megváltás
Vigília
A vihar elmúlt, az asszonyok elindultak a sírhoz. Szombaton csend volt és azóta is csend van. Vigília, várakozás az ünnepre, a feltámadásra. Átmenet a gyász és az öröm között. Az éjjel, amikor legyőzetett a pokol.
Böjte Csaba a PS-nek: Krisztus a kereszthalállal azt üzeni, hogy bízik bennünk
"Polikrízisben van a világ, ami azt jelenti, hogy maga az élet van veszélyben. A mértéktelen mohóság, a birtoklásvágy és a hatalomvágy szétcincálja a világunkat. Nem az emberi egóval, ezzel a bennünk rejlő vággyal van a baj, azt Isten ültette belénk. A kérdés az, hogy hogyan éljük meg. A válasz pedig Jézus Krisztus és a megváltás. Jézus az, aki a bennünk élő vágyat megnemesíti, amikor megértjük és követjük a tanítását, hogy olyan értékek után nyújtsuk ki a kezünket, ami maradandó" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Böjte Csaba. Az erdélyi ferences rendi szerzetes, aki mintegy hatezer kallódó gyermek életét mentette meg az elmúlt harminc évben, világunk jobbá fordításának kulcsát a szolgáló szeretetben látja. Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalálával azt üzeni, hogy az az örökkévalósághoz és a boldogsághoz vezető út, ha másokért adjuk az életünket. Nem meghalni kell másokért, hanem áldozatokat hozni, akkor találjuk meg a valódi boldogságot. "Jézus ott, a kereszten elveszítette az életét, de azóta is hány embernek ad reményt a legnehezebb pillanatokban? Keresztre feszítették, de hány templomot építettünk azóta a tiszteletére? Merjük odaadni az életünket akár a családunknak, akár a népünknek, és megtapasztaljuk a búzamag csodáját, amely látszólag ugyan meghal, de százszoros termést hoz. A húsvéti megváltás az egyetlen olyan pozitív üzenet, ami valóban a jövőbe vezet" – fogalmazott lapunknak az atya.
Miért nem jön már a politikai Megváltó?! – Megjelent Lánczi András könyve az életünket gúzsba kötő átpolitizáltságunkról
Megválthatja-e az elmagányosodott, lelkibeteg modern embert a politika? Ezt taglalja legújabb könyvében Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, miközben kiterjedt kórképet ad erről a modern emberről, egyúttal azt is bemutatva, hogyan és miért jutott ebbe a technikailag szuperfejlett, lelkileg pedig minden korábbinál esendőbb állapotba. Az isteni szempontokat és érveket erőltetetten maga mögé utasította a jelenkor, ám az emberek lelke ettől még megmaradt, és a lelki igényeik sem változtak. Ez a lelki igény hovatovább piaci igényként jelenik meg, és a politikusok nem is restek ezt a mindig aznapi piaci igényt kielégíteni a hatalom érdekében. A XXI. Század Intézet Új idők sorozatában megjelent könyvében azonban Lánczi András a politikáról való nagyobb ívű gondolkodás, a politikafilozófia felélesztését szorgalmazza.
A keresztények már megcsinálták
„A Simpsonék már megcsinálták” – hangzik el jópárszor a szállóigévé vált mondat a South Park egy 20 évvel ezelőtti részében. Kellemetlen helyzet, amikor „Káosz professzor” minden lenyűgöző új ötletét réges-régen kitalálták már mások, de ettől még a valósággal szembesülnie kell. Így hát a liberális progresszió régi harcostársaként, „Rettenet tábornokaként” szeretném felhívni a figyelmüket néhány olyan egetrengető találmányukra, amelyeket csak a múlt ismeretéből bukásra álló, kimosott agyú emberek előtt lehet világmegváltó újdonságként eladni. Aki a kereszténység után valami újabbat akar kitalálni, az gyakorlatilag reménytelenül kemény fába vágja a fejszéjét.
Hol lennénk most, ha nem lenne karácsony?
Fekete István valamelyik könyvében van egy karácsonyi jelenet, amelyben gyertyagyújtáskor azt mondja az "öregember", hogy "Adjon az Isten békés karácsonyt a jóakaratú embereknek!" Ritkán használjuk ezt a szót, hogy jóakaratú, pedig nagyon fontos szó, talán az egyik legfontosabb. Ha nem lenne karácsony, vajon mi lenne most velünk? Feltehetjük a kérdést úgy is: milyen lenne a megváltatlan világ? Vagy földi, hétköznapi módon is: milyenek lennénk, ha ez az ünnep sem lenne már?Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
