közép-európa
Londoni elemzők szerint a magyar gazdaság fog a leghamarabb növekedni a térségben
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzései szerint a magyar gazdaságban várhatóan előbb kezdődik a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, mint a közép-európai térség többi gazdaságában, és a növekedés üteme jövőre elérheti a hat százalékot, bár a magyar hazai össztermék (GDP) értéke valószínűleg még 2022-ben is valamelyest elmarad a járvány előtti szinttől.
Orbán Balázs: a közép-európai térség felértékelődik és erősödik
A közép-európai térség felértékelődik és erősödik, geopolitikai adottságok miatt összefogásra van szükség a régió országainak további érdekérvényesítéséhez – hangsúlyozta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a varsói Waclaw Felczak Intézet vitaműsorában nyilatkozva.
Orbán Viktor: Betölteni a hivatásunkat
A visegrádi országok (V4) felelőssége, hogy Európa jövője érdekében megvédjék a kontinenst a külső támadásokkal és a belső birodalomépítési törekvésekkel szemben, valamint fenntartsák hazáink és nemzeteink önállóságát – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent írásában. A kormányfő A V4-ek betöltik hivatásukat címmel megjelent cikkben aláhúzta: Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig, de ezt a tényt a térség szovjet megszállása 1990-ig eltakarta a szemünk elől.
Varga Judit: a visegrádi négyek szövetsége értékközösség
Immár harmincéves együttműködés alapkövét tette le Közép-Európában a visegrádi nyilatkozat, amely 1991. február 15-én Antall József akkori magyar miniszterelnök, Václav Havel, az akkori (1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia köztársasági elnöke és Lech Walesa lengyel államfő aláírásával született meg – írta az igazságügyi miniszter hétfőn a Facebook-oldalán.
Andrzej Duda: a V4 a közép-európai együttműködés jelentős mozgatórugója
A visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a közép-európai együttműködés fontos mozgatórugója, mely az Európai Unión (EU) és a NATO-n belüli folyamatokat is jelentősen befolyásolja – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök kedden, a V4-es országok elnökeinek lengyelországi találkozóján. Andrzej Duda a balti-tengerparti Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen, az ottani elnöki rezidencián zajló, kedden kezdődött kétnapos csúcstalálkozó első, a V4 megalapításának 30. évfordulójához kötődő panelbeszélgetésén szólalt fel.
Elemzés: A digitális megoldások döntő szerepet játszhatnak Közép-Kelet-Európa fejlődésében
A digitális megoldások alkalmazásának felgyorsítása döntő szerepet játszhat a közép-kelet-európai szervezetek túlélésében és fejlődésében az IDC által az Oracle megbízásából készített, nyolc ország digitális beruházásait vizsgáló kutatása szerint. A kutatásban Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Görögország, Horvátország és Szerbia közszférájának, illetve piaci szektorának képviselőit kérdezték.
Minimális szerepet kapnak a közép- és kelet-európai politikusok az EU csúcsintézményeiben
Az egyensúlyra oly nagy hangsúlyt fektető Európai Unió (EU) úgy tűnik, mégsem olyan egyenlőségpárti, mint amilyennek hirdeti magát. A Mandiner figyelt fel egy friss tanulmányra, amely rávilágít: a EU csúcsintézményeiben, mint például az Európai Bíróság, Európai Tanács vagy az Európai Központi Bank hivatalnokai főként nyugat-európai országok politikusai. A kelet- és közép-európai képviselet a kezdetektől alig-alig kap szerepet.
A Financial Times már azt latolgatja, hogy mi lesz Közép-Európával, ha Biden nyer
Egy érdekes elemzés jelent meg a Financial Timesban a minap. A szerző, Ivan Krastev, aki a többek között a CEU és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa által is finanszírozott balliberális bolgár Centre for Liberal Strategies politikai kutatóintézet elnöke, arról álmodozott, hogy mi történne Közép-Európában, ha Donald Trump elvesztené november harmadikán az USA-ban az elnökválasztást. Véleménye szerint az egy nagy csapást mérne az európai populistákra, nevezetesen Orbán Viktorra és a korábbi Habsburg-birodalomból alakult közép-európai államokra. Álmos, vagy Lassú Joe (Biden) győzelme arra késztetné a budapesti és varsói illiberális kormányokat, hogy a kibékülés módját keressék Brüsszellel. A szóban forgó írások közös tanulsága, hogy mind Amerikából, mind Nyugat-Európából láthatólag érzékelhetetlenek a közép-európai geopolitikai, kulturális és történelmi törésvonalak.
