mi kérdezünk
Stier Gábor: A Nyugat önmagát és Ukrajnát is becsapta, akiket finoman szólva kivéreztetnek – Mi kérdezünk
Stier Gábor, a moszkvater.com főszerkesztője volt a Mi kérdezünk vendége, akivel az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, a harcoló felek mögött álló hatalmi tömbök érdekeiről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről beszélgettünk. Stier elmondta, hogy jelenleg az orosz hadsereg felőrlő taktikája érvényesül a frontvonalon, az ukránok elsősorban védekeznek, az oroszoknak jóval nagyobb tartalékai vannak. Az orosz-ukrán konfliktusban több fordulópont volt, a tavaly nyári ukrán ellenoffenzíva egy időre láthatóan bezárta a kaput az ukrán kezdeményezés elől, Stier Gábor emellett beszélt az egyre inkább kimerülő ukrán társadalomról, az akadozó lőszerutánpótlásról, és az egyre fogyó emberanyagról. A beszélgetés során szóba kerültek a harcoló felek mögött álló nagyhatalmi érdekek, az Egyesült Államok proxyháborús részvétele és tervei, valamint az oroszok alkalmazkodási képessége. Végül a moszkvater.com főszerkesztője felhívta a figyelmet arra is, hogy ha hosszabb időre befagy a konfliktus, az az orosz félnek is hátrányt jelent, az amerikaiaknak pedig előnyt. Az ukránok számára azonban ez szimplán kivéreztetés, A Nyugat pedig önmagát és Ukrajnát is becsapta, most mégis csalódottak, holott tudniuk kellett, hogy ez fog bekövetkezni. Az ukrán állam léte is veszélybe került, azonban Stier szerint egy orosz győzelmet követően egyfajta ütközőállamként megmarad egy része, a keleti és tengeri területeit azonban Oroszország igyekszik teljesen megszerezni. Nézzétek most is műsorunkat!
Kiss Rajmund a Mi kérdezünkben: elképzelhetetlen károkat okozhat Európának a gázai konfliktus kiterjedése (Videó)
Szakértők szerint a gázai konfliktus már rég elhagyta Gáza és Izrael határát, folyamatosan nő a feszültség Libanonban, Irakban, sőt, Iránban is. Szóba került már, hogy Iránnak nem lenne érdeke egy közvetlen összetűzés az USA-val, mégis egyre inkább efelé haladnak az események. Továbbá Izraelt egyre több kritika éri az amerikai szövetségesei részéről is a gázai hadműveletek miatt, kritikaként hozzák fel, hogy túl sok civil áldozata van a válaszcsapásoknak. Ugyanakkor nem túl valószínű, hogy a Biden-kormányzat kihátrálna az ország mögül. Közben a Fehér Házhoz közeli források szerint az amerikai vezetés már komolyan tervez annak a lehetőségével, hogy csapást mér a Vörös-tenger hajózási útvonalait támadás alatt tartó húszi lázadókra, akik Irán támogatását élvezik. Kiéleződhet a konfliktus Irán és az USA között? Milyen hatással lehet a világgazdaságra a Vörös-tengeri kereskedelem akadályozása? Meddig eszkalálódhat a gázai háború? Ezekről a témákról beszélgettünk Kiss Rajmunddal, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjével. Részletek a videóban.
Ha nem védjük meg magunkat, ugyanúgy tapossák el a szabadságunkat, mint a lengyelekét - Stefka István és Huth Gergely a Mi kérdezünkben
"A lengyel jobboldal által német ügynöknek nevezett egykor konzervatív, majd baloldali, mára gyakorlatilag szélsőbaloldali Donald Tusk miniszterelnökké választása óta felfüggesztették a jogállamot Lengyelországban. Egyik legelső intézkedéseként az Alkotmánybíróság határozatával szembe menve verőemberekkel elfoglalta a köztévét. Az egyik névtelen verőember bántalmazta a Jog és Igazságosság egyik képviselőjét. Tusk szándékaira jellemző, hogy kulturális miniszternek az állambiztonság egyik ezredesét nevezte ki. A Nyugat és Brüsszel hallgat, Vera Jourová a nyilvánvaló jogsértések ügyében annak ellenére nem szólalt meg, hogy éppen Lengyelországban tartózkodott" - így foglalta össze a Varsóban zajló drámai eseményeket az Origo és ezzel az idézettel indította a beszélgetését Huth Gergely és Stefka István a PestiSrácok videóműsorában.
Zsigmond Barna Pál a Mi kérdezünkben: mindig, minden körülmények között van értelme a tárgyalásnak, de az ukrán félnek kéne most gesztusokat gyakorolni a magyarok felé (Videó)
Ismeretes, az Európai Tanács úgy döntött, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Orbán Viktor miniszterelnök végül nem vétózta meg az uniós közös döntést, nem vett részt a döntésen, hanem hagyta a másik 26 tagállamot dönteni, akik „ellenszavazat nélkül” jóváhagyták a lépést. Az Európai Unió vonatkozásában a legfőbb érték az a kompromisszumkeresés kultúrája és a ragaszkodás a szerződéses rendszerhez, ami egy közös európai együttműködés eredménye, fogalmazott lapunknak Zsigmond Barna Pál. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára hozzátette, egy politikai döntés született arról, hogy Ukrajnának mindenképpen egy európai esélyt kell adni, olyan értelemben is, hogy el kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Azonban a döntéshozatalnál senkit nem érdekeltek a csatlakozási feltételek, vagy a koppenhágai kritériumok. Továbbá az unió hitelből szeretne biztosítani további forrásokat Ukrajna részére, úgy, hogy az eddig adott jelentős források vonatkozásában nincsenek információk, hogy pontosan mire költötték el. A Magyarországnak járó uniós forrásokról, az orosz-ukrán háborúról, illetve a 2024-es EP-választásokról is beszélgettünk Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkárral. Részletek a videóban.
A belvárosi Cinema Mystica kiállításról érdeklődtünk a Mi kérdezünkben
A Cinema Mystica kiállítás már december 8-a óta megtekinthető a Belvárosban. A Párisi udvar ad helyet ennek a csodálatos és modern technikával fűszerezett hang- és fénykiállításnak, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A szervezők részéről Sebestyén Krisztián vállalta a feladatot, hogy elkalauzol minket ebben a „light art” áradatban.
"Bármilyen uniós vita van, mindig az az első kérdés, hogy Magyarország mit mond" – A Mi kérdezünk vendége Dornfeld László elemző
Komoly szerepet játszik Magyarország az uniós vitákban – hangsúlyozta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Mi kérdezünk című műsorunkban. A szakértő a mostani EU-csúcs döntéseiről úgy fogalmazott: hatalmas összegekbe kerül az uniós tagországoknak Ukrajna támogatása, ellenben Magyarországnak járó uniós források folyósítását igyekeznek minden szinten megakasztani Brüsszelben. A műsorban szóba került Orbán Viktor és Emmanuel Macron francia elnök múlt heti, párizsi találkozója is, amivel kapcsolatban Dornfeld László kihangsúlyozta: az esemény megcáfolta azt a baloldali mesét, miszerint Magyarország el lenne szigetelődve.
"Ma már nem tömegtüntetéseken dőlnek el a választások, hanem sokkal inkább a virtuális térből kerül ki a véleményvezér" – Novák Előd a Mi kérdezünkben
Ma már nem tömegtüntetéseken dőlnek el a választások, hanem sokkal inkább a virtuális térből kerül ki a véleményvezér – emelte ki Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője a Mi kérdezünk című műsorunkban. A politikus hangsúlyozta: pártja érdeke is, hogy arányosabb választási rendszer legyen mind a fővárosban, mind az Országgyűlésben. Ennek kapcsán Novák Előd részletesen beszélt a napokban nyilvánosságra hozott újabb választási reformtervezetükről is. A képviselő a műsorban elmondta véleményét a PestiSrácok.hu Facebook-oldalának letiltásáról is.
Ez egy ÁVH-s törvény – véli Csintalan Sándor a szuverenitásvédelemről, aki eközben vérlázítónak tartja portálunk likvidálását a Facebookon
Nincs mit tiltani rajtatok, tényleg felháborítónak tartom, ami történt – mondta portálunk 11 éves, 120 ezer követővel bíró Facebook-oldalának likvidálásáról a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorában Csintalan Sándor "nyugdíjas" és médiaszereplő, aki újabban az MSZP kecskeméti szervezetében politizál. Huth Gergellyel beszélgetve ugyanakkor azt is kifejtette: a szuverenitásvédelmi törvény egy ÁVH-s törvény, amely szerinte nem a nemzet, hanem a NER szuverenitását védi csupán. A műsorban szóba került az is, hogy Csintalan Sándor miért bocsátott meg a Hunnia-per utolsó három, börtönbe küldött vádlottjának és hogyan járult ez hozzá Novák Katalin államfő kegyelemről szóló döntéséhez. Továbbá az is, hogy Izrael végül valóban felvásárolta-e Magyarországot, vendégünk annak idején ugyanis ebből fakadóan, a Simón Peresz volt államfő kijelentése körüli vita miatt került a nemzeti radikálisok célkeresztjébe.
"A Karácsony-féle autósüldözést Józsefvárosban mesterszinten űzi a kerületi vezetés" – A Mi kérdezünk vendége Szilágyi Demeter
Állandó belviszályoktól hangos Pikó Andrásék működése – emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Szilágyi Demeter, a józsefvárosi Fidesz képviselője. Az adásban a politikus kifejtette, hogy ha valaki a VIII. kerület utcáin sétál, hamar leszűrheti, hogy nem Józsefváros érdekében dolgoznak az önkormányzat tanácsadói. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy az elmaradt fejlesztéseket semmivel nem tudja indokolni a polgármester.Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
