokat pedig kitoloncolná az ukrán parlamenti képviselő
Amikor már azt hinnénk, hogy az ukrán parlament legvéresebb szájú, magyargyűlöletből hetente jelesre vizsgázó képviselője Viktor Baloga tovább már nem tudja fokozni a gyűlöletét és ezzel tovább rontani az ukrán-magyar kapcsolatot, akkor mindig képes rátenni még egy lapáttal. Legutóbb például kerítés mögül ugató korcsoknak titulálta a magyarokat, akik könnyen az Ural túloldalán találhatják magunkat ha ugrálnak. Most nem kevesebbet tett, mint Magyarország Európai Unióból és NATO-ból való kizárását kérte és javaslatot tett arra is, hogy kárpátaljai magyar politikusokat, a KMKSZ megyei képviselőit, akiket néven is nevez, toloncolják ki Ukrajnából és fosszák meg őket ukrán állampolgárságuktól. Azt is felvetette, hogy ideje lenne vádat emelni ellenük Ukrajna területi integritásának megtagadásáért.
Potápi: a folytonos és kiszámítható nemzetpolitika a külhoni magyarság megmaradásának biztosítéka
A folytonos és kiszámítható nemzetpolitika a külhoni magyarság megmaradásának biztosítéka - hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Fiuméban (Rijeka), a Választások után, kihívások előtt - Kárpát-medencei nemzetpolitikai konferencia címmel tartott tanácskozáson.
Brenzovics: bizonyossá vált, hogy Zelenszkij folytatja Porosenko kisebbségellenes politikáját Ukrajnában
Bizonyossá vált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megválasztása után a nemzetiségek jogainak visszaszorítására irányuló politika nem változott, és követi azt az irányt, amely Petro Porosenko elnökségének a második szakaszában kezdődött – kommentálta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, hogy az ukrán kormány döntése értelmében az ezeréves múltra visszatekintő kárpátaljai magyarság nem számít őshonos kisebbségnek Ukrajnában. Mint hozzátette, egyértelművé vált, hogy politikai pártoktól függetlenül a politikai elitben volt egy elhatározás, hogy véghezviszik a kisebbségi jogok megnyirbálását, és ezt meg is tették.
Ukrajna továbbra sem ismeri el őshonos kisebbségnek a kárpátaljai magyarságot
A Kárpátalja területén több mint 1100 esztendeje letelepedett magyarság továbbra sem számít őshonos kisebbségnek Ukrajnában – hívta fel a figyelmet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) hétfői közleményében. A Szövetség arra a bejelentésre reagált, amely szerint módosítások nélkül fogadták el az őshonos népcsoportok jogait szabályozó törvényt Ukrajnában, amely így csupán a Krím-félszigeten élő kisebbségekre vonatkozik.
Elveszthetik tisztségeiket a kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok
Bár az ukrán külügyminiszter nemrégiben arról beszélt, hogy engedélyeznék az országban a kettős állampolgárságot, az intézkedés, úgy tűnik, csak még nagyobb jogfosztással járna. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök ugyanis aláírta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által felterjesztett rendeletet, amely szerint megfosztanák tisztségeiktől a kettős állampolgárokat. A rendelet elfogadása egyúttal a KMKSZ halálos ítélete is lehet.
Egy ukrán publicista törvényileg korlátozná a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait
A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – írta Olekszandr Havros ungvári író, újságíró, az amerikai fenntartású ukrán Szabadság Rádió tudósítója a médium honlapján vasárnap megjelent kárpátaljai évértékelő elemzésében.
A KMKSZ elnöke is felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó honlapra
Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő után Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapjára.
Hennagyij Moszkal, egy furcsa ember a rejtélyes Ukrajnából
Ha kárpátaljai embert – legyen magyar, ukrán, román vagy orosz – kérdezünk arról, hogy tudna-e olyan ukrán politikust említeni, aki tett is valamit a régióért 2010 után, válaszul annyit kapunk: Moszkal. A Csernyivci területen született politikus egy vészes időben jelent meg Kárpátalján, ahol kormányzói jogkörének lejártával meghatározó politikai megmondóember lett. Ukrajna egy nagyon furcsa hely, miközben Oroszország konszolidálta magát Putyin uralma alatt, ez az ország igazi "vadkelet" maradt és persze az amerikai és orosz titkosszolgálati küzdelem fő terepe is. A politikai elit nagy részét választásonként vagy furcsa forradalmak segítségével lecserélik, csak az oligarchák maradnak ugyanazok. A kárpátaljai magyaroknak egy állandóan változó, kaotikus politikai környezetben kell valahogy túlélniük. De még itt is felbukkannak olyan ukrán emberek, akik megpróbálnak valami jót tenni.
Németh Zsolt: az Európa Tanácsnak fel kell szólítania Ukrajnát, hogy ne fenyegesse a magyar közösséget
Az Országgyűlés Sajtóirodájának közleménye szerint Németh Zsolt csütörtökön levelet küldött Rik Daemsnek, az Európa Tanács elnökének, amelyben azt hangsúlyozta: az Európa Tanácsnak (ET) fel kell szólítania Ukrajnát, hogy tegyen eleget a szervezetben viselt tagságából fakadó kötelezettségeinek és tartózkodjon a magyar közösség ellen irányuló fenyegetésektől.Ajánljuk még
Hatalmasat küzdve győzni tudott a Fradi, de a csoda nem sikerült – BL-selejtező: Qarabag–Ferencváros 2–3 (2–1)
Bár hatalmas küzdelemben győzött Bakuban a Fradi, a továbbjutáshoz ez is kevés volt.
Véget értek a csodálatos Rába-parti esték, az ETO elbúcsúzott a nemzetközi porondtól – Konferencia Liga-selejtező: Rapid Wien–ETO FC Győr 2–0 (1–0)
Küzdelmes mérkőzésen 2-0-ra kikapott a Győr Bécsben a Rapid otthonában, ezzel elbúcsúzott az Európai Konferencia Ligától.
Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
