koncepciós per
Kommunista propagandakrimi volt Tóth Ilona pere
Szerdán lesz kereken hatvan éve, hogy az 1956-ot követő megtorlás részeként, 1957. június 28-án felakasztották Tóth Ilonát és két társát. Már maga a dátum körül is gondok vannak, hiszen a korábban elfogadott június 27-i időpontot ugyanazok az újabb kutatások tették zárójelbe, amelyek megcáfolták a korabeli per számos hazugságát és ellentmondásos megállapítását. Ennek ellenére nemcsak a Wikipédia, de még a baloldali sajtó is hajlamos inkább ezekre az elavult kutatásokra támaszkodni. A különös súlyú ügyben Kádár János is megszólalt akkor, és hiába semmisítette meg 2001-ben a Fővárosi Bíróság az ítéletet, néhány történész – politikai alapon – máig gyilkosnak tartja Tóth Ilonát. A zavaros ügy csak még kacifántosabb lett, miután a PestiSrácok.hu által megkérdezett M. Kiss Sándor beavatott minket a részletekbe. Az ügynek két kötetet is szentelő történész szerint, noha sok a megválaszolhatatlan kérdés, az világos, hogy nem azt a személyt, nem ott, nem akkor és nem úgy gyilkolták meg, ahogy az a periratban szerepel, és nem is feltétlenül azok, akiket elítéltek érte. 
