magyar-szlovák viszony
Ha nincs feszültség, akkor csinálnak
Türelem, elfogadás, sokszínűség, társadalmi béke – ezeket hirdeti saját adományaiként a progresszió, és a nyilvánosság el is hiszi neki, hogy az etnikai torzsalkodás a nacionalisták, sőt a jobboldaliak alapbeállítottsága. Csakhogy a jobboldal nem mindig kellően oktalan az ilyen játszmákhoz, a liberalizmusnak viszont lételeme a feszültség, hogy legyen min jóemberkednie, és főleg, nehogy valaki más elhalássza az ő orra elől a béketeremtést. Ezért ha nincs meg a létezését értelmezhetővé tevő feszültség, akkor gondoskodik róla, hogy legyen. Leginkább olyan csoportok összeugrasztásával, amelyek önmaguktól éppen nem tennék. „Budapest... Budapest...!” – Szlovákok éltették a magyarokat a rendszerváltáskor Pozsonyban
30 évvel ezelőtt Közép-Európa népei megélhették a kommunista diktatúra kimúlását. Nagy dolog volt ez, hiszen pár évvel azt megelőzően még a többség számára lehetetlennek tűnt, hogy eljön a szabadság. Csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek, románok együtt sírtak, együtt nevettek, kegyelmi pillanat volt ez. Szomszédos, de mégis különböző népek fiai egymás szemébe néztek és szavak nélkül is tudták, hogy valami nagy dolog történik velük. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről. Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.