magyar-angol
Csisztu Zsuzsa kőkeményen beleszállt a gyerekdrukkereket rasszistázókba: ki a politikával a sportpályákról!
Az olimpiai nyolcadik helyezett tornász, műsorvezető a Mandineren írt egy hosszú publicisztikát azzal kapcsolatban, hogy a hétvégi magyar–angol focimeccset követően voltak olyanok, akik a magyar gyerekdrukkereket szabályosan lenácizták és rasszistának bélyegezték őket. Mint ismert, büntetésből zárt kapus meccsen kellett volna játszania a magyar válogatottnak, ám az MLSZ élt a lehetőséggel, miszerint a tizennégy éven aluliak bemehetnek drukkolni a kedvenceiknek. A nyugati sajtó a mérkőzést követően nagy lendülettel esett neki a magyar szurkolóknak, akiket rasszistának tituláltak, és volt olyan orgánum, amely lenácizta a gyerekeket, amiért nem tetszett nekik a britek térdelése a meccs előtt. A Magyarok Istene lekacsintott a Puskás Arénára – Útinapló egy különleges győzelemről
Ha csak azt nézzük, hogy Magyarország–Anglia 1–0, akkor is nagy lehet az öröm. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én, a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján, közel negyvenezer gyermek előtt arattunk világraszóló diadalt, hatvan év után legyőzve a szigetországiakat, akkor egyértelmű, hogy ennek az egésznek van valami rendkívüli, szinte már égi üzenete. Különösen szerencsés, aki a helyszínen élhette át mindezt. Személyes élménybeszámoló következik.